Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-46
75 Az országgyűlés 46. ülése 1948, t • • mányza'tokat tisztviselőválasztási jogától és a fasiszta Szálasi-kormány . egyenesen beszüntette az önkormányzati testületi szervek működését, nyilvánvalóan abból az okból s hogy az önkormányzatok nem voltak alkalmasak a tekintélyuralmi rendszer alátámasztására esnem voltaik, hajlandók a fasizmus és a tekintélyuralom érdekeit fenntartás nélkül támogatni A fegyverszüneti szerződés megkötése után az önkormányzati testületi szervek ügykörét átmeneti szükségmegoldásként a nemzeti bizottságok vették át, majd ezután az önkormányzati testületi szerveket a pártok kiküldötteiből, demokratikusnak nem mondható módon, paritásos alapom alakították újjá. Hogy az 1945-ös képviselőválasztás után iaz önkormányzatok népe az így megalakított^ önkormányzati testületi szervek működését nem mindenhol nézte jd szemmel, ez el nem ítélhető; miután nem ők választották azokat és ez az eljárás nem felelt meg a demokrácia alap, iának, a többségi élvn>ek.(Ug,y van! Ugy vúm! •az ellenzéken. — Egy hang ugyanott: Rájuk kényszerítiették!) Az 1947. évi országgyűlési képviselőválasztások után a helyzet még f onáfeabbái vált. Az ellenzéki pártok, köztük a demokrata néppárt is, a fennálló törvényes rendelkezések érteimében nem vehetnek részt a nemzeti bizottságok működésében, például Zalamegyáiben, ahol a demokrata néppárt a szavazatok több mint 60%-át érte el, n' e !m vehet részt a törvény- . hatósági bizottságokban; vagy például ott van Keszthely, ahol a demokrata néppárt 73%-os többséget kapott, de vannak községek, ahol a demokrata néppárt a szavazatofe 90%-át mondhatja miagáénak és ennek ellenére a község ügyeit a, 10% -os kisebbség intézi. (NAGY László (md) gúnyosan: Ez a demokrácia! — KOLBERT János (pk): Ezt nem lehet letagadni!) . A kormányzat az önkormányzati választások megtartására ünnepélyes Ígéretet tett A demokrácia megerősödése érdekében haladéktalanul sürgős, egy kizárólag az öníbormányzatok és nem ia pártok érdekeit szolgáló önkormányzati választójogi törvény megalkotása, s ennek megtörténte után, pártelifogultságtól mentes szervek útján az önkormányzati választások mielőbbi megtartása, figyelemmel arra az igazságra, hogy az önkormányzatok népe nem párttagokból, hanem egyenjogú polgárokból, sőt túlnyomórészt pártonfkiivüíiekből áll é& hogy a demokrácia alaptörvénye szerint a párttagság senki rés'zére előjogokat nem biztosít. (Ugy van! Ugy van! — Taps a néppárton.) A kormányzatnak intézkedése, amelylyel a fegyverszüneti szerződés megkötése után az önkormányzati testületi szerveknél &, legtöbb adót fizetők vagyoni eredetű előjogait megszüntette, országszerte a legnagyobb örömet és bizalmat keltetté és az önkormányzatok ezek után j°»"gal remélteik, hogy a demokrácia jógáik- kiszélesítését és teljesebbé tételét fogja jelenteni. (KOLBERT János (pk): Ezt is kellene!) Éppen ezért nagy csalódást keltett az a; kormányintézkedés, amely az önkormányzatok adókivetési jogát megszüntette, az önkormányzatoknak átengedett egyes ladókait teljes egészükben, másokat pedig túlnyomórészt aiz államnak adott át, s ezzel az önkormányzatokat gazdaságilag a kormányzattól tette függővé, vagy mondhatnók azt is, hogy gazdaságilag bizonyos" mértékben államosította. Az elmúlt évszázadban az önkormányzati tisztviselők túlnyomórészt önkiormányzati teévi február hó 16-án, hétfőn. 76 vékenységet fejtettek ki. Ennek megfelelőlen az 1886:IX. te. a községi jegyzőik feladatait 20 vonatkozásban állapította meg. Az 1886:XXIL te. már 185 csoportot állít fel. Dv. Koncz János a harmincas években a jegyzők munkakörét már 523 vonatkozásban állapította meg és ez a szám napjainkig hihetetlen mértékben emelkedett. Ezzel csak azt kívánom bizonyítani, hogy a községi jegyzők ós az önkormányzati tisztviselők, akiket az önkormányzatok, fizettek és választoittak meg, túlnyomó részt állami funkciókat végeztek. Ezt a- lehetetlen állapotot meg kell szüntetni. De ennek megszüntetésére nem alkalmas az önkormányzatok adókivetési jogának megszüntetése, erre nem alkalmas iaz önkormányzati tisztviselői állások kinevezés útján való betöltése és az önkormányzati tisztviselők fizetésének az állami költségvetésben való biztosítása, mert ezek az önkormányzatok jogait csorbítják és azt mondhatnók, hogy az önkormányzatok államosításához vezetnek és ezekután az önkormányzatok már csak névlegesen maradnának fenn. Minél többfelé ágazó egy tisztviselő munkaköre, annál inkább elforgácsolódik a munkaereje, annál kisebb és drágább a teljesítménye. Olyan közigazgatási reformra van szükség, amely a jegyzőt visszaadj cl ci falunak, az önkormányzati tisztviselőt az önkormányzatnak, azoknak, akik megválasztották. A megoldás egyetlen helyes, a magyar _ népnek ós a demokráciának megfelelő módja az, ha a nem önkormányzati tevékenységet, az adóbehajtást és a központosítva gyorsabban, kevesebb bürokrácia val megoldható állami funkciókat az állami tisztviselőknek, illetőleg állami hivatalnokoknak adják át ós például az adókivetést és behajtást az állami adóhivatalok végzik. A jegyző az ostor vége, az állami gépezet legnagyobb terhet viselő kereke. Ha ez a kerék nincs jól megolajozva, az egész gép leáll. Lehetetlen, hogy egyetlen embernek minden törvényt és minden rendeletet ismernie kelljen. Ha a jegyző az őt megválasztó nép kívánságát teljesíti, megszámlálhatatlan felettes hatóságának, ha a felettes hatóságok rendeleteit hajtja maradéktalanul végre, akkor pedig a nép haragját zúdítja fejére. így a községi jegyző a nép, a felettes hatóságok, a párttitkárok, a törvények, rendeletek, rendeletkiegészítő, rendeletmódosító, módosítást kiegészítő és kiegészítést módosító rendeletek vég telén dzsungeljében borotvaélen ventillátorként táncol, munkáját elvégezni képtelen, mert egész ereje abban a vigyázzállásban, vés>, el, hogy ne veszítse el állását és azt a kevés fizetést, amely meghalni sok, de megélni kevés. (Ugy van! Ugy van! az ellenzéken.) A tárca költségvetésének bizottsági vitája során az igen t. előadó úr kérdésiemre kijelentette:-a kormányzatnak az, a határozott szándóka, ^ hogy megszünteti az ' Önikormányzati tisztviselői választásokat és a jövőben az önkormányzati tisztviselői állások kinevezés útján kerülnek betöltésre. (NAGY László (md): Ez a cél!) Nagyon örülnék, ha az igen t. előadó képviselőtársam, aki annakidején arra hivatkozott hogy a jegyzők is ezt kívánják, arra is felelne, hogy megkérdezte-e az önkormányzatok népét. Igén szerény véleményem szerint a demokrácia"!^fi mindenike^ és mindenek felett a nép érdekét kell figyelembe