Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-46

79 Az országgyűlés 46. ülése 1948. különösein az utóbbi, amely a belügyminiszter úr személyes kezdeményezése volt — lényegesem megjavítja a jegyzők helyzetét, iám ennyiben a községi jegyzők éis segéd jegyzők a IX. fizetési osztály 3. fokozataiban, illetőleg a Xfizetési osztály, 2, fokozatában kezdik pályájukat, Ez* olyan, gesztust jelent a jegyzők iránt a demokrácia részéről, _ amelyért a demokrácia, joggal elvárhatja a) jegyzőktől, hogy a falvakban a demokráciának hűséges támar szai legyenek. . Nem látszik nagyjelentőségűnek az a lépés, hogy ezentúl! a községi bíráik és elöljárók fizetést kapnak,'méltóztassanak azonban elhinni,hogy magyar viszonylatban korszakos jelentősege van, mert hiszen — elmondották már ellőttem ennek indokolásét — _ ez azt jelenti, hogy ímost már mindenki, akinek (megvan a rátermettsége és aki iránt megvan a bizalom, lehet a községekben elöljáró, lehet községi bíró. Ez a demokráciának elengedhetetlen alapféltétele. Ugyancsak kértem annakidején az OTBAkérdés rendezését. A múltban ajz OTBA-járuiékot az alkalmazott fizette. Míg másutt, magánalkalmazásban mindenhol a munkáltatónak kellett megfizetnie a biztosítási járulékot, addig az államnál az alkalmazott fizette. (16-00) Ezzel kapcsolatos kérésünk i

s teljesült és ma niár az állam átvállalj cl cl teljes OTB A-járulékot, vallaniint a gyógyszerekhez való hozzájárnia-' «át is 50%-ban. Amint ballom, — ha jól vagyok értesülve, — szándékában van m hatóságoknakhogy 50%!-röl ezt a hozzájárulást felemeljék 70, esetleg 75%-ra; amit, — azt hiszem — az érdekeltek megnyugvással és örömmel vehetnek tudomásul!. Tehát, amint mondottam, — és ezzel befejezem ezt a gondolatsort, — a belügyminiszter úr volt szíves a kérdést meghallgatni és majdnem százszázalékosan teljesíteniItt azonban van még, sajnos, egy nyitott kérdés, amely bizonyos izgalmat okoz iajz érdekeltek közt. A 15.600-as rendelet 36. §-a. a közüzemi státusra utal és előírja, hogy azt is tető laÜá kell hozni,; vagyis nemcsak a közigazgatási státust, hanem az üzemi státust is rendezni kellene lat rendelet értelmiében. A ^ rendezés még mindig nem történt meg: ós ez sok izgailmat támasztott az érdekeltek körében. Kérésem tehát a belügyminiszter úrhoz az> hogy rövidesen,

1 napok alatt állapíttassa ezt meg és hajtassa végre, mert ezt egyformán 'kívánjlal az érdekeltek és a termelésnek érdeke is. Igen szükséges volna megalkotni a szolgálati pragmatikát,. Nem kívánok az egyik felszólalt ellenzéki képviselőtársam indokolásával élni. Kérésemet azzal indokolom, hogy a mai szolgálati pragmatikát 1893-ban iktatták törvénybe is ez teljesen elavul és hasznavehetetlen. , Ma nincs is egységes szabályozása a szolgálati pragmatikának, naert az 1877-ben kiadott pénzügyi szolgálati szabályzat, amelyet általában alkalmaznak, már elavult és nem felel meg a korszerű követelményeknek. Az egységes szabályozás hiánya a közhivatalnokok helyzetét, de jogviszonyát is bizonytalanná teszi. A demokratikus közigazgatás alkalmazottainak az eredményes munkában jogbiztonságot egyedül a korszerű szolgálati szabályzat adná meg. így tehát az új, egységes szolgálati szabályzat, a közalkalmazotti pragmatika megalkotása azért sürgős, mert végre rendet teremtene a közalkalmazottak jogai és kötelesívi február hó 16-án, hétfőn. . \ 80 \ ségei tekintetében. Ez a belügyi igazgatás egyik fontos és sürgősen megoldandó feladata A nyugdíjasok kérdését is szabályozni kellett volna. A rendezés tervbe is volt véve, azonban, úgy látszik a pénzügyi kormányzatnak még nem állt rendelkezésére elegendő összeg, mert ez most elmaradt. Az a kérésünk a belügyi kormányzathoz, hasson oda, hogy a hároméves terv végével emeltessék fel a nyugdíjalap százszázalékra. A nyugdíj jelenleg 70°/o-os és kérjük, hogy amennyiben mód van rá, még ebben a költségvetési évben emeljék fel legalább 80%>-ra. * ( Szükséges lenne az alkalmazottak túlmunkaidejének ^rendezése is. A megnövekedett mun-. kamennyiseg, a nagyobb munkamennyiségre való törekvés ós az ószszerűsítés is szükségessé teszi a túlórakérdésnek rendezését. Igaz, hogy bizonyos átalány ki van utalva a túlórák díjazására, ez azonban ollyan csekély, hogy sokszor Miig éri el a 70—80 filléres óradíjat, Ezzel szemben a magániparban a munkás, ha tú'llóráziik, nemcsak a rendes órabérét kapja mejg, hanem a túlóradíj utáni többletet is. A költségvetésben biztosítani kell az alkalmazottak szociális, higiéniai, sport ós demokratikus ' ideológiai és szakirányú továbbképzésének célját szolgáló összegeket is. Bár ebben az irányban láttunk jóakaratú kezdeményezéseket, ezek még nem kielégítők. Fel ke|ll hívnom a belügyminiszter ú

r figyelmét arra, hogy ezek azi összegek megtérülnek, hiszen az autonómiák alkalmazottai ma. már mintegy 80—90%-ban tagjai a szakszervezeteknek és új pillérei lehetnek a demokráciának, ha megfelelően gondoskodunk a higiéniáról... ELNÖK: A képviselő úr beszédideje lejárt. Kérem, méltóztassék beszédét befejezni. SZAMAY- LAJOS (szd): Befejezem. Gondoskodnunk kéli az ideológiai átnevelés lehetőségéről is. Ezek az emberek szívesen közelednek a demokráciához és ha érzik, a demokráciának irántuk való jóindulatát, meghálálják azzial, hogy úgy fogják szolgálni, ahogyan az tőlük tejük és ahogyan azt elvárhatja, tőlük a köz, illetve a népi demokrácia. Beszédemet ugyan nem mondtam el,< de minthogy ezeket a gesztusokat-látom a belügyminiszter úr és belügyminisztérium részéről, a részletes költségvetést úgy a magam, mint [./ártom nevében elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Szólásra következik a címhez feliratkozott szónokok közül'? KISS KÁROLY jegyző: Bus Imre! BUS IMRE (dn): T. Ház! Engedjék meg, hogy a vármegyei és városi közigazgatássá!! kapcsolatbUn felhívjam a t. Ház figyelmét egy olyain tárgyra, amely városi, vármegyei és országos viszonylatban ma nagyonis előkelő, de eddig észre sem vett helyet foglal el. Küllőn címe nincs neki. A tanyavilág kérdése ez. Ha a; t. Ház megengedi, egy kissé visszatekintve a múltra és fejlődést is körvonafeizva. a tanyavilág közigaagatásának kérdésével fogok most foglalkozni. Ha Magyarország települési térképét vizsgáljuk, látjuk, hogy körülbelül egy harmadrész az a terület, amelyet tanyai település foglal el. Ez a terültet az, mély török megszállás alatt szenvedett. Mindnyájunk előtt köztudomású történeti tény, hogy ezeken 'a terű-