Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-46

77 Az országgyűlés Í6. ülése 1948. évi február hó 16-án, hétfőn. 78 venni és szolgálni, az pedig egyetlen pillana­tig sem letet kétsége®, hpgy nem a nép van a tisztviselőkért, hanem a tisztviselők vannak a népért. (Helyeslés és taps a néppárton.) — KOSSÁ István (kp):. Attól még nyugodtan kinevezhetik őket!) Nem kétséges, hogy azok az önkormányzati tisztviselők, akik nem a nép érdekét szolgálták és így nem élvezik a nép bizalmát, félnek a választástól.* Az_ önkor­mányzati állásokat nem államosítani, nem pártosítani, hanem szakszerűsíteni kell. (Ugy van! Taps a néppárton.) Súlyos terhe az önkormányzatoknak, hogy erdőingatlanaik elvesztésével legbiztosabb be­vételeiktől estek el. Az erdőingatlanok önkor­mányzati tulajdonban lévén, eddig is köztu­lajdonban voltak, a földbirtokreform során nem osztattak ki, hanem az állam tulajdonába mentek át. Az országgyűlési képviselőválasz­tások előtt az egyik községben kidobolták, hogy az egyik párt vezérének közbejárására az Országos Földhivatal Zalavárvölgy község lakosságának 350 hold erdőt juttatott vissza. Talán most a választások után méltányos és jogos az a kívánságom és tiszteletteljes javas­latom hogy az önkormányzatoktól elvett erdők jövedelmét, vagy magukat az erdőket az ön­kormányzatok megerősítése céljából adják vissza, különös tekintettel arra, hogy a múlt­ban katasztrofális méreteket öltött túlzott erdőkitermelés nem az önkormányzati, hanem éppen az állami erdőkben folyt. Soha nem voltunk ellene annak, sőt min­dig támogattuk azt, hogy arra rátermettség­gel biró munkások a _ közigazgatásban helyez­kedjenek el, de tárgyilagosan meg kell áttaní­tani, hogy az erre megállapított hathetes ki­. képzés kevés. ELNÖK: A képviselő úr beszédideje le­járt. PÓCZA LAJOS (dn): Ha egy iparos nem érti a szakmáját, a saját bőrén tanul, de aki a közigazgatásban nem érti a szakmát, az a nép bőrén tanul, és túlszegény ez a nép ahhoz, hogy a bőrén tanulhassanak. (Ugy van! Ugy van! a néppárton.) Tekintettel arra, hogy a belügyi tárca költségvetése nem nyújt akkora támogatást az önkormányzatoknak amely őket az elvett jogokért és javákért kárpótolná, továbbá mert a bejelentett kormányintézkedések az önkormányzat elsorvasztását és államosítását jelentik, pártom és a magam nevében a bel­ügyi tárca költségvetését részleteiben sem fogadom el. (Taps a néppárton. — PIROS László (kp): Már akkor tudtuk, amikor megis­mertük! — KOSSÁ István (kp): Pedig őt is úgy nevezték ki a Felvidékre!) ELNÖK: Szólásra következik a címhez feliratkozott szónokok közül? KISS KÁROLY jegyző: Szamay Lajos! . SZAMAY LAJOS (szd): T. Országgyűlés! ~ Az elmúlt évi költségvetés tárgyalása során volt néhány kérésem a belügyminiszter úrhoz, amelyeket most megismétlek, illetve felsoro­lok. Az egyik volt az autonómiák alkalmazot­tainak fizetésrendezése. Azután beszéltem a 2.Ö00, sz. rendelet módosításáról, a státusren­dezésről, a jegyzők helyzetéről, a szolgálati pragmatikáról, a nyugdíjasokról és az OTBA­kérdósekről. Őszinte örömmel kéül megállapítanom, hogy a belügyminiszter úr e kérések legtöbb­jet teljesítette. Teljesítette .annak ellenére, hogy az elmúlt év nem volt egészen zavar­mentes. Zavarta az összeesküvés, annak felszá­molása. Nagy Ferenc disszidálása, stb-. gazda­sagiMaig pedig akadályozta a rossz termés, a rendkívüli aszálykár. Mindemnek elemére valóban igen nagy ha­ladást értünk el ezen a téren. Bár ,a fizetesren­dezes tekintetében — ezt meg kell mondanom nehogy félreértés essék — nem vagyunk telje­sen megelégedve, ami egészen természetes is, mégis legyen szabad egy-két momentumot megemlítenem ezzel kapcsolatban is. Egy év­vel ezelőtt az autonómiáknál a legkisebb fize­tés 120 forint volt. Ma 213 forint, amihez még hozzájön az azóta rendszeresített családi pótlék, a lakbérsegély, a közlekedési segély és esetleg egyéb mellókjáraindóságok. Ezekután nyugod­tan megállapíthatjuk, hogy az alsóbb kategó­riákban a fizetések egy év alatt száz százalék^ kai emelkedtek. Nehogy félreértés essék, még­. egyszer meg kell niondanoim, hogy ez a, fizetés sem elégséges a rendes megélhetésihez, de de­mokráciánk haladásának mérlegelésére igen alkalmas ez az összehasonlítás. Foglalkoztam másodsorban a 2500. sz. retn­délet módosításával, valamint a státusrende­zéssel- Lehet, -hogy erre a kérésre, valamint az érdekeltek kívánságára, de a két anumíkás­párt. valamint a többi koalíciós)pártok is tény­leg kormányprogramba vették a fizetések, il­letve a státus rendezését. Sor is került rá a múlt év december 31-én, úgy, ahogyan azt a kormány megígérte. Megtörtént a státusrendezés az autonó­mjákmál és az államnál. Igaz, hogy ez semt elé­gíti ki a legnagyobb reményeket, de meg kell állapítanom, hogy a demokrácia? valóban nagy haladást ért ©1 ezen a téren is. Miért? Azért, mert ez a státusrendezés egy nagyon régi sé­relmet szüntetett meg. így többek között az ideiglenességet, mely a régi rendszerben el­tartott esetleg húsz vagy harminc évig is, míg ma háranwév után mindenkit besoroznak a státusba, kivéve azt, \akit ideiglenes jelleggel vettek fel, ez tehát igen naigy vívmány. De talán ennél is fontosabb az, hogy megvan végre a magyar státusrendszerben az automatiz­mus, mely azt j elén ti, hogy ha eg-y fizetési osz­tályban letelt az alklalmiaizottnak az előírt vára­kozási ideje, minden további nélkül automatiku­san előlép, nem úgy, mint a multbEm aimikor csak a kihalási rendszer alánján vagy nrotek­cióval lehetett előlépni. Ennek jelentőslége messze túlnő anyagi lényegén, mert azt jelenti, hogy a köztisztviselő most máx öntudatos, ge­rinces ember lehet, nem kell hajbókolnia, híze­legnie, nem keli könyörögnie és protekcióért szaladgálnia, hogy előrejusson a ranglétrán, mert ez a státusrendezés — ismétlem — lehe­tővé teszi azt, \hogy az előírt várakozási idő Oeteltével minden további nélkül előlépjen a következő fizetési osztályba. Azonkívül ezzel a rendezéssel a várakozási idő is lényegesen megrövidül, mintegy 14—18 évvel lesz rövidebb az összes várakozási idő, mint a múltban volt. Az automatizmus mellett azonban még egy korrekció van: a rendkívüli előléptetés lehe­tősége, ami a. személyi' kiválóság, rátermettség és szorgalom* jutalmazásával a azeimélvi kivá­lasztás céljait szolgálja. A szolgálati időnek a besorolás szempontjából való demokratikus rendezése, az átminősítés, a szellemi' szükség­munlka,, a katonai szolgálat, aiz üzeun szolgálat beszámítása szintén igen 'lényeges és meghe­esülenldő értékét jelenti ennek a rendeletnek. A 15.600-as, valamint a 8.450-es rendelet — y

Next

/
Oldalképek
Tartalom