Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-52
6Ö3 Az országgyűlés 52. ülése 1948 pótnak nevezhető és évtizedeken át a válságok sorozai'a állt elő. Elég legyen itt ezek közül c&ak a legnagyobbat, a polgári házasság bevezetésével kapcsolatosat emlí-enem. amely a laikus szemléletű magyar liberalizmus nehéz küzdelmét és egyben sikerét is jelentette. Igaz viszont, hogy ez vezetett az efeő magyar katolikus politikai párt, a néppárt megalakulásához, és az egyházpolitikai törvények reakciójaképpen in* dúlt meg erőteljesebben Magyarországon a katolikus hitéle -i és társadalmi mozgalom is. A dualizmus félszázadéi alatt többször történt kísérlet, hogy a főkegyúri jog részbeni gyakorlása egy katolikus autonómiára: ruháztassék. 1871-ben, majd 1897-ben ül össze katolikus autonómiai komgresszus, a tervek el is készül" niek. ezek azonban megfelelő uralkodói és pápai jóváhagyás híján s&a életbe nem lépitek. Legutoljára 1918jpán. nem sokkal a Monarchia összeomlása el|ít merül fel ismét a katolikus autonómia ma©alkotásián®ik terve, de ezt még a kezdet kezdelin meghiúsította a Habsburg-monarchia összeomlása. Az 1920 : 1. te, kifejezettén megmondotta, hogy Horthy kormányzó a főkegyúri jogokat nem gyakorolhatja. A Horthy-korszak első éveiben eléggé feszült is volt a helyzet az egyház és az állam között, éppen a rendezetten kérdések miatt. Minden tekintetben indokolt lett volna ezeket egy konkordátumniial rendezni, mint aho gyan a velünk szomszédos államok egymásután tették. Az akkori magyar kormány azonban részben személyi okokból*, részben politikai megfontolások miatt a konkordátum tervét elhárította és megelégedett nizzai az 1927-ben kötött, csupán Gaspaorri bíbornok-államtitkár és Bareza György akkori vatikáni követünk között levélváltás formájába öltöztetet!:' megegyezéssel, amely a püspökök kinevezését szabályozta;. Ez maradt a helyzet ^ egészen a. Horthyrendszer összeomlásáig és így maradt ez a bonyolult kérdés a mai magyar demokráciára. Felesleges részletesebben magyaráznom, hogy egy a két világháború között kötött konkordá^ tum az egyházi vagyon kérdésében is minő szerencsés megoldást hozhatott volna. T. Országgyűlés! Az egyház és az állam viszonyának rendezésénél természetesen nemzetközi, külpolitikai vonatkozások is vannak, ezeket azonban most legyen szabad figyelmen kívül hagynom, ezekről most nem kívánok szólni. Ellenben arra szeretném nyomatékosan felhívni a figyelmet, hogy a megoldásnál nem mellőzhető szempont a sajáto.s magyar fejlődés amely egyházi életünkben is máir Szent Isítván óta megmutatkozott. Egyházi tekintetben is Kelet és Nyugat határmesgyéjén voltunk már kezdettől fogva, mert a nyugati latin kereszténység mellett mindig megtalálható volt nálunk a bizánci kereszténység is. Felesleges külön hangsúlyoznom, hogy a reformáció a nyugati kereszténységet nálunk is több ágra bontotta fel. hogy végül is a római katolikus egyház többsége alakuljon ki a XVIII. században. De az ország vallási megoszlását még bonyolultabbá tette, hogy nemzeltileg sem voltunk egységesek, ellenkezőleg, még 1910-ben is a magyarság száma nem sokkal multa felüt az ország lakosságának felét. A bonyolult vallási és nemzetiségi megoszlás egyházpolitikai téren is nagyon bonyolult és kényes helyzetet teremtett, amelynek következményeit még ma sem hagyhatjuk teljesen figyelmen kívül. Legyem szabad, t. Országgyűlés, itt röviden csak egy példát említenem. éi)\ február hó 24-én, kedden. 6Ö4 j Egyik-másik szónok felhozta, hogy 1867. után megindulst ai felekezeti # iskolák államosításának folyamata, amely csak 1906"ban torpant meg. ! Tévedés volna azonban ezt az államosítási f<r | lyisimatot pusztán a laikus állam iskolákat laiei| záló elvi álláspontjának tulajdonítani, mert : igen nagy, sok esetben döntő szerepet játszott j ennél az államosításnál az, hogy az állami iskoi Iák a magyarosításnak az eszközei voltak 1914. ; előtt. (Egy hang a kisgazdapárton: Elsősor; ; ban!) szemben a felekezeti iskolák nemzetiségi | nyelveket ápoló magatartásával. Ismétlem, ! ilyen szempontok is felmerültek akkor az isko; Iák államosai ásánál, ! T. Országgyűlés! Fontos, hogy a tárgya| lások iaz egyház és az állam viszonyának renI dezésére meginduljanak. Legyen szabad itt | még csak egy példát említenem, hogy az egy; ház és az állam jóviszonya minő politikai ered| menyeket érlelhet, Oroszország és Franciaorsziág szövetségének létrehozásánál 1890 és 1896 között, ami végre is a francia köztársaság megerősödését eredményezte, XIII. Leó pápa I és Rampolla bíbornok államtitkár nagyon ! fontos* szerepet játszottak, ők állították a fran| cia katolikus tömegeket a francia-orosz szövet| ség politikája mögé. Amikor a kormányprogram vitája sorbán, I mint pártom vezérszónoka felszólaltam, egyházpolitikai kérdéseket is említettem. Az ott ! elmondottakat ma is vallom és csak azt akaj rom kiemelni, hogy az egyház és* állam jóI viszonya felé az első és legfontosabb lépésr-ek a kedvező légkör megteremtését jelöltem . meg. (Helyeslés.) Ezt mondom mags és arra kérem az illetékeseket, hogy ezt a kedvező légkört megteremteni és biztosítani segítsenek. I (ORTUTAY Gyula miniszter: Mi ezen munkál! kódunk!) Ezen az utón lehet eljutni legbizto| sabban a miniszter úr által is óhajtott ered| menyes tárgyalásokhoz^ A címet a magam és* | pártom nevében örömmel elfogadom. (Taps a | kormánypártokon.) | ELNÖK: Szólásra következik a címhez felj iratkozott szónokok közül 1 ? | r FARKAS GYÖRGY jegyző: Hegyaljai | Kiss Géza! HEGYALJAI KISS GÉZA ímd): T. Or j szággyűlés! Amit sajnálattal kell megállapíi tanunk a közoktatásügyi tárca költségvetéséI nél, az az, hogy milyen kicsi áz az összeg, amit I a tárca kiadásainak fedezetére előirányoztak. (Egy hang a, kommunistapárton): Több. mint j akármelyik más európai államban!) Az egész : költségvetés bevételi összege, mint tudjuk, 7,576142.000 forint, ennek 10 százalékát sem éri el az az összeg. 521.297.700 forint, amelyet a mi miniszterünk a vallás*- és közoktatásügyi tárca kiadásainak fedezésére fordíthat. Mésr sajnálatosabb dolog, hogy a költségvetésből kimaradtak olyan tételek, amelyeknek természetszerűleg ott volna és ott is van a helyük. Nagyon szeretném, ha a közoktatásügyi miniszter úr a támogatásával erősíteni tudná a kálvinista kollégiumokat. Ezek a kollégiumok csak nevükben felekezeti intézetek, ezek S a kollégiumok mindenkor a magyar nemzeti j élet erősítésének voltak a bányái. (LUKÁCS Vilmos (md): Ügy van!) A Debrecen/Pápa és j Patak főiskolája a szőlők, a földek ési egyéb eélvagyonok elvételével elvesztették mindazt az anyagi jövedelmi forrásukat, amelyek rendelkezésre álltak volna az ifjúság neveléséreDebrecen kollégiumáról az*t hiszem elég
