Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-57
1089 Az országgyűlés 57. ülése 1948, azoknak a külső és belső változásoknak Lényeges mozzanatait, amelyek a magyar köztársaság^ megszületésének mintegy előfeltételeit' adtaik, nem tekinti az állami és nemzeti elet tünékeny állapotának, amellyel az állandóbb jellegű modus vivendi megtalálásával, az egyház érdekei kockázata nélkül is eltekinthet.« Ez a kicsit bonyolult mondat .azt jelenti, hogy a katolikus egyház ©lég stabilnak !íart;la a magyar demokráciát arra, hogy most már • tárgyaljon vele. Bocsánatot kérek képviselő úr. ez az érv sajnos, nem nagyon jó. mert vagy Összeegyeztethetőnek tartja a magyar katolikus egyház a demokráciával való megegyezést, s. akkor ezzel nem r vár addig, ameddig a tények bebizonyítják számiára, hogy most már nem lehet vagy nem célszerű ennek a demokratikus rendszernek közeli bukására, spekulálni, vagy nem. De menjünk egy lépéssel tovább. A léginkább az ütközés középpontjában álló kérdés az egyház, nevelési jogának, az egyházi iskolának a problémája. A nevelés az egyház álláspontja szerint elsősorban katolikus feladat mert a Iáokosság többsége katolikus. A katolikus része azonban a magyar népnek egyben túlnyomó töibibiségében demokratikus^ (Ugy van! Ugy txMiJ « hommmnisttír és a szociáldemokr a tapdrton.) tagja valamelyik demokratikus pártnak ós nem feltétlenül csak a demokrata néppártnak;, így tehát nem hiszem, hogy ez az álláspont azt jelenti, hogy csak azok hivatkozhatnak a miagyar nép katolikus többségére, bkik több vagy kevesebb fenntartással élnek a magyar demokráciával szemben. • De egyébként ugyanilyen érveléssel lelhetne és ez volna a dolgok logikája — katolikus bankokat és katolikus szénbányákat ís^ követelni ugyancsak a katolikus többség nevében, arra hivatkozva. (KOZMA József (kp): Összefügg! — Zajos • derüUs'ég és ellenimondások a néppárton. — SZOMOLYAI Ágostonné (kp): Ezzel nem fogják a szónokot megzavarni! Meg fog felelni rá!) Meg kell inon dánom igen t. túloldali képviselőtársaimnak, hogy amikor az a hallatlan nagy ellenállás és ellentámadás megindult a tankönyvkiadás államosításával kapcsolatban, akkor nekem mindig megvolt az az érzésem, hogy itt nemcsak a világnézeti szempontról van szó, nemcsak arról a szempontról, hogy az egyház a maga iskoláibam a maga tankönyveiből és csak a maga tankönyveiből tanítson, ami egyébként nem volt veszélyeztetve, hanem valami egyébről is. Es ez a valiami más csendült ki azokból a féltő aggódásokból, hogy nem fog-e az állam túlságosan sokat ráfizetni az. állami tankönyv kiadásra. Másról is szó volt itt, szó voUt! a Szent István Társulat tankönyvkiadó monopóliumának kérdéséről is! (Ugy van! a kommunistapárton.) Amikor igen t. képviselőtársaim odaát keveslik a kultusztárca költségvetésének azt a kerekein egyharmad részét, amely közvetlenül vagy közvetve, megnevezve vagy meg nem nevezve egyházi célok támogatására megy, akkor mi hladd mondjuk meg: azt. hogy sok'e, vagy azt, hogy kevés-e az egyházi célokra fordított része a költségvetésnek, nem lehet attól elválasztani, hogy vájjon a magyar állam támogatásából a demokrácia ellen vagy a demokrácia mellett nevél-e az egyház a maga iskoláiban? (Ugy van! Ugy van! — Taps a kommuOKSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ III. . V j évi március hó 2-án, kedden. 1090 nistaptrton és a szociáldemokrai^párton. — Felkiáltások a néppárton: Ez természetes!) •Nagyon kérem igen 1. túloldali képviselőtársaimat, hogy ezt a problémát, amely természetesen komoiy problémánk és amelyet 'i magyar demokrácia komolyan, feleiősségteljesen és. lojálisán szeretne megoldani, ha ugyanennyi komolyságot, felelősségérzetet és lojalitást lát a túlsó oldalon, ne vigyék az olcsó népszerűségnek síkjára. (Helyeslés a néppárton. — Felkiáltások ugyanott: Nem is viszszük!) Nem, de Barankovies képviselő úr mégis arra hivatkozott, hogy az a felháborodás, az az elemi erejű felháborodás, amely a fakultatív hitoktatás kérdésében támadt, fölér egy népszavazással. (Egy hang a néppárton: így is van! —KOZMA József (kp): Mesterségesen volt előkészítve! — GERENCSÉR György (kp): Megrendezett felháborodás volt az!) Nagyon kérjük a képviselő urakat, hogy az ilyen elemi erejű népszavazásoknál vigyázunk, mert nem tudom, hogy például milyen népszerű vagx népszerűtlen volna annak a kérdésinek felvetése, hogy a magyar köztársaság még mindig közadók módjára hajtja be az egyházi adókat! (Ugy van! a kommunista" párton.) Mi ezt; nem akarjuk felvetni, félreér téseik elkerülésére hangsúlyozom, de népszerű kérdéseket mi is tudunk bedobni a köztudatba, ha csak arról van szó, (Egy hang a néppárt oldaláról: Pró'bálják is! — Zaj a kommunista 1 párt soraiban.) Mi igenis őszintén akarjuk a vallásszabadságot, és békét akarunk teremteni a magyar köztársaság és az egyházak között (PARRAGI György dint): Helyes! Helyes!) Mi a választásokon is megmondottuk, noha akkor a legkíméletlenebbül használták ki ellenünk a többi között Barankovies képviselőtársam pártja részéről szisz tematikusán éiS sokszor rosszihe'szeműeii, hogy mi veszélyeztet jük a vallás szabad gyakorlását. (BARAN KOVICS István (dn): Ilyent .-soha nem mondottam! — KOZMA József (kp): A vidéken mondották! —Zaj a kommunistapárt oldalán.) Mi a választásokon sem beszéltünk máskép, mint ahogy egyébként beszélünk; megmondottuk akkor is, — és ez pártomnak régi állás pontja — hogy semmi akadálya nem IL-SZ annak, hogy mi nagyon jól megértsük egy másít; köztünk szocialisták és az egyházak között semmiféle súrlódás nemi Lesz, feítéve, hogy a templomokban annyit avatkoznak majd bele a mi politikai kérdéseinkbe, annyit beszélnek á szószékben a politikáról, amennyit mi beszélünk a vallási _kérdésekről a népgyűléseken. (MÉSZÁROS Ödön (dn): A templomban egyáltalán nem beszélnek politikáról! — Zaj.) Amikor ón Bjarankovics képviselőtársam tegnapi beszédét Cis figyelembe véve, a Barankovies párthoz való viszonyunkat itt őszintén körül akarom írni, akkor megállapítom, hogy Barankovicis jképvisieilőtársamat és pártjának még néhány vezetőjét mi jóakaratú, őszinte demokratának tartjuk! és ekként ismertük meg. De nem hiszem, hogy Barankovies képviselőtársam meg víljia győződve arról, hogy ezért, az ő demokratikus meggyőződéséért kapta máróliiotnapra alakított pártja azt a néhány százezer szavazatot. És itt van a veszély, igen t. képviselőtár sám. Itt van a veszély, amelyet" egyébként Mihelies képviselőtársam is világosan felismert és ez az önvallomás, amelyet a bankok államosításáról folytatott vitában tett, számunkra igen értékes volt Fel kell tennem azt 69
