Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-46

77 Az országgyűlés Í6. ülése 1948. évi február hó 16-án, hétfőn. 78 venni és szolgálni, az pedig egyetlen pillanatig sem letet kétsége®, hpgy nem a nép van a tisztviselőkért, hanem a tisztviselők vannak a népért. (Helyeslés és taps a néppárton.) — KOSSÁ István (kp):. Attól még nyugodtan kinevezhetik őket!) Nem kétséges, hogy azok az önkormányzati tisztviselők, akik nem a nép érdekét szolgálták és így nem élvezik a nép bizalmát, félnek a választástól.* Az_ önkormányzati állásokat nem államosítani, nem pártosítani, hanem szakszerűsíteni kell. (Ugy van! Taps a néppárton.) Súlyos terhe az önkormányzatoknak, hogy erdőingatlanaik elvesztésével legbiztosabb bevételeiktől estek el. Az erdőingatlanok önkormányzati tulajdonban lévén, eddig is köztulajdonban voltak, a földbirtokreform során nem osztattak ki, hanem az állam tulajdonába mentek át. Az országgyűlési képviselőválasztások előtt az egyik községben kidobolták, hogy az egyik párt vezérének közbejárására az Országos Földhivatal Zalavárvölgy község lakosságának 350 hold erdőt juttatott vissza. Talán most a választások után méltányos és jogos az a kívánságom és tiszteletteljes javaslatom hogy az önkormányzatoktól elvett erdők jövedelmét, vagy magukat az erdőket az önkormányzatok megerősítése céljából adják vissza, különös tekintettel arra, hogy a múltban katasztrofális méreteket öltött túlzott erdőkitermelés nem az önkormányzati, hanem éppen az állami erdőkben folyt. Soha nem voltunk ellene annak, sőt mindig támogattuk azt, hogy arra rátermettséggel biró munkások a _ közigazgatásban helyezkedjenek el, de tárgyilagosan meg kell áttanítani, hogy az erre megállapított hathetes ki. képzés kevés. ELNÖK: A képviselő úr beszédideje lejárt. PÓCZA LAJOS (dn): Ha egy iparos nem érti a szakmáját, a saját bőrén tanul, de aki a közigazgatásban nem érti a szakmát, az a nép bőrén tanul, és túlszegény ez a nép ahhoz, hogy a bőrén tanulhassanak. (Ugy van! Ugy van! a néppárton.) Tekintettel arra, hogy a belügyi tárca költségvetése nem nyújt akkora támogatást az önkormányzatoknak amely őket az elvett jogokért és javákért kárpótolná, továbbá mert a bejelentett kormányintézkedések az önkormányzat elsorvasztását és államosítását jelentik, pártom és a magam nevében a belügyi tárca költségvetését részleteiben sem fogadom el. (Taps a néppárton. — PIROS László (kp): Már akkor tudtuk, amikor megismertük! — KOSSÁ István (kp): Pedig őt is úgy nevezték ki a Felvidékre!) ELNÖK: Szólásra következik a címhez feliratkozott szónokok közül? KISS KÁROLY jegyző: Szamay Lajos! . SZAMAY LAJOS (szd): T. Országgyűlés! ~ Az elmúlt évi költségvetés tárgyalása során volt néhány kérésem a belügyminiszter úrhoz, amelyeket most megismétlek, illetve felsorolok. Az egyik volt az autonómiák alkalmazottainak fizetésrendezése. Azután beszéltem a 2.Ö00, sz. rendelet módosításáról, a státusrendezésről, a jegyzők helyzetéről, a szolgálati pragmatikáról, a nyugdíjasokról és az OTBAkérdósekről. Őszinte örömmel kéül megállapítanom, hogy a belügyminiszter úr e kérések legtöbbjet teljesítette. Teljesítette .annak ellenére, hogy az elmúlt év nem volt egészen zavarmentes. Zavarta az összeesküvés, annak felszámolása. Nagy Ferenc disszidálása, stb-. gazdasagiMaig pedig akadályozta a rossz termés, a rendkívüli aszálykár. Mindemnek elemére valóban igen nagy haladást értünk el ezen a téren. Bár ,a fizetesrendezes tekintetében — ezt meg kell mondanom nehogy félreértés essék — nem vagyunk teljesen megelégedve, ami egészen természetes is, mégis legyen szabad egy-két momentumot megemlítenem ezzel kapcsolatban is. Egy évvel ezelőtt az autonómiáknál a legkisebb fizetés 120 forint volt. Ma 213 forint, amihez még hozzájön az azóta rendszeresített családi pótlék, a lakbérsegély, a közlekedési segély és esetleg egyéb mellókjáraindóságok. Ezekután nyugodtan megállapíthatjuk, hogy az alsóbb kategóriákban a fizetések egy év alatt száz százalék^ kai emelkedtek. Nehogy félreértés essék, még. egyszer meg kell niondanoim, hogy ez a, fizetés sem elégséges a rendes megélhetésihez, de demokráciánk haladásának mérlegelésére igen alkalmas ez az összehasonlítás. Foglalkoztam másodsorban a 2500. sz. retndélet módosításával, valamint a státusrendezéssel- Lehet, -hogy erre a kérésre, valamint az érdekeltek kívánságára, de a két anumíkáspárt. valamint a többi koalíciós)pártok is tényleg kormányprogramba vették a fizetések, illetve a státus rendezését. Sor is került rá a múlt év december 31-én, úgy, ahogyan azt a kormány megígérte. Megtörtént a státusrendezés az autonómjákmál és az államnál. Igaz, hogy ez semt elégíti ki a legnagyobb reményeket, de meg kell állapítanom, hogy a demokrácia? valóban nagy haladást ért ©1 ezen a téren is. Miért? Azért, mert ez a státusrendezés egy nagyon régi sérelmet szüntetett meg. így többek között az ideiglenességet, mely a régi rendszerben eltartott esetleg húsz vagy harminc évig is, míg ma háranwév után mindenkit besoroznak a státusba, kivéve azt, \akit ideiglenes jelleggel vettek fel, ez tehát igen naigy vívmány. De talán ennél is fontosabb az, hogy megvan végre a magyar státusrendszerben az automatizmus, mely azt j elén ti, hogy ha eg-y fizetési osztályban letelt az alklalmiaizottnak az előírt várakozási ideje, minden további nélkül automatikusan előlép, nem úgy, mint a multbEm aimikor csak a kihalási rendszer alánján vagy nrotekcióval lehetett előlépni. Ennek jelentőslége messze túlnő anyagi lényegén, mert azt jelenti, hogy a köztisztviselő most máx öntudatos, gerinces ember lehet, nem kell hajbókolnia, hízelegnie, nem keli könyörögnie és protekcióért szaladgálnia, hogy előrejusson a ranglétrán, mert ez a státusrendezés — ismétlem — lehetővé teszi azt, \hogy az előírt várakozási idő Oeteltével minden további nélkül előlépjen a következő fizetési osztályba. Azonkívül ezzel a rendezéssel a várakozási idő is lényegesen megrövidül, mintegy 14—18 évvel lesz rövidebb az összes várakozási idő, mint a múltban volt. Az automatizmus mellett azonban még egy korrekció van: a rendkívüli előléptetés lehetősége, ami a. személyi' kiválóság, rátermettség és szorgalom* jutalmazásával a azeimélvi kiválasztás céljait szolgálja. A szolgálati időnek a besorolás szempontjából való demokratikus rendezése, az átminősítés, a szellemi' szükségmunlka,, a katonai szolgálat, aiz üzeun szolgálat beszámítása szintén igen 'lényeges és megheesülenldő értékét jelenti ennek a rendeletnek. A 15.600-as, valamint a 8.450-es rendelet — y