Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-55
929 Az országgyűlés 55. ülése 1948. évi február hó 27-én, pénteken. 930 magyar népet, hogy kiszolgálója legyen a bagdadi álmoknak és ehhez hasonló gonosz terveknek és céloknak, akkor voltaképpeni ez hozta magával azt, hogy mi szinte végzetszerűen provokáltuk a nyugati hatalmak gyűlöletét olyan értelemfoem, hogy egy olyan nagyhatalom külpolitikáját voltunk kénytelenek szolgálni, amely ezekkel a nyugati hatalmakkal természetszerűen ellentétbe jutott. A magyar népnek csak az volt a sorsa, hogy a mi voltaképpen érdektelenségi helyzetben élő gyengeségünkön, a, ml hátunkon, rajtunk keresztül folytak le ezek a véres harcok, amelyeknek mi csak áldozatiad és mártírjai voltunk, T. Országgyűlés! Ezen változtat az az új helyzet, amelybe helyes és eredmíényes külpolitikánk Tévén jutottunk, ezen változtat a felszabadulásnak az a helyzet»e, amelyben vagyunk, ós ez a mélyebb értelme azoknak a (Szerződéseiknek, amelyeket sikerült megkötnünk a kicsiny szomszédos államokkal ég most végül legnagyobb és leghatalmasabb szomszédunkkal, a Szovjetunióval. Ez a szovjet szerződés — amint erről annakidején, ha ennek törvén3 7 beiktatására kerül a sor. nyilván bővebben is szó lesz — százesztendős kálváriánkra tesz pontot. Igaza volt az előadó úrnak abban is, hogy ezután nem Bécsben ós nem Berlinben határoznak a mi külpolitikánkról, hanem a felszabadult magyar nemzet egy egészein új külpolitikai helyzetben ura lehet a maga sorsának és nemzeti függetlenségének és szabadságának élhet. Igenis, ezek a szerződések t-szik lehetővé azt. hogy ez a magyar nép, amely évszázadokon .keresztül annyi szenvedésnek volt áldozata, ezentúl kiegyenesedheíik, gyógyáthatjuk azokat a sebeinket, amelyeket sok évszázados rossz politika okozott, és .rendes, becsületes munkával, újjáépítéssel pótolhatjuk száz évnek és még többnek a mulasztásait. Különös nemzeti megnyugvással és elégtételül szolgaihat az, hogy mindennek az ideje a centenárium esztendejében következett el. Amikor azonban ezt a nagy változást, ezt a nagy történelmi, külpolitikai és mindem tekintetben való fordulatot megállapíthatjuk, el kell készülnünk arra, hogy irigyeink, ellenfeleink a mostani politikai divat szerint harsogni fogják, hogy itt egy úgynevezett keleti orientációról van szó, hogy itt szó van a nyugattal való szakításról. Érdemes volna egyszer ezekről a kérdésekről behatóbban és részlete 1 sehben is beszólni. Kelet és nyugat, t. Ház, abban az értelemben, ahogyan ezt ellenünk és a mostani dunaimenti népek ellen kihaszálják, voltaképpen semmitmondó, üres címszavak.' Semmitmondó üres jelszót jelentenek ezek, ha abban az értelemben vetik ellenünk, mint ahogyan az utóbbi esztendőkben szokták. Mondom, érdemes és szükséges is volna erről többször, sokat beszélni. És itt ma csak úgy hozzávetődi megállapítom, hogy nekünk szocialistáknak igenis határozottabb elképzeléseink vannak ezekről a fogalmakról. Marx halhatatlan nagy munkatársa és barátja, Engels mondotta egyszer: Mi szocialisták büszkék vagyunk; arria:, hogy örökösei vagyunk a klasszikus angol Ökonómiának, örökösei vagyunk a klasszikus német filozófiának és a francia szocializmusnak. Igen a klasszikus angol ökonómia ial modern kapitalista termelési rend természetrajzának ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ III. pontos meghatározását tette lehetővé Marx számára. Lehetővé tette számára a moderú proletariátus sorsának megismerését, a felszabadulás feltóteleinek megállapítását. , A német filozófia áttörte a középkori sötétség f romit ját; Marx szamára lehetővé tette, hogy einnek segítségével világosságot gyújtson és hogy mindazt a felismerést, amit a modern klasszikus filozófia tett lehetővé, alkajiinazza a modern társadalom fejlődési törvényeire is. A francia szocializmus idézete és az arra való utalás csakis azokra a szocialistákra való- emlékezést jelentette, akik már a forradalomban és később a forradalom után is működtek és jakik a maguk idejében óriási erővel harcoltak azoknak a szocialista elveknek a megvalósításáért, amelyek voltaképpen a nagy francia forradalom nagy célkitűzéseinek, a szabadságnak, az egyenlőségnek és a testvériségnek megvalósítását és realizálását jelentik. Ha tehát valamelyes orientációról, vagy kifejezetten rokonszenv kihangsiílyozásáról lehet szó, akkor mi szocialisták nem égtájak vagy földrajzi helyzetek szerint határozzuk meg ezeket az érzelmekéit és felismeréseket, hanem igenis: aszerint, hogy hol érvényesülnek Engelsuek ezek a fontos felismerései íés hol alkalmazzák, hol hasznosítják ezieiket az igazi felszabadulás érdekében. A többi valóban csak üres szó iákkor, amikor keletet vagy nyugatot hangoztatnak. T. Ház! Mint szocialisták igenis meleg érdeklődéssel tekintünk nyugat felé is, sokszor szívszorongva kísérjük érdeklődéssel mindazt, ami nyugaton történik. Sokszor szívszorongva figyeljük, hogy hogyan fejlődik a nagy brit világbirodalomban a 'munkásosztály, hogyan alakul ennek a munkásosztálynak a társadalmi ós gazdasági felszabadulás felé irányuló fejlődése. • És mi sokszor búsan és szomorúan állapítjuk meg, hogy nem elég hangosan és nem elég osztáJytudatosan szólal meg Amerika munkássága és annak sokmilliós tömege. Éppen, ezért, mert ez az érdeklődésünk ilyen igaz ós ilyen mélyre terjedő és a dolgok lényegét kutató és figyelő, azt kell mondanom, hogy ma már máskép van, mint amikor Batsányi iazt imonr dotía, hogy figyelő, vigyázó szemetek Parisra vessétek. Ez ma nem elég. Nem hunyhatunk szemet az előtt, hogy igenis keletről* óriási, hatalmas világosság tör elő. Nem (hunyhatunk szemet az előtt, hogy szomszédai lettünk egy 200 milliós birodalomnak:, amely a szocializmust építi és amely a kapitalizmust és a kapitalista kizsákmányolási rendszert kikapcsolta társadalmi íés gazdasági életéből ós nem hunyhatunk szemet az előtt sem, hogy a távolabbi keleten ezermilljió ember kezdi nagy szabadságharcát a maga formái között, es ennek a szabadságharcinak eldőiósétől függ, mondhatni neimeSaik (keletnek, hanem az egész világnak a jövendő sorsa. Ez a fejlődés, ez az úgynevezett keleti_ teiLŐdés igenis nagy öröm számunkra,, szocialisták számára,és öröm minden dolgozó számára, aki egy szebb és egy igazabb társadalmi rend közeli megvalósulásában hisz. Ugyanakkor persze mi, szocialisták iaz előttt sem hunyunk szemet, — és ez nagy fájdalom nekünk, — hogy az egész világom a világ szocialista dolgozóit is méV ellentétek választják miég el egymástól. Én, mint öreg szocialista, bízom abban, hogy előbb-utóbb ez is meg fog vál59
