Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-47

161 ' Az országgyűlés 47. ülése 1948. évi február hó 17-én, kedden. 162 nem kellenek évtizedek a - tanácskozáshoz, a tervek elkészítéséhez, a munka kivitelezéséhez.. Dolgozik munkatársaival együtt éjt-nappallá téve, a magyar dolgozó nép, a demokrácia ügyéért. (Taps a kommunistavárton-) Gerő miniszter úr nemcsak a híd- és vas­útépítésben mutat fel eredményt. Az utak ja­vítását is fontos feladatának tekinti, ezek között különösen a bekötőutak építését és karban­tartását, lami a falu közlekedését igyekszik el­viselhetővé tenni. Az útépítésnél és javításinál nem a Bethlen-féle politika érvényesül, hogy utat a hixusfürdőík és üdülőhelyek, mint pél­dául Lillafüred felé építenek- hanem a falu felé, A jelszó: kiemelni a falut a sártemgerből. Amikor érdeklődtem a bekötőutak iránt, megtudtam, hogy az országban 92 bekötőút munkáját indították el 318.2 km hosszban. Mo­dern útszakaszon, a 415. számú úton, a kecské­mét— békéscsabai—lakitelek—tiszaugi szakaszon is végeztéik 5 kilométer útjavítást, (GEBŐ Ernő miniszter: Teljesen új utat. építettünk!) vala­mimé a 8-as számú útnak, a Székesfehérvár— grác—bécsi út egy részéin és "a mosón—ma­gyaróvár—hegyeS'halomi részen 17 és fel kilo méter hosszúságban. A 6. számú úton, a buda­foki szakaszon a közeli napokban megindul a munka; a 3" as számú, a budupest—mískolc— kassai út tönkrement hevesmegyei szakasza a terv első évében új aszfaltburkolatot kap.^ Nagy örömmel emlékezem meg a megyéink* ben, Borsod megyében megindított bekötőút építésekről, így a kiistokaji, szentistváni, ki­ráldi, borsodszentgyörgyi utakról, ahol 40 000 köbméter előirányzott földmunkából 37-872 köb­méter elkészülj tehát a munka 96%-a. Ezek­nek az utaknak megépítésével két célt is érünk ék az egyik az s hogy kiemeljük a falut a sárból, a másik pedig az, hogy csökkentjük a munkanélküliséget. Beszédem elején azt mondottam, hogy a hidaik és utak építésén kívül foglalkozni kívá­nok a közlekedési tárca keretében a keskeny­vágányú vasút kérdésével is. A fasiszta pusz­títás ezen a területen sem maradt el. Nincs adatom arról, hogy hány kilométer keskeny­vágányú vasutunk volt, de a rendelkezésre álló adatok szerint ma az ország területén íriim­egy 6.000 kilométer keskenyvágányú vasutat vetiteik számba,, ebiből bányavasút. 2.000 kilomé­ter, egyéb iipari vasút 300- erdei vasút 700, szo­rosain vett gazdasági és cukorgyári vasút 2.000 kilométer. Ez a gazdasági vasút sokat szenve­dett nemcsak a háborútól, hanem sajnos, a la­kosság is elhurcolt belőle. A talpfát eltüzelték, a síneket pedig vastartók gyanánt áthidalók­nak használták fel. Elvitték ezenkívül a gör­dülő anyagot, amit ócskások útjain értékesí­tettek.* Tudtommal most a kormány zárolási ren­deletet adott ki a megmaradt vasúti és gör­dülő anyagokra. A keskenyvágányú vasúttal kapcsolatiban az a) kívánság merült fel, hogy meg 'kell menteni a megmaradt vasutat, sőt mim tégy 250 kilométernyi keskeny vágányú vas­utat kell úgy megépíteni, hogy piaci gócokat teremthessünk. Ez különösen fontos a belter­jes gazdálkodás érdekében, de fontos a váro­soknak főzelékfélével való ellátása érdekében is, így a mi megyénkbein például Miskolc Diósgyőr és az ózdi nagy felvevő piac ellátása érdekében. N/agy hiányát érezzük a keskenyvágányú vasútnak Borsod megyében is. MezŐesát—Né­ORS'ZÁGGYŰLÉiSI NAPLÓ IH­gyes községben kellene sürgősem megépíteni a keskenyvágányú vasutat. Mi ezért hallottuk öröninieil azt a hírt), hogy a kormány gondos­kodik a keskenyvágányú vasutak megmenté­séről, s már nem lesz Csáiky-szalmája ez a fon* tos hálózat, amely az országban lehetővé te^zi a tanya és a falu számára a könnyebb szállí­tási lehetőséget. •• Mi bízunk a demokrácia erejében, bízunk Gerő miniszter úr jó munkájában és hisszük, hogy hamarosan pótolja mindazt, amit a fasisz­ták elpusztítottak. De bízunk a magyar dolgo­zókban is, mert látjuk, hogy napról-napra több az olyan munkás, aki megtanulja az új munka­stílust és észszerű munkájával elősegíti a több­termelést. Ahogy Gerő miniszter úr munká­jában látjuk, hogy a tervszerűség, a munka­társaik jó kiválasztása, a helyes irányítás és ellenőrzés, a dön'tő feladatok megtalálása, a munkások és értelmiségiek munkájának össze­hangolása, tehát az új munkastílus, az ész­szerű munka a titka a jó eredményeknek, úgy a munkások is az észszerű munkával, a min­den mozdulatot elrendező munkával előbbre­viszik a termelést. A magyar munkás tanulékony, szorgalmas, de a magyar munkás már azt is tudja, hogy ez az ország az ő országa, ezt az országot ma' gának építi, nem profitra termel. A magyar paraszt is tudja, hogy nem másnak, hamem niagánalk. nemzetének verejtékezik, nem szol­gája, hanem gazdája a rögnek, amelyet verej­tékkel öntöz. Ez a biztosítéka annak, hogy ez az ország első lesz a lerombolt országok kö­zött, amely újjáépül, első lehet, mert mi dol­gozók támogatjuk azt a tervet, amelyet a kor­mány és a közlekedésügyön belül Gerő minisz­ter úr a maga munkakörében beterjesztett. Ezért a költségvetést úgy a magam, mint pártom nevében elfogadom. (Taps a kormány pártok soraiban.) ELNÖK: Szólásra következik a címhez fel­iratkozott szónokok közül 1 ? POLÁNYI ISTVÁN jegyző: Szántó Veze­kényi István! SZÁNTÓ VEZEKÉNYI ISTVÁN (kg): T. Országgyűlés! Amikor én mint parasztember a közlekedésügyi tárca költségvetéséhez hozzá­szólok, teszem ezt abból az okból, hogy elmond­jam, hogyan látom én a közlekedéssel kapcso­latos parasztkérdések megoldását, s melyek azok a kérdések, amelyek megoldását a pa­rasztság ós a mezőgazdaság érdekében elsősor­ban szükségesnek tartom. A hároméves terv keretén belül előbb ki kell építeni a vasútvona­lakat az országnak mindazokon a vidékein, ame­lyek el voltak zárva a világtól s így valósággal nyomorúságra és szegénységre voUak kárhoz­tatva. Hozzájárult mindehhez az is, hogy az el­múlt rendszer urai szándékosan halasztgatták ennek a kérdésnek megoldását azért, hogy mi­nél több olcsó munkaerőhöz juthassanak. Most a demokráciában mi parasztok is úgy érezzük, hogy magunknak építjük ezt az országot, és • bízunk abban, hogy a magyar közlekedésügyi minisztérium pótolja mindazokat a mulasztá­sokat, amelyeket a múlt rendszer talán éppen szándékosan nem pótolt; Ez a helyzet saját A^ármegyémben, Heves vármegyében! is, különösen annak legszegé­nyebb járásábam a pétervásári járásban, ajnely a Mátra és a Bükk medencéjében vasút hiánya­it

Next

/
Oldalképek
Tartalom