Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-52

6Ö3 Az országgyűlés 52. ülése 1948 pótnak nevezhető és évtizedeken át a válságok sorozai'a állt elő. Elég legyen itt ezek közül c&ak a legnagyobbat, a polgári házasság bevezetésé­vel kapcsolatosat emlí-enem. amely a laikus szemléletű magyar liberalizmus nehéz küzdel­mét és egyben sikerét is jelentette. Igaz viszont, hogy ez vezetett az efeő magyar katolikus poli­tikai párt, a néppárt megalakulásához, és az egyházpolitikai törvények reakciójaképpen in* dúlt meg erőteljesebben Magyarországon a ka­tolikus hitéle -i és társadalmi mozgalom is. A dualizmus félszázadéi alatt többször tör­tént kísérlet, hogy a főkegyúri jog részbeni gyakorlása egy katolikus autonómiára: ruház­tassék. 1871-ben, majd 1897-ben ül össze katolikus autonómiai komgresszus, a tervek el is készül" niek. ezek azonban megfelelő uralkodói és pápai jóváhagyás híján s&a életbe nem lépitek. Legutoljára 1918jpán. nem sokkal a Monar­chia összeomlása el|ít merül fel ismét a kato­likus autonómia ma©alkotásián®ik terve, de ezt még a kezdet kezdelin meghiúsította a Habs­burg-monarchia összeomlása. Az 1920 : 1. te, kifejezettén megmondotta, hogy Horthy kormányzó a főkegyúri jogokat nem gyakorolhatja. A Horthy-korszak első évei­ben eléggé feszült is volt a helyzet az egyház és az állam között, éppen a rendezetten kérdések miatt. Minden tekintetben indokolt lett volna ezeket egy konkordátumniial rendezni, mint aho gyan a velünk szomszédos államok egymásután tették. Az akkori magyar kormány azonban részben személyi okokból*, részben politikai meg­fontolások miatt a konkordátum tervét elhárí­totta és megelégedett nizzai az 1927-ben kötött, csupán Gaspaorri bíbornok-államtitkár és Bareza György akkori vatikáni követünk között levél­váltás formájába öltöztetet!:' megegyezéssel, amely a püspökök kinevezését szabályozta;. Ez maradt a helyzet ^ egészen a. Horthy­rendszer összeomlásáig és így maradt ez a bo­nyolult kérdés a mai magyar demokráciára. Felesleges részletesebben magyaráznom, hogy egy a két világháború között kötött konkordá^ tum az egyházi vagyon kérdésében is minő szerencsés megoldást hozhatott volna. T. Országgyűlés! Az egyház és az állam vi­szonyának rendezésénél természetesen nemzet­közi, külpolitikai vonatkozások is vannak, eze­ket azonban most legyen szabad figyelmen kí­vül hagynom, ezekről most nem kívánok szól­ni. Ellenben arra szeretném nyomatékosan fel­hívni a figyelmet, hogy a megoldásnál nem mel­lőzhető szempont a sajáto.s magyar fejlődés amely egyházi életünkben is máir Szent Isítván óta megmutatkozott. Egyházi tekintetben is Kelet és Nyugat határmesgyéjén voltunk már kezdettől fogva, mert a nyugati latin keresz­ténység mellett mindig megtalálható volt ná­lunk a bizánci kereszténység is. Felesleges külön hangsúlyoznom, hogy a reformáció a nyugati kereszténységet nálunk is több ágra bontotta fel. hogy végül is a római katolikus egyház többsége alakuljon ki a XVIII. században. De az ország vallási megoszlását még bonyolultabbá tette, hogy nemzeltileg sem voltunk egységesek, ellenkezőleg, még 1910-ben is a magyarság száma nem sokkal multa felüt az ország lakosságának felét. A bonyolult vallási és nemzetiségi megosz­lás egyházpolitikai téren is nagyon bonyolult és kényes helyzetet teremtett, amelynek követ­kezményeit még ma sem hagyhatjuk teljesen figyelmen kívül. Legyem szabad, t. Országgyű­lés, itt röviden csak egy példát említenem. éi)\ február hó 24-én, kedden. 6Ö4 j Egyik-másik szónok felhozta, hogy 1867. után megindulst ai felekezeti # iskolák államosításának folyamata, amely csak 1906"ban torpant meg. ! Tévedés volna azonban ezt az államosítási f<r | lyisimatot pusztán a laikus állam iskolákat laiei­| záló elvi álláspontjának tulajdonítani, mert : igen nagy, sok esetben döntő szerepet játszott j ennél az államosításnál az, hogy az állami isko­i Iák a magyarosításnak az eszközei voltak 1914. ; előtt. (Egy hang a kisgazdapárton: Elsősor; ; ban!) szemben a felekezeti iskolák nemzetiségi | nyelveket ápoló magatartásával. Ismétlem, ! ilyen szempontok is felmerültek akkor az isko­; Iák államosai ásánál, ! T. Országgyűlés! Fontos, hogy a tárgya­| lások iaz egyház és az állam viszonyának ren­I dezésére meginduljanak. Legyen szabad itt | még csak egy példát említenem, hogy az egy­; ház és az állam jóviszonya minő politikai ered­| menyeket érlelhet, Oroszország és Francia­orsziág szövetségének létrehozásánál 1890 és 1896 között, ami végre is a francia köztársaság megerősödését eredményezte, XIII. Leó pápa I és Rampolla bíbornok államtitkár nagyon ! fontos* szerepet játszottak, ők állították a fran­| cia katolikus tömegeket a francia-orosz szövet­| ség politikája mögé. Amikor a kormányprogram vitája sorbán, I mint pártom vezérszónoka felszólaltam, egy­házpolitikai kérdéseket is említettem. Az ott ! elmondottakat ma is vallom és csak azt aka­j rom kiemelni, hogy az egyház és* állam jó­I viszonya felé az első és legfontosabb lépés­r-ek a kedvező légkör megteremtését jelöltem . meg. (Helyeslés.) Ezt mondom mags és arra kérem az illetékeseket, hogy ezt a kedvező lég­kört megteremteni és biztosítani segítsenek. I (ORTUTAY Gyula miniszter: Mi ezen munkál­! kódunk!) Ezen az utón lehet eljutni legbizto­| sabban a miniszter úr által is óhajtott ered­| menyes tárgyalásokhoz^ A címet a magam és* | pártom nevében örömmel elfogadom. (Taps a ­| kormánypártokon.) | ELNÖK: Szólásra következik a címhez fel­j iratkozott szónokok közül 1 ? | r FARKAS GYÖRGY jegyző: Hegyaljai | Kiss Géza! HEGYALJAI KISS GÉZA ímd): T. Or j szággyűlés! Amit sajnálattal kell megállapí­i tanunk a közoktatásügyi tárca költségvetésé­I nél, az az, hogy milyen kicsi áz az összeg, amit I a tárca kiadásainak fedezetére előirányoztak. (Egy hang a, kommunistapárton): Több. mint j akármelyik más európai államban!) Az egész : költségvetés bevételi összege, mint tudjuk, 7,576142.000 forint, ennek 10 százalékát sem éri el az az összeg. 521.297.700 forint, amelyet a mi miniszterünk a vallás*- és közoktatásügyi tárca kiadásainak fedezésére fordíthat. Mésr sajná­latosabb dolog, hogy a költségvetésből kima­radtak olyan tételek, amelyeknek természet­szerűleg ott volna és ott is van a helyük. Nagyon szeretném, ha a közoktatásügyi miniszter úr a támogatásával erősíteni tudná a kálvinista kollégiumokat. Ezek a kollégiu­mok csak nevükben felekezeti intézetek, ezek S a kollégiumok mindenkor a magyar nemzeti j élet erősítésének voltak a bányái. (LUKÁCS Vilmos (md): Ügy van!) A Debrecen/Pápa és j Patak főiskolája a szőlők, a földek ési egyéb eélvagyonok elvételével elvesztették mindazt az anyagi jövedelmi forrásukat, amelyek ren­delkezésre álltak volna az ifjúság nevelésére­Debrecen kollégiumáról az*t hiszem elég

Next

/
Oldalképek
Tartalom