Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-57

1087 Az országgyűlés 57. ülése 19Í8. munkáspárt között a szervezeti egység

1 is kialakuljon. Mi ezit valóban nagy lépésnek tartjuk előre, mert hisszük azt, hogy ez! az egységes munkáspárt, amely létre fog

1 jönni, mihelyt előfeltételeit megteremtettük, erősebb lesz menynyiségileg is és minőségileg is, mint volt a két munkáspárt külön-külön, s jobban fogja szolgálni,.a magyar és a nemzetközi munkásosztályt-, mint a két munkáspárt külön-külön. Az egységes munkáspárt létrehozása tehát nekünk saját- akaratunkból, szocialista meggyőződésünkből célunk, még hozjzá — mert a történelmi folyamat gyors ütemben pereg — nem is távöli, hanem közeli célunk. A Független Kisgazdapárt, amellyel a háború alatt kötött a szociáldemokratapárt szövetséget a fasizmus, a német rablás, a háború ellen, a Független Kisgazdapárt, amely a dolgozó kisembereknek, a. dolgozó parasztoknak egyik pártja és amely megtisztította magát az ellenforradalom erőitől, nekünk szövetségesünk, vele együtt akarjuk további feladatainkat elvégezni. Ugyanez vonatkozik a Nemzeti Parasztpártra is, amellyel nemcsak az azonos politikai törekvések, nemcsak a magyar demokrácia együttes építése és együttes továbbépítésének szándéka .függ össze, hanem természetesen az is, hogy amikor még a szociáldemokrata párton és a kisgazdapárton kívül niás baloldali párt legálisan nem dolgozhatott Magyarországon, akkor mi szociáldemokraták, a magunk sorai között szeretettel láttuk nemcsak a kommunista elvtársainkat, hanem közöttünk voltak -a parasztpárt vezetői közül is többen, s ott ta; nultuk meg egymást kölcsönösen megbecsülni és szeretni. Persze, hogy lehetnek, persze, hogy lesznek is vitáink, akár a kisgazdapárttal, akár a Nemzeti Parasiztpárttal, hiszen mi sohasem akartunk ideológiai különbségeket negligálni, elkenni, vagy bagatellizálni; ennél fom tosabb az, hogy közösek az ellenségeink hogy döntő közös feladataink vannak itt Magyarországon. Ezért pártom nevében nagyon helyeslem és üdvözlöm Dinnyés miniszterelnök úrnak azt a bejelentést, hogy szükségesnek tart ja. a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front minél sátorosabbá tételét. Ennek a feladatnak fontosságát illetően teljesen egyetértek Kádár János elvtársammal. Igen, nagyon nagy, komoly közös feladataink vannak, s ezek között hadd említsem meg a demokrácia továbbépítésének szükségességét. Nekünk a magyar dolgozó nép minden erejét összpontosítanunk kell a nagy gazdasági és társadalmi átalakulási minél gyorsabb, minél zökkenőmentesebb lebonyolítására. De emellett . közös feladatunk, minden demokratikus pártnak közös feladata, az, ellenforradalomtól bizony jórészt érintett ós annak hatásától mindmáig nem teljesen megtisztult tömegek átnevelése, tudatosítása; nevelése, nem pártcélokra, hanem demokratikussá nevelése, Önönérdekeik védelmére való nevelése, mert hiszen nekünk valóban az a feladatunk, ós a® az elhatározásunk, hogy önállóan gondolkodó, és önállóan cselekvő embereket; neveljünk azokból, akiknek gerincét olyan hosszú ideig meggörbítette a magyar ellenf orradal oni. Ugyanakkor közös feladataik vannak a demokratikus pártoknak kifelé ÍSL Aktív politikát akarunk folytatni a béke frontján, a Szovjetunió oldalán, a szomszéd népi demokráciákkal együtt és minden alkalommal ki akarjuk évi március hő 2-án, kedden. .1088 fejezni, leg lé Ireérth eteti énebb módon, szolida-^ rítusunkat a világ minden haladó demokratikus mozgalmával, azzal is, amely a legnehezebb körülmények között illegalitásban és fegyveres túlsúly ellen vívja a maga szabadságküzdelmét; azzal is; amely miég csak most van kibontakozóban, de ki fog bontakozni, mert a világ minden részén élnek és növekednek a demokrácia erői. .És itt kell — legalább néhány azóvai*, — fi magyar közéletnek,. a magyar politikai életnek azt a legkényesebb problémáját is érintenem, amelyet Barankovics igen t, képvisfelő. társam tegnapi beszédében kizárólagos témíijául választott. ' Igen, vannak problémák, súlyos problémák a magyar demokratikus köztársaság és az egyházak, elsősorban a katolikuisi egyház között. Esi mikor mi ezt a problémát megvizsgáljuk, akkor minden él nélkül, minden sértő szándék nélkül meg kell mondanom: nem tud juk figyelnie kívül hagyni azokat a nekünk különösen nagyon keserves tapasztalatokat, amelyeket itt és másutt az európai ellenforradalom szakászában szereztünk a katolikus pártokkal kapcsolatban, (Ugy van! Ugy van! w ssodáldewokrntapá^on.) és nem tudjuk figyelmen kívül hagyni azokat a tapasztalatokat sem, amelyek ma adódnak nemzetközi vonatkozásban. Mi nem tudjuk elfelejteni azokat a halottainkat, akiket a nagyon katolikus Dolfuss kancellár ágyúi lőttek halomra Bécsiben, 1934-ben. És nem tudjuk figyelmen kívülhagyni azt, hogy Franciaországban egy haladó katolikusnak indult mozgalom, a köztársasági népi mozgalom, Olaszországban a keresztény demokrata pártnak nevezett párt, Németorszagban és Ausztriában egy ugyancsak felekezeti alapon álló katolikus, néppárt az, amely a reakciónak, az ellenforradalomnak az erőit összegyűjti és azoknak az élére álk Mi sajnos, kénytelenek vagyunk feltételezni: nem véletlen az, hogy a világ legkülönbözőbb országaiban ez a szerepe egyes katolikus pártoknak. Mi, sajnos, kénytelenek vagyunk nemcsak feltételezni, hanem látni azt, hogy mögöttük egy közös erőforrás áll; hogy nem véletlen az, hogy az amerikai imperializmus nemzetközi politikájában ezek a pártok töltik be igen sok helyen a vezető szerepet. Ha így szemléljük a problémát, akkor meg keli azt is mondanunk, hogy sajnos, >a> magyar katolikus egyház nem túlsókat tett ainnak bebizonyításiára, amiről pedig mi meg vagyunk győződve, hogy van egy másik út is a katolikusok részéire: az, együttműködés, a lojális együttműködés azzal a demokráciával, amelytől elválaszthatatlan, amelynek szerves része a vallásszabadság minden vonatkozásban való biztosítása. Persze számomra — ezt is meg kel] mondanom őszintén — nem meggyőző az* amit Barankovics igen t. képviselőtársam tegnapi beszédében mondott annak bizonyítékául, hogy a magyar kialtöiikus egyház mennyire lojális a magyar demokrácia iránt. (Egy hang a szociá-demokrata párton: Nem nagyon meggyőző volt!) Azt mondotta Barankovics képviselő úrakinek beszéde rendkívül komoly volt és mi nagyon komolyan is vesszük, hogy (olv'assa): »A felüMiesség hibájába esnénk, ha nem ismernők fel az állam szempontjából annak jelentőségét, hogy a magyar katolikus egyház hivatalos vezetői pusztán, a tárgyalások szükségességének felismerésével is a köztársaságot és