Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-57
1085 Az országgyűlés 57. ülése 1948. a Szovjetunió példáján mutatható ki a legjobban, amely _ államot nemcsak üres •szóval hívnak a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségének. (Egy hang a kommunistapaífton: Be is bizonyítóitta a háború alatt!) Ha mi látjuk ezt a történelmi folyamatot, akkor számunkra, marxisták számaira az van előírva benne, hogy meg kell keresnünk a.magunk szerepét és helyét benne, tehát nekünk a szocializmus felé kell vennünk a demokrácia útját. Éppen a felhatalmazási törvényjavaslat nyújtja a legjobb alkalmat ahhoz, hogy a politikai előfeltételek kérdését egy kissé közelebbről megvizsgáljuk és megnézzük hogy mennyiben vannak adva enneik a nagy, valóban történelemformáló szerepnek a feltételei mibennünk, mint pártban, milyen a viszonyunk a többi pártokhoz, mi az őszinte véleményünk ezekről a pártokról. Engedjék meg igen t. képviselőtársaim, hogy formailag talán szerénytelenül, de mégis a számunkra a legpontosabban, a magunk ügyein kezdjem, a saját pártunk problémáján. Nem titok és mi nem is akartuk egy pillanatig sem titkolni, hogy a párt, amelynek nevében beszélek, a legutóbbi néhány hónapban igen komoly válságon, ment keresztül. Bár sokan voltak, akik ezt a válságot minél hosszabb időre prolongálni szerették volna azért, hogy állandósuljon a bizonytalanság nemcsak a szoeíáldemokratapártban, hanem a magyar demokráciáiban is, az sem titok, hogy ezek csalódtak, mert a szociáldeuiokrátapárt meg tudta, oldani a maga válságát és ezt a periódust lezárta, mégpedig lezárta olymódon, hogy mindazokat, akik nem szocialisták, akik' nem a szocialista gondolatot, a munkásosztályt képviselik esnem alkalmasaik erre, _— itt megjegyzem, hogy azt, hogy valaki szoeialista-e, mi nemi a szavaival, hanem a cselekedeteivel mérjük — a mi pártunkból, pártunk vezetéséből kíméletlenül eltávolítottuk, tekintet nélkül múltjukra,, múltbeli érdemeikre. Nálunk nincs és nem is lehet helye olyannak, aki a legkisebb ingadozást, a legkisebb kétértelműséget! mutatja a szociáldemokrata párt ama alapelveinek kérdésében, amelyek az egész magyar demokráciának közkincsét jelentik, például a Szovjetunióhoz való viszony kérdésébeni, amit mi nem kényszerűségből, nem nwért vallunk, mert a Szov j etunió éppen a SZOIBV szédunlk hanem ez a mi számunkra akkor ia így adódnék, ha véletlenül kétezer kilométer távolságban élnénk a Szovjetuniótól. A mi, a Szovjetunióval való szoros barátságunk nemcsak szavakban, hanem cselekedetekben is megnyilvánuló barátság, és nemcsak szocialista világiszemléletünkből következik, hanem abból az előbb már említett tényből, hogy a) reakció', a világon mindenüttst az Egyesült Államok felé pillant reménykedve, támaszt keresve és a Szovjetunió felé tekintenek az összes demokratikus erők. A szomszéd demokratikus népekkel való együttműködés, ami a szociáldemokrata pártinak nem tegnap óta vagy tegnapelőtt óta, hanem évtizedek óta programja, megint olvasvaLarni, amit mi nemcsak szavainkkal helyeslünk, hanem minden munkánkkal, minden erőfeszítésünkkel akarunk szolgálni a jövőben is. A harc a népek békéjét veszélyeztető' a népek jólétét aláásó, a népek függetlenségét megsemmisítéssel fenyegető imperialista erők ellen: a szocialisták elemi kötelessége, elsőszámú, legfontosabb feladata. évi március hó 2-án, kedden. 1086 Aki ezek ellen a tételek ellen nem szavaival, hanem cselekedeteivel — mindegy, hogy jóhiszeműen— vét, aki a munkás osztály egységét megint nem szavaival, hanem cselekedeteivel a legkisebb inertekben veszélyezteti, annak marxista pártban, szocialista pártban nincs ós nemi lehet helye! Az a tisztulási folyamat, a válságnak ez a megoldása 1 , — ami nem könnyű dolog — természetesen a gúnyolódásnak, az álszent sajnálkozásnak egy egész kórusát váltotta ki, nem a másik munkáspártban, amely nagyon jól tudja, hogy a két munkáspárt egyetemlegesen felelős a magyar munkásosztály ügy óért, hanem abban a polgári táborban, amelyben a vezető szerepet e téren is a Magyar Nemzet című napilap töltötte be. Nem látják be ezek az, urak, akik a Magyar Nemzeteti írják hogy alapvető elvi különbség van az olyanfajta pártok között, mint amilyen az ő pártjuk, amelynek nincs elvi programjai és egy olyan párt között, mint a mienk, amely éppen az elvi program segítségével tudja a legnagyobb válságokat is leküzdeni? S nem véletlen, hogy az a Magyar Nemzeti, amely a legmelegebb barátságot és rokonszenvet táplálta azok iránt, akiket! pártunkból most ki kellett söpörnünk, — gondolnunk kell arra, amit ugyanez a Magyar Nemzet a múlt pártkongresszusunk előtt csinált* amikor kifejezetten arra spekulált, hogy .a most nem jó szocialistáknak bizonyult szociáldemokrata vezetők kerülnek felül, — mondom, az a Magyar 'Nemzet, amely a szocializmus mumusával ijesztgetett azi egész választási kampányban, és semmi másra nem törekedetlti, csak arra, hogy kimutassa: a munkáspártokban értelmiségi embereknek nem lehet helyük: 'az a Magyar Nemzet most nem azért örül és kárörvend a szociáldemokrata párt válságának és bajainak, mintha valóban azit szeretné a magyar demokrácia érdekében, hogy a szociáldemokrata part minél jobban ós minél hamarabb túljusson ezen a válságon, hanem azért, mert végeredményben ugyanazt a funkciót tölti be, ugyanazt az ellenforradalmi hangot üti meg, amelyet osztályhelyzeténél és kapcsolatainál fogva mindig megütött. Hadd feleljem ezekre az egyébként nem túlságosan érdekes gúnyolódó, kárörvendő és álszent módon sajnálkozó hangokra: az a párt. amelyik ilyen könyörtelenül tudja saját hibáit felfedni, ellenségeit kitaszítani, változatlan elveit a változott viszonyok közötti érvényesíteni, az nyilván nem szorul a Magyar Nemzet részvétére vagy sajnálkozására, az elég erős ahhoz, hogy be tudja tölteni a maga történelmi hivatását! A többi párt közül természetesen legközelebb áll hozzánk — és egyre közelebb kerülünk egymáshoz — a munkásosztály másik pártja, a magyar kornmunistapárit. Ezzel kapcsolatban mi, szocialisták, ha teltiszik: baloldali szocialisták, a felszabadulás óta valljuk, hogy a munkásosztály már akkor is egy és oszthatatlan, amikor két munkáspártja van. Marxista párt vagyunk és• marxista párt a magyar kommunista párt is. Az elvi azonosság, az osztálytaa'talom azonossága, a politikai egység, az, az egyetértés, amely a szocialisták és kommunisták között a magyar demokráciának minden döntő kérdésében kezdettől fogva megvolt, természetszerűleg mutat a felé a cél felé, hogy a két
