Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-47
147 ^Az országgyűlés 47. ülése 194Í társait nem politikai síkon, hanem a szakértelem síkján választja ki és igenis, példaképpen kellene odaállítani egyéb minisztériumok elé is- Ha a többi minisztériumok és miniszter urak is elsősorban a szakértelmet honorálnák, akkor valamennyi költségvetést el tudnók fogadni és meggyőződésünk, hogy gazdasági vonalon is ott tartanánk, ahol közlekedési téren tartunk. (HORVÁTH István (pp): Nagykereskedő nem ért az újjáépítéshez!) Mert, t. Ház, az, ami az egész vomalon itt történt, az egy akaratnak- egy szándéknak összefogása, volt; a. miniszter úr megmutatta, hogy mit tud tenni egy ember, ha -akarat fűti, -olyan dinamikus motor, amilyet Gerő Ernő képvisel. (Egy hang a magyar demokratapárton: És tudás!) Mi, t. Ház, nem is bocsátkozunk bele ennek a költségvetésinek részleteibe, hiszen az előttem szólottak pro és contra elmondották mindazt amit jónak, és mindazt, amit kívánatosnak tartanak. Amikor mi azt mondjuk, hogy minden elismerésünket Gerő Ernő és a vezetéke alatt álló minisztérium felé irányítjuk, akkor ez azt is jelenti, hogy elismerjük az összes alája tartozó intézmények, tehát a vasút, q posta és 'mindenféle egyéb intézmény alkalmaztatásában álló dolgozók, értei, miségiek, stb. kiváló munkásságát, amelyet ennek az országnak érdekében folytattak. Elismerjük azokat a mérhetetlen áldozatokat, amelyeket különösen a felszabadulás utáni hónapokban a haza érdekében hoztak, elismerjük azt a kimondást, azt az ernyedetlen szorgalmat, melynek mindnyájan 'tanúi voltunk/ sőt belátjuk azt iis, hogy különösen a vasutasság, máig sem nyerte el méltó elismerését anyagiakban. Ha van kívánságunk, ha van valami óhajunk, ez csak az lehet, hogy ezek minél hamarább jussanak az őket méltán megillető anyagi ellátásba. Mert lehetetlenség az, t. Ház. hogy eery •néfrv'tap'ú v^sntascsalád há~**of > ~>szá' ? ' és' egynéhány forintból tengesse életét' akkor;, amikor az agrártermékek indexe"100-ról 195-re ugrott föl, T. Ház! Meg vagyok róla győződve és pártom < is meg van arról győződve,, hogy (xerő miniszter úr (14.00) mihelyt artra módja és alkalma 'esz, ezeken az állapotokon is segíteni fog. mert munka akarata mellett megvain a_ szociális akarata is, mely alkalmasnak fog bizonyulni arra, hogy még ezeken az atpró anomáliákon is segítsen-' • t Amikor ebben az értelemben magam és pártom nevében még egyszer szeretettel üdvözlöm JEL miniszter urat és az alája - tartozó minisztériumot, a tárca költségvetését magam és pártom nevében elfogadom. (Taps a magyW demokrata^y ártón-) ELNÖK: Kíván még valaki a tárca költségvetéséhez általánostságban hozzászólni'? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitat bezárom. A miniszter úr kíván sízólni. GERŐ ERNŐ miniszter: T- Országgyűlés! Mint a vitában itt már elhangzott, a közfeker désügyi tárca költség vetése az 1947/48. évben körülbelül 10 millió forinttal kisebb, mint 1946/47-ben volt. A pontosság kedvéért azonban meg kell jegyeznem, hogy' a beruházások, amelyek a múlt évben a költségvetésben szerepeltek, ebben az évben nem a költségvetés keretében, hanem az általános, nagy beruházási keretben, a hároméves terv keretében vannak előirányozva. Ennek ellenére a költségvetés '. évi február hó 17-én, kedden. ; 148 csökkenése azt jelenti,, ho^y a közlekedésügyi minisztérium maximális takarékossággal akarja felhasználni a rendelkezésére bocsátott állami eszközöket. Ami a beruházásokat illeti mint ismeretes, a hároméves terv első évében közlekedési célokra 427 millió forintot irányoz elő, és bár a multévi szárazságra való tekintettel jal kormányzat kénytelen volt bizonyos mértékig csökkenteni a beruházásra előirányzott összegeket, minden jel arra mutat, hogy a közlekedési tárcánál ez a csökkenés nem lesz. jelentékeny, és hogy eredményeiben a hároméves tervet a csökkentett összegekkel is végső fokon teljes egészében végre fogjuk hajtaniT. Országgyűlés! Közlekedésünk az plmuft évben — mint ezt általánosan elismerik — jelentékeny lépéseket tett előre- Ezt mutatja mindenekelőtt a vasút mint közlekedésünk .legfőbb ágazata,és a vasútnál is .mutatja ezt vasúti közlekedésünk főpróbája, az őszi csúcsforgalom. Az elmúlt ősszel vasúti forgalmunk mintegy 10—15%-kal meghaladta az 1938- év ugyanezen időszakának forgalmát,, tehát az akkori őszi csúcsforgalmat, A vasút ezt a lényegesen megnövekedett forgalmat nagy feszültséggel ugyan, de nagyobb zökkenők nélkül képes volt lebonyolítani. Pedig rendkívüli nehézségekkel kellett megküzdenie. Ezek a nehézségek nemcsak az általános adottság-okból folytak, tehát nemcsak abból, hogy kocsiparkunk jelenleg á háborúelőtti nek nem egészen kétharmada — beleértve ebbe a kétharmadba természetesen a . pályáinkon lévő nem magyar, hanem idegen . kocsikat is, — nemcsak abból folytak, hogy óriási hiányunk van mellékvonali mozdonyokban, sokhelyütt hiányoznak még hídjaink, és ezért, igen nagy kerülővel kell az árutömegeket szállítanunk, nem csupán abból folytak, hogy pályáink állapota a 10—15 év óta elhanyagolt talpfacsere következtében erősen leromlott, hogy biztosító berendezéseink nagy része még hiányzik, hanem mindehhez hozzájárult még az is, hogy a múlt őszi rendkívüli nagy szárassá 0, következtében az őszi csúcsforgalom, főként a cukorrépa szállítása igen rövid időre zsugorodott össze. Emellett ugyancsak a rendkívüli szárazság következtében —- éppen legforgalmasabb fővonalunkon, a budapest—szolnok—debrecen— Tiyiregyházi vonalon egyszerre mintegy 100 kilométer hosszúságban az összes vasúti kutak kiapadtak, és kénytelenek voltunk külön szerelvényekkel szállííani a vizet, hogy a vasút eleget tudjon tenni feladatának. Volt olyan nap. t. Országgyűlés, amikor több mint 6000 vasúti kocsit raktunk meg és ezt ugyanaznap el is szállítottuk. A magyar vasút vezetőinek előrelátása és szervezettsége, a magyar vasutasok szaktudása és odaadása megbirkózott a nehézsé.gekkel- A vasát kiállta a rendkívül komoly uróbát, megfelelt a várakozásoknak, teljesítette kö teless ségét. Vasúti forgalmunknak egy év alatt történt nagyfokú' megnövekedését talán leginkább a .forgalomsűrűség adataival jellemezhetjük. 1946-ban a teljesített vonatkilométerek száma 17.6 millió volt, míg ez a szám 1947-ben 29.5 millióra emelkedett. * Az emelkedés tehát kereken 68%> ami azt jelenti', hogy ugyanazon ''ályaszakaszon, ahol azelőtt huszonnégy' óra , alatt — mondjuk — 10 vonat futott el, jelenleg 17 vonet halad keresztül- - .
