Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-52
é47 Az országgyűlés 52. ülése 1948, bennük. Nemcsak azért, mert a munkásság nem kíváncsi rájuk, hanem azért sem, mert ilyen, könyvek ninesehek többé a piacon. Ajánlanám a kultuszminisztériumnak, hogy ina lehetséges, létesítsenek állami könyvkiadó vállalatot, amely . nem a művészi életbe akar beavatkozni, thainem kiadja a klasszikusokat, idegeneket és magyarokat. Ezekkel a klaszszikus kötetekkel kell megalapozni a könyvtárakat, a vidéki és egyetemi könyvtárakat a mozgó 'könyvtárakat, s ezek a könyvek lesznek majd azok, .amelyeknek gyűjtésével az emberek a magánkönyvtáraikat is megalapozhatják.-Mert el kell jönnie az időnek, amikor az emberek nem lesznek megelégedve csupán azzajl, hogy elmehessenek egy könyvtárba és onnan kivethessenek egy könyvet, iel kell jönnie az időnek, amikor-az ember ai saját birtokában, az otthonában is könyvet akar tartani. Ha ezt la könyvkiadó vállalatot meg tehetne csinálni, akkor a kiadványok példányszáma nagyságánál fogva roppant olcsón lehetne adni a könyveket, olyan olcsón, hogy azokat már a mai munkás is meg tudja venni. Ezen az irodalmon keresztül a múltnak tánsadalrm keresztmetszetét .ismerhetné meg egyrészt, megismerhetné a múlt lelkiségét, sőt egyáltalában az embert, mint olyat ezekből a könyvekből, -másrészt a könyvek elé írott okos, demokratikus, haladó szellemű előszavaik felvilágosítanák az embert arról, hogy mit is: olvasott- mi ennek a jelentősége pillanatnyilag. Ez lenne az a bizonyos mankó, amely a képzetlen embereket a fejlődésben előrevezetné. Emlékszem rá, hogy a klasszikus könyvtár előszavai mit jelentettek fejlődésem számára. Ma is ^ meg lehetne tenni, hogy egy ilyen könyvtárat teremtengnek meg táíjéikoztató előszavakkal az egyes műveknél. Meg vagyok róla győződve, hogy nagyon rövid időn belül a magyar közönség és a magyar írók találkozhatnának. A magyar közönség természetesen ezen a vonalom nagy fejlődési utat járhatna be. Ki kell térnem agy pillanatra a képzőművészet területére is. Kérném a kultuszminiszter urat, hogy ha elkezdődnek az építkezések, a romos házak tatarozásai, akkor amennyiben lehetséges, legyen tekintettel arra, hogy az ezt intéző ügyosztály gondoljon a festők, szobrászok, szóval a képzőművészek részére műteremlakások építésére. Erre semmiféle külön pénzbefektetés nem kell, a tér, . a hely adva van. Ne vegyük azt úgy. hogy a műteremlakás csak művészek részére alkalmas, mert szorultság esetében más emberek is ellakhatnak benne. Viszont ma művészeink ott tartanak, hogy annyijuk sincs, hogy valahol egy képet megfessenek, vagy egy szobrot megfaraghassanak. Egyszerűen nincs eszközük,- nincs lehetőségük a termelésre. Ha ma nekünk mindent meg kell tennünk, hogy a hároméves -terv érdekében még termelőeszközöket is állítsunk elő. akkor ugyanúgy aneg kell tennünk mindent, hogy a művészeknek meglegyenek a termelőeszközeik. Ezenkívül kérem a fcultuszkormányt^ gondolja meg, nem lenne-e itt az ideje az űgyne-^ vezett élő múzeum megszervezésének. Az élő muzeumot úgy gondolom, * hogy a fiatalabb művésze'k műveiből, a nagybányai művészettől napjainkig terjedő alkotásokból egy muzeumot'lehetne felállítani, mert ezekből a magyal intelligens ifjúság úgyszólván, még semmit sem, ismer, ,. ,'; •_ •, *.. . ; ,.. évi február hó 24-én, kedden. ' 648 Ennek a múzeumnak hivatása az lenne, hogy * Nagybányától napjainkig összegyűjtse az értékes képeket. Ezt a muzeumot a Margitszigeten gondolnám el. Ha azt fölépítik, olyan népközösségi terület lesz, ahol az emberek csupa szórakozásképpen is kinyitnák a múzeum ajtaját, és megismerkednének ezekkel a művészeti dolgokkal. Ebből a múzeumból tizenöt-húsz év múlva át lehetne rostálni az abszolút értékeket a nagy múzeum részére. Az is fölfrissülne és- az emberek közvetlen kontaktust kapnának a művészi produktumokkal. Szó volt az előbb arról — az egyik (képviselőtársam szóvátette, — hogy a Művészeti Tanács elnöke díjazást kap és hogy ülésdíjat is fizetnek a Művészeti Tanács tagjainak. A Művészeti Tanács elnökének az elfoglalt- k sága nagyon uagy, az elnök nem .multiföldbirtokos és ma sincs annyi állása, hogy megélhetne belőle. Ez a fizetés az elfoglaltsága után jogosan jár neki. Nem követelhetjük meg, hogy egy zenész, akinek zenei téren most jóformán semmi bevétele nincs és nem lehet, áldozza föl a délutánjait sorban a Művészeti Tanács részére és ne kapjon érte semmit. Ennyi ellenszolgáltatással a kanálistisztítónak és a zenésznek egyformán tartozunk. (Ugy van! Ugy van!) Ezenkívül, ami az ülésdijakat illeti, azt mondta a képviselő úr, hogy ezeket inkább adják alkotóművészeknek. Először is a Művészeti Tanács tagjai mind alkotó műves zeki ELNÖK: Kérem a képviselő urat, fejezze be beszédét. KASSÁK LAJOS (szd): Másodszor nem jól ellátott emberek, tehát az a 20 forint, amit kapnak egy délutáni ülésezésért', nem szemrehányható és nem vonható el. Én magam szégyellem magamat, hogy húsz forintért ülnek ott egész délután. (Igaz! Ugy van!^ — Taps.) Sajnos, többet nem tudok már a témáról beszélni, de bízva a kormány jóakaratában, céltudatosságában és Ismerve a kultuszminiszter urat, a magam és pártom részéről a költségvetést elfogadom. (Taps a kormánypártokon. — A szónokot sokan üdvözlik. — 1Í-30-) ELNÖK: Szólásra következik? FARKAS GYÖRGY jegyző: Sz, Szabó Pál. SZ. SZABÓ PAL (mdj: Mélyen tt Országgyűlés ! A kultuszkormányzat költségvetésében a művészeti célok támogatására 34,770.000 fo" i intőt látunk. Az előttem szóló Kassák képviselő úr kévései te a művészeti célok támogatására juttatott összegeit, — nem úgy. ahogy azt egyesek, kifogásolták .— és különösen w képzőművészet terén kevésnek tartja aziti a dotációt,-amelyet a kultuszköitségvetés kilátásba helyez. Eb" n ben itiökéletesen egyetértek Kassák képviselő úrral, ellenben mem értek egyet vele és bizonyára a miniszter úrnál sem — ahogy közbegzólásából meg tudom állapítani — a három állami színház hatalmas szubvencionálása tekintetében. És itt nem -az a szempont vezet engem, amelyet a miniszter úr megemlített, hogy sajnálom, hogy a munkások Operába járnak, 21, illetve 24 millió forint az az összeg, amelyet ez a< három állami színház, a Nemzeti Színház, a Szegedi Színház és az Operaház a kormánytól kiatp. Az indokolás elmondja, hogy a költségvetést bruttó rendszer szerint állították össze s a többlet abból adódik, hogy az illetményeket felemelték, iaa Operaház zenekarát kiegészítették.