Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-52

609 Áz országgyűlés 52. ülése 1948. nyezí'L'íó'l tudjanak nyugodtan tanítani isko­láikban. » Igen t. Országgyűlés! Ezzel szemben rá keld mutatnom arra, hogy az állam e feltétle­nül helyes intenciójával szemben olyan körül­mények akadályozzák a felekezeti islkoiák ne­velőinek működését, amelyek valóban rendkí­vül veszedelmesek. Nagyon sajnálom, hogy Mészáros képviselőtársamnak már nem voít ideje ahhoz, hogy 'a, felekezeti iskolák nevelő i­neik jogi helyzetéről beszéljen, mert remélem, azt szerette volna itt kimutatni, hogy milyen lehetetlen, milyen fonák helyzetben működnek ma a felekezeti iskoláik nevelői. Mészáros kép­viselő társam arról kezdett beszélni felszóla­lása végén, hogy a felekezeti iskolák igazga­tói az állami iskolák igazgat óival szemben méltánytalan^ helyzetben vannak. Legyen sza­bad ehhez néhány megjegyzést tennem. T. Országgyűlés! Ma a helyzet az, hogy az ország iskoláinak 62 százalékában az iskola belső igazgatása és irányitás, a nem a ped'i" gőgas, hanem az iskolaszék kezében van. (MÉ­SZÁROS Ödön (dn): Aki nem ért hozzá sem" mit!) Lebet.itlen állapotnak tartjuk, de főleg annak tartják az érdekeltek,, hogy az állami és a községi iskolákkal elleniéiben az iskola formális és tényleges igazgatója az iskolaszék elnöke és nem az arra hivatott pedagógus. (MÉSZÁKOS Ödön (dn): El keil törölni _ az iykolaszékeket! — Közbeszólás a kommunista­párton: De mennyire el kell törölni! 1 Lehetet­len!, hogy a Százszázalékos állami fizetés á postával, a tanügyi lapok stb. ne a tanítóhoz, hi&nein az iskolaszék, az iskolaszék elnökének kezéhez jusson. Mi következik ebből, igen t. Országgyűlési A kezemben van egy levél, amelyet szeretnék az országgyűlés tudomására hozinj. Köztudo­mású dolog, hogy ócska, elavult szerződések bi-/ + o c í jak az egvházi iskolák tanítóinak jog­állását. Igen bonyolult rendszer ez, bizonyos ér'éke^vses-ek^t kell ot l levonnia befizetni, visszafizetni- Éppen ezt akarta megszüntetni a kuiluszkormányzat, a magyar állam azálal, hogy a százalékos fizetést a tanító számára kiutalja. Mi történik ezzel szemben"? Molnár Zoltán római katolikus kántortanító Delekről, Abauj vármegyéből a következőket írja (Ol­vassa)'- »Folyó évi január 2-án az iskolaszék! ] elnök, Osztrovics Andor esperes-plébános fizer j téscm kiadását megtagadta — az állami fize­tést! — és egy fillért sem adott ki az állam­segélyből,, mondván, hogy mert nem^ fizetem az értékegységeke;, kiteszem az iskolát az ál" lamosí'ás veszélyének. Míg tehát én a helyi javadalom 20%-át sem kapom meg, fizessem az összes kiszabott értékegységet és maradjak itt héttagú családommal egy fillér nélkül'? Ed­dig csak éltem az államsegélyből nagy csalá­dommal valahogy. Most már éhezzünk is azért, mert ingyen kántorkodom? Kérdem: van~e joga az iskola­széki elnöknek államsegélyemet visszatartani és --• amint hiszem, nincs — mit tegyek,, hová fordullak az ügv minél gyorsabb elintézése érdekében?* (Felkiáltások a kommunistapár­ton: Ehhez mit szólnak? — ACZÉL György (kr>): A pedagógus síziikszerv^zet lapját a tiszaluci pap nem engedi a tanítónak olvasni. — Zaj a kommunistapárton. — Tovább ol­vassa):) »Ha pedig valamilyen postai külde­ményt irányítanak Detekre, az éin címemre szíveskedjenek küldeni, mert az iskolaszék I elnök sajnos, mint az iskola igazgatója kezeli ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ III. évi február hó 24-én, kedden. 61 ö a postát' és ké--háromhetes késéssel küldi át az engem érdeklő dolgokat, így maradtam ki héttagú CSÍ lácfommal a kenyérgabona-igány­lésbőJ is, amelyet a szakszervezet hajtó.t végre az érdekemben.« (Felkiáltások a kommunista­párton: Szép dolog!) De van itt más dolog is. A miniszter úr teljes, joggal beszélt arról, hogy fokozódó ag­godalommá^ nézi az egyházi töredókiskolák sorsa.. A miniszter úr mondotta, hogy 742 köz­ségről van szó és többezer 'kisiskoláról. Mél­tóztatnak tudni, hogy mi a kooperáiás lé­nyege? Arról vain szó, hogy egy katolikus, egy református és esetleg egy állami iskola kooperáljon azért, hogy az iskola-színvonalát emeljék, hogy az általános iskolát ki tudják épl.eni­Kezemben van a pécsi egyházmegyei fő" tanfelügyelőnek a levele*, amelyet elküldött valamennyi iskola igazgatójához és tanítójá­hoz. Ebben a következők vannak (Olvassa): »A kuituszminisz'.érium« —ilyen "és ilyen szám alatt — »azzal a felkérés&el fordult az egyházi főhatóságokhoz, hogy az egy helységben mű­ködő különböző jellegű osztatlan vagy részbea osztóit iskolák együttműködését szorgalmazza. A tárggyal kapcsolatban a vármegyei tanfel­ügyelői hivatalok felajánlották közreműködé­süket aminek elfogadására nézve fenntartás­sá] élek, minthogy kellőkép át nem gondolt és megfelelő kautá'ékkal körül nem vett együtt­működés á menetieg abszolút katolikus sze'­lemű nevelésünket veszélyez'etné.« A főta.ufel" ügyeiő ezekután egész csomó kérdést is intéz az iskolához, amelyek közt szerepel az is: »A protes'áns népiskola helyi hatósága elfo­gadja-e a többségi elvet és ennek r alapján a tankönyvválnsztás üdvében a többségi elv ér­vényesülbet-e stb.? Vé^ül ezt írja (Olvassa)'­»Megjegyzem hogy a különböző jellegű isko­lák együttműködése során fenyegető, elsősor­ban lelki veszélv' arra késztet, hosy amennyi­ben' adott esetekben a közoktatásügyi minisz­ter úr a kooperáció megtagadása mirtt meg­torlásul az áTlamsesrély megvonásán is kilá­tásba helyezné, esetleg azt meg is vonná, még azt a szankciót is inkább vállalnunk kell­mint önkén f feladni ? HétjogoSmltságunkat je­lentő elvi álláspontunkat (ORTÜTAY Gyula miniszter: Cs~khogv a jómánoségű oktatás ne valósulion m^g a falun és 1 a tanyán! — Úgy van! l r on van! n Jcommunistavárton.) Amikor az igen t. túloldalom a pedagógu­sok fizetése érdekében felszólalnak és inter­pellálnak, akkor én tisztelettel kérdeni, ml az önök véleménye az ilyen felszólításiról, amely azt tartalmazza ós anra szólítja fel a tanító­kat, hogy ingyen is tanítsanak, nehogy egy katolikus iskolának egy református iskolává kooperálni kelljen? Nagyon szeretném, ha a t. túloldal erről veteményit mondana. (MÉSZÁ­ROS Ödön (dn): Majd megmondjuk! — ILKU Pál (kp): Majd megoldódik, de úgy, ahogy mi gondoljuk!) T- Országgyűlés! A költségvetés előadójá­val egyébként nemcsak abban értek egyet, hog*y az általános iskoláira előirányzott 195 millió for'n; 'lényeges fejlődést jelent a tavaly ugyanerre a célra előirányzott 101 millió fo­rint ttal szemben, hanem egyetértek abb n iiis, hogy még ez az összeg is — hozzávéve ehlhez a hároméves tervben előirányzott összeget is — csak egy lépést és niem is elég -nagy lépésit jelent (MÉSZÁKOS Ödön (dn): ügy van! — ORTÜTAY Gyula minöszter: A lehetséges' lé 3.3

Next

/
Oldalképek
Tartalom