Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-47
151 Az országgyűlés 47. ülése 1948. évi február hó 17-én, kedden. 152 pedig nem is & távolsági telefonszolgálat^ amely igen lényegesen megjavult és a békebelinél nagyobb forgalmat bonyolít le, nem is a nemzetközi telefonszolgálat, amely szinte napról- s napra javul, és ha itt-ott hibák vannak, azok nem mindig a magyar posta hibái, mert hiszen a vonal nemcsak a mi területünkön megy, hanem a városi telefonszolgálat, főként a fővárosi. Itt bizonyos enyhülést fog jelenteni meglévő telefonközpontjainknak, automata központjainknak az ét" végére tervezett kibővítése, de végleges megoldást ez sem fog hozni. Végleges megoldást csak további beruházásokkal tudunk biztosítani olymódon, hogy mindenkinek az igényét ki tudjuk elégíteni. Ehhez azonban, még néhány esztendőre van szükség. A német fasiszták által rombadöntött hídjaink \ újjáépítése és a hídroncsok kiemelése változatlan ütemben folyik. Még ez évben, a nyár. végére elkészül teljes szélességben a. Margithíd. (Élénk helyeslés és taps.) Ez" év őszére, csúcsforgalom idejére már nem egy vágányon fogunk közlekedni Budapesten a* Dunán át, inert elkészül a jelenlegi 1946-ban. megépített egyvágányú déli összekötő vasúti híd mellett egy második, ugyancsak egyvágányú -vasúti híd, s ilyen módon a forgalmat kétvágányú vasúti hídon fogjuk lebonyolítani. Ez év végére ! készen lesz a, nagy szegedi új közúti TiszahídMegindultak a Lánchíd előmunkálatai. Számos fontos vidéki hídépítés is folyik, e amit lehet ezen téren, igyekszünk megcsinálni. Most is a közeli napokban átadunk a forgalomnak egész sor hidat. Február vége fel3 átadjuk ,az Ipolyon Szobnál teljesen újonnan épített vasúti hidat, amely bennünket Csehszlovákiával köt össze, ,'s átadjuk a forgalomnak* egy sereg belső hidunkat februárban-niárciusban. De persze vannak jogos igények, amelyeket nem tudunk kielégíteni, mert nem. áll. nak .rendelkezésünk!.e azok az eszközök, ame" iyeknelk segítségével máról-holmapra minden probléma megoldható volna. Ami az utak kérdését illeti, ezen a téren döntő fordulatra van szükség. Itt nemcsak arról van szó, hogy többé-kevésbbé járható . állapotba helyezzük az utainkat, amelyeket a háború alatt már nem tartottak rendesen karban, és amelyeket a háború szörnyen megviselt, sok helyen egyenesen elpusztított, hanem arróKvanjszó, hogy útügyi politikánkban véget kell vetni a feudális elmaradottságnak úgy, ahogy egyéb területeken, egész gazdasági életünkben ennek a feudális elmaradottságnak, ennek a. részekre bomlásnak, partikularizmusnak véget kell vetni. Jelenleg a helyzet az, hogy ha megnézzük egész útrendszerünket, egy darab út állami út, azután következik egy, szakaáz, amely — mondjuk — a városé, azután megint jön törvényhatósági út s azután egyszerűen a községi út. Ezzel a rendszerrel, ezzel a "szétdaraiboltsággal nem tehet az útügyet döntőleg megoldani. Kell, hogy az útügyeknek az > egész országban egy gazdája legyen: a közlekedésügyi miniszter. (Élénk helyeslés és taps.) Az rendelkezzék az összes meglévő eszközökkel, s az feleljen aziért, hogy járható utaink legye- | nek, amelyek nem teszik tönkre sem az embereket, sem az igásállatokat, sem a gépjárműveket, sem a parasztszekereket. Ebben az évben kétségtelenül komoly lépés történik utaink megjavítása érdekében. Ne, feledjük el ugyanis, azt, hogy utaink megjavítására nemcsak azt a 36 millióf forintot adjuk, amely az állami utak karbantartására elő van irányozva. Ezenkívül, ott vannak a törvényhatósági útalapok, amelyekbe ebben az évben előreláthatólag sokkal több pénz fog befolyni, mint az elmúlt,évben, jóval több. Ezenkívül útépítésekre a hároméves tervben jelentékeny összegeket irányoztunk elő, s ezek az összegek részben már meglévő utaink egyes szakaszainak teljesen újonnan való megépítését célozzák. Benne Van a bées—budapesti út 14 km-es szakaszának újonnan való megépítése, de benne vannak olyan útszakaszok is, mint például a 8-as számú yeszprém — gráei útnak számos szakasza, amelyeket tíjonnan építünk, vagy a Miskolc felé vezető útnak bizonyos szakaszai, és így tovább. V - i Végül meg kell mondanom, hogy vannak egyéb forrásaink is. A költségvetésen kívül máris sikerült biztosítani további 8 millió forintot, s ezt maradék nélkül, kővásárlásra és szállításokra használjuk, kizárólag a törvény- • hatósági -utak számára. (Élénk helyeslés és taps.) Ezenkívül a munkanélküliség csökkentésére és a munkanélküliek foglalkoztatására póthitelként rendelkezésünkre! bocsátott évi mintegy 70 millió forintnak oroszlánrészét, kétségtelenül az utaknak jobb karba helyezésére fogjuk ós kell felhasználni. Az útépítés térén nagy probléma, ebben az évben az, hogy hozzáfogjunk meglehetős erővel a bekötőutak építéséhez. Az év végére igen jelentékeny hosszban készülnek el új ^ bekötő" utak, s a hároméves terv második évében ezt a munkát még nagyobb lendülettel fogjuk tovább folytatni. T. Országgyűlés! Egv-két évvel ezelőtt hajózásunk nem volt. Ma van hajózásunk. Magyar lobogó alatt jelenleg körülbelül any" nyi hajó közlekedik, mint amennyi közlekedett a háború előtt. (Élénk helyeslés^ és taps.) Lóerőben géphajóink teljesítőképessége több, mint volt *1938"ban.' Uszályaink és szállító motorha jóink tonna tartalma azonban még elmarad a 38-as'mögött", de azt megközelíti. Hogy sikerült ezt elérnünk? Részben elhurcolt ha" jóink visszáhozataíával. Bár itt megkell jegyeznem, hogv nyolc uszálvhajónk és egy Duna" t^ngeriáró hajónk még _ mindig fenn van Németországban az amerikai megszállási övezetben. Elvben vissza is adták nekünk ezeket a hajókat, de nem tudjuk elhozni őket, inert nem engedik meg, hogy vontatóhajókat küldjünk értük; egyébként visszaadták volna(Mozgás.) A Dunán elsüllyedt hajókat nagyobbrészt már 'kiemeltüké Maradt még kiemelnivaló 72" hajó, meg keli azonban jegyeznem, hogv ez nem : mind magyar tulajdon. Az elsüllyedt hajók gyorsított ütemű kiemelésével és úi hajók építésével reméljük hogy rövidesen túl fosrüik szárnyalni hajóparkunk békebeli teljesítőképességét. Ami gépjárműközlekedésünket illeti, a helyzet: itt az, 'hogy (li.30) a legutóbbi, 1948 ŰW uuár Bl"i adatok szerint jelenleg Magyarországon kereken 50-000 gépjárómű közlekedik, pontosan 49-474. Ez azt jelenti, hogy a békebeli Színvonalat jóval túlhaladtuk. Ebből az 50.000 közúti gépjáróműből 11-377 tehergépkocsi, sjóval^a békebelinek — amint az' ! az előadó úr már emlí'e'te. — pontosan a háromszorosa; 12.141 a személykocsik száina, a békebelinek ikreken kétharmada; van 459 autóbuszunk és 873^különleges gépjárómű vüjnk, a motorkerékpárok száma pedig több -jniin't imegkétszereződött, A