Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-47

149 Az országgyűlés 47. ülése 1948. Az áruforgalom , mellett lényegesen meg­javult és megnövekedett 'személyforgalmunk is. Ezen a téren azonban még rendkívül sok a tennivaló. Emlékeztetek arra, hogy 800 teljesen jó állapotban elhurcolt, többnyire első- és má­sodosztályú személykocsink jelenleg is Német­ország főként amerikai és angol megszállás alatt álló övezetében van, ,s annak ellenére, hogy ezekre a kocsikra nekünk rendkívülii , szükségünk van éis hogy kénytelenek voltunk 650 teherkocsit személykocsivá átalakítana mert maisként a forgalmat nem tudtuk volna lebonyolítani, a megszálló hatóságok és a felsőbb kormányzati szervek arra az állás­pontra helyezkednek, hogy csak akkor hajlanr dók a mi vasúti gördülő anyagunkat vissza^ szolgáltatni, ha nii ellenanyagot szolgálta tünk vissza, amivel pedig nem rendelkezünk, mert a németek ide német vasúti személykocsikat nem hoztak akkor, amikor a magyar kocsikat elvitték­Személyforgtaümunk megjavítására a nyári időszakra máris felkészülünk. Többek között elhatározott szándékunk, hogy ez év nyarán levegyük az országutakról iá tömteges teher­autó-személyforgalmat és tízezer , százezer­számra vigyük a Balatonra ós más üdülő­helyekre a heti munkában elfáradt magyar dolgozókat. (Általános taps.) A nyári májusi menetrend az összes Budapestről kiágazó fő­vonalainkon biztosítja a napi két pár gyors­vonatot vagy gyorsmotorvonatot, ezenkívül napi két pár személyvoniaitot, két viszonylatban pedig: . Budapest—Debrecen és - Budapest— Miskolc viszonylatban a napi három pár sze­mély vonatot és két pár gyorsvonatot. Fokozatosan kiépítjük a kettős vágányo­kat, s ebben á tekintetben persze egyelőre még nem gondolhatunk arra, amit itt iaiz egyik kép­viselő úr javasolt, hogy egészen új kettős vá­gányokat építsünk ki- Egyelőre .. a kérdés az, hogy maradék nélkül helyreállítsuk azokat a kettős vágányokat, amelyek a múltban meg" voltak. Itt két fővonalunkra gondolok, ahol még hiányzik egy-egy darabon a kettős vágány, a budapest—miskolci és a bndapest—debreceni vonalra, mert a többit már helyreállítottuk­Igen fontos számunkra a forgalom rend­kívüli megnövekedésével kapcsolatban, hogy fokozottabb figyelmet fordítsunk a biztonság kérdéseire, a. balesételhárításra. A forgallóm sűrűségéhez képest a balesetek száma nem sza­porodott, ellenkezőleg csökkent. Ez a tény, hogy a forgailom sűrűségéhez képest a balesetek száma nem szaporodott, számunkra ennek elle­nére nem megnyugtató. Ezért mi most a vasút­nál központi kérdésként kezeljük a forgalom biztonságának kérdését. Éppen tegnap tartottunk- a MÁV igazgató­ságában egy igen szokatlan ós összetételéből kifolyóan a muOtban elképzelhetetlen értekez­letet, egy értekezletet, amelyen az egész ország területéről mintegy 400 an vettek részt. Részi vett a közlekedésügyi miniszter és ré«z:t vettek a közlekedésügyi államtitkárok- a MÁV ieraz­natói^az üzletvezetők, az osztálymérnökséL>'ek vezetői, nagy állomások főnökei, forpiailmisták, v moT-donvvezetők. pályamesterek. váMókezeFők. tehé + Műiről fefelé és aduiról felfelé min­denki, akinek a forgalomhoz* a vasút bizton- . t.árv.u-,0- ., Kqio.c-effi^ elhárításához köze van­(Helyeslés és taps a Ház minden oldalán,) Meg kell mondanom, hogy én mint közle­kedésügyi miniszter ott néhány váltókezelőtől 1 évi február hó 17-én, kedden. ,1£0 nagyon sokat tanultam és tanulhatott a MÁV­igazgató is, persze a váltókezelők is tanulhat­tak egyetmást a MÁV igazgatóitól- (Taps.) Rendkívüli súlyt helyezünk az oktatásra, megjavítjuk a műszaki berendezéseket, s min­dennek a* célja, hogy a magyar vasút pontos­ság, megbízhatóság tekintetében Európa első vasútja legyen- (Taps.) Ezt megköveteli >az or­szág, a magyar népi demokrácia és a magyar vasút becsülete. A vasútasság szociális intéz­ményeinek továbbfejlesztése terén is tettünk számos lépést­Keleti képviselő úr kifogásolta azt, hogy mi a MÁV betegbiztosítónak a költségvetésben 85 millió forint hozzájárulást biztosítunk,_ ha­sonlóképpen nagy összeget, 11 millió forintot biztosítunk a postasbetegbiztosítónak. Arra kért engem, hogy a jövő költségvetésbein ezeket az összegeket szüntessem meg és ezeknek az össze­geknek a terhére javítsuk meg az úthálózatot­Én erre azt mondom, nem, a képviselő úrnak nincs igaza. Mif jelent az, ha megszüntetem a MÁV és a posta betegbiztosító .intézet számára'elő­irányzott hozzájárulásoikatf Ez annyit jelent, hogy rontjuk a vasutasok" fes postások helyze­tét. (Uay van! TJgy van! a kommunistapárton.) Márpedig mi nem rontani, hanem javítani aka­runk- Az úthálózatot nem a vasutasok ?és pos­tások bőrére kell javítani, hanem termelésünk növelésével, az állam bevételeinek, az állami üzemek eredményes munkájából fakadó bevéte­leinek növelésével, kell lehetőséget találnunk arra, hogy az úthálózatot feljavítsuk és kiépít­sük. (Helyeslés a kommunistapárton) . A vasút újjáépítésénél és fejlesztésénél nem feledkezhetünk meg a mezőgazdaság érdekei­ről sem- Általában maga a vasút természetesen az egész lakosság mi üdén rétegének az érdekeit szolgálja, de különleges szempontként is fi­gyelembe vettük a mezőgazdaság érdekeit ak­kor, amikor kézbevettük a, mezőgazdasági, álta­lában a gazdasági, úgynevezett kisvasutak ügyét. Szerény eszközeinkhez és lehetőségeink­hez kénest ez természetesen csak a kezdet. Né­hány héttel ezelőft adtuk át a forgalomnak az első nem újjáépített, hanem teljesen újonnan épített kisvasútat, a Tótkomiós-Békéssámsoai közötti vasutat. Rövidesen átadunk a forgalom­nak egy másik ilyen teljesen újonnan épített ( vasutat, a Kisújszállás—Kun csorba, közötti vasutat, és természetesen sok-sok hasonló vasutas fogunk még építeni, hogy a mezőgazdaság úgynevezett istenhátamögötti helyit bekap­csoljuk az ország vérkeringésébe. (Helyeslés és taps-) Postai szolgálatunk számos ága messze maga mögött hagyta a békeidők forgalmát, an­nak ellenére, hogy berendezéseink távolról sem olyanok, mint békeidőben voltak, pedig béke­"dőben sem voltak már nagyon korszerűek. Jól­lehet a pos% szolgáltatásainak díja több mint másfél év óta ütem változott, 1946 augusztus l~e óta semmiféle emelés nem történt és sem­miféle emelést nem szándékozunk ezentúl sem . bevezetni, ennek ellenére a posta pontosan minden hónap 1-éin befizeti az állampénztárba a jövedéki feleslegként előirányzott másfélmil­lió forintot, vagyis az évi 18 millió forintot az utolsó fillérig. Emellett a post a hároméves tervberuházásait jórészt a saját bevételeiből fedezi, pedig ezek a beruházások nem kicsinyek A postai szolgálat terén leggyengébb pon­tunk kétségtelenül telefonszolgálatunk, még­10*

Next

/
Oldalképek
Tartalom