Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-47

1&9 Az országgyűlés 47. ülése 1948. Kassa, majd Debrecen felé. Addig- is azonban, amíg- az átépítésre kerülne sor, azt kérjük, hogy legalább az Ond—Bekecs közötti nagyon megrongált szakasz már ebben a költségvetési évben legyen makadámmal telehintve ós hengerelve. Annál inkább is szeretnénk hozzájutni minél előbb a jól használható állami úthoz és megyei úthoz egyelőre állami segítséggel, mert Zemplén vármegyében Tokajban. TáiJyán, • Erdőbényén kitűnő és bőséges makadám kőanyag áll rendelkezésére az Ottani bányákban. Itt említem meg azt az erős vágyat is: bárcsak ne kellene e kőbányák és a többi kitűnő fagyálló épületkőbányák termeikéit is a tokaji j vasúti Tiszahíd hiánya miatt a közeli Tiszán. ! túlra nagy vasúti kerülővel, azaz nagyon drágán, Füzesabony—Tiszafüreden át szállítani. Sok kőbányamunkás várja e fontos híd felépítését is. Az »álliami közutak • fenntaríása« rovat {

al kapcsolatos az útnienti fásítások kérdése is. •Az ütmen ti fásítások tekinteiében általában kie ógítő a helyzet, de engedje meg a miniszter úr, hogy felhívjam szíves figyelmét a Zemplén vármegyei szerencsi járásra, ahol — bizonyára - a háború miatt— abbanmaradt az útmenti "fásítás. Csupán Gesztely község határában találunk fásított útszegélyt. _ Kérem a miniszter urat, hogy a centenáriumi év alkalmából költségvetésen kívül javítsák ki aMonok községhez Szerencsről vagy a tállyai vasútállomásról vezető vicinális utat, amely a legelhanyagoltabb állapotú utak közé tartozik, mert ezekre az utakra a Legkevésbé íordítanak gondot. Fontos volna ez azért, mivel oda nagyon sokféle intézmény fog elzarándokolni, és kívánatos volna, hogy ne legyen erre az útra panasz. _ Ezt az alkalmat fel kell használnom artra /is, hogy még egy kéréssel forduljak a miniszter úrhoz- 1944- év őszén az állam építészeti hivatal ok adósak maradtak' szegény fuvarosoknak a mjűutak építéséihez szállított anyagok íüviairozásáért. A hivatalok akkor elmenekültek anélkül, hogy fizettek, volna, bár az arnyagokat átvették ós azok a harcok után is meg(maradtak az utakon s azóta fe] is használták az utak javítására, de a fuvarosoknak még i n ost sem fizettek érte, pedig azok a szegény fuvaros enibenek akkor hitelt vettek igénybe kováesműhelyekben és,kereskedőknél, abból a keresetből kellett volna aesaládot ruházni-és élelmezni, azóta átnyomorogták az eltelt időt.. Mindenképpen megérdemlik azok a szegény emberek, hogy ha aiz állam eddig nem is fizethetett nekik, legalább határozott ígéretet kapjanak, hogy tinikor kapják meg jogos köveitólósüket- Kérem a közlekedésügyi miniiszter urat, tegyen lépéseket &, koirmánynál az említett szegény emberek érdekében. Tudomásom vam ugyan róla, hogy statisztikai összeállítás céljából összeírták, az "ilyen követeléseket, mert én is eljártam ilyen panaszok ügyében, de eddig nem kaptunk megnyugtató felvilágosítást arra, hogy kifizetik-e ezeket a tartozásokat és ha igen, mikor? -' T. Országgyűlés! A tárca költségvetését — minthogy az állami költségvetésbe van beillesztve — nem fogadom el- (Helyeslés a névVárton. — GERENCSÉR György (kp): Minek, kellett annyit beszélni? Dicsérni és nem elfogadni! Fából vaskarika!) ELNÖK: Szokásra* következik a címhez feliratkozott szónokok közül? évi február hő 17-én, kedden. Í6Ó PQLÁNYI ISTVÁN" jegyző: Szkladán Ágostom'! í • " • SZKLADÁN ÁGOSTON (kp): T. Országgyűlés! A közlekedésügyi miniszter úr költségvetése indokolásában azt motndja, hogy legfontosabb feladatának tekinti a. közúti hadlak roncsaiinak további kiemelését, a nagyszámú közüti híd fenntartását, a nagy elhasználódásnak kitett ideiglenes hadak feliújítását, a leromlott közúti hálózat fokozottaibib fenntartását és mindezt ,

a takarékosság szem előtt tartáséval kívánja megoldani. A közlekedésügyi miniszter úr zsenialitását, tervszerű munkáját már ismeri az egész ország, így mindenki megnyugvással yelszi a müniszter úr tervét s minden jó demokrata támogatjia őt ós minisztériumát nagy munkájában. .Az a pusztítás, amelyet a fasiszták végeztek ebben az országban, a vasutakbatn és a közúti hidakban olyan nagymérvű volt, hogy senki sem merte remélni, hogy itt haaniarosau lesz vasúti forgalom, vasúti közlekedés, kényelmes utazási lehetőség, biztonságos forgalom és ma már mindez nagy mértékben megvan. Vannak pontosain közlekedő vonataink és kényelmes utazási lehetőségeink, közutaink is naprói-napra j a vuinaikÉn a költségvetési vitátoalnja közúti és vasúti hidak^ s a keskenyvágányu vasút problémáival kívánok foglalkozni. Hadd mutassak be ezzel kapcsolatban néhány számadatot. A háború folyamán közúti hidjainkból elpusztult. 1424, ez f olyóméterhossahan > 27.504 métert tesz ki. 1947 december 31-ig újjáépült ideiglenes jelleggel 793, félállandó jelleggel 172, végleges jelleggel 257, összesein 1222 híd, 20-041 folyóméterhosszban. Ezek között van a Szabadságaid, a Margithíd és a Kossnth-híd is, ami külön enniítésreméltó. Aki ismeri például a Lánchíd építésének történetét, csak atz tudja megfelelően értékelni, mi a hídépítés, mennyi idő kell egy híd félépítéséhez és ha mégnézzük, mennyi idő telt el, amíg a régi rend urai csak megegyeztek ab^ ban, hogy a Lánchidat elkészítsék, akkor látjuk a ma és a múlt közötti különbséget. Mar Zsigmond király felvetette a gondolatot és négy évszázadba telt, amíg az eszme testet öltött. Széchenyi hárította el a pénzügyi, közigazgatási és műszaki akadályokat és sikerült elfogadtatnia azt a forradalmi újítást, hogy. a Lánchídon mindenki, nemes, nem nemes hídvániot fizessen. Az építkezés előkészítése tíz esztendőt vett igénybe s a híd megépítése további tíz, esztendeig tartottNézzük ezzel szemben mit művel a demokrácia és hogyan dolgozik a demokrácián belül a kommunista miniszter. Gerő Ernő eflvtársunk. Hány hidat ^ épített ő fel nagyszerű in unkatársaival, a hídépítőkkel, a magyar dolgozókkal, három év alatt? A, kimutatás szerint is 1222-t. Ezek között — mint mondottam— olyanokat is, mint a Szahadsághíd," a Mangithíd és a._ Kossuth-híd és sok egyéb kisebb-nagyobb hidat- Azért vagyunk mi ehhez a rendszerhez bizalommal, azért vagyunk mi határtalan bizalommal és nagyrabecsüléssel Gerő Ernő iránt. (Éljenzés.) mert ismerjük alkotó képességét, akaraterejét^ zsenialitását. Akadhat-e valaki, aki ennél a költségve lésnél próbálhat gáncsoskodni, módosítani? Akadhat-e valaki ilyen, merhet-e valaki piszkáffiódaii abban a munkában, amelyet a magyar dolgozók élén Gerő miniszter úr alkotott a vasút-, híd- ós útépítésben egyaránt? Neki