Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-52
605 Az országgyűlés 52. ülése 1948. annyit említeni, hogy ez adta .Csokonait, ez adta Kölcseyt, a Himnusz költőjét és Arany Jánost-a magyar népi •gondolat egyik legnagyobbjai A pápai kollégiumról elég megemlíteni, hogy a márciusi ifjúság két vezéralakja, Petőfi és Jókai onnan került a magyar élet élére. A pataki kollégium az 1848-as független magyar minisztériumba két minisztert adott, Kossuth Lajost és Szemére Bertalant. (A CZÉL György (kp): Most meg Kiss- Sándort és Vata.it !) Öröm volna számunkra, ha e kollégiumok megsegítését is beillesztenék a programba. A magyar demokrácia aa erősödés utján van és el fogja ismerni azt a kötelezettségét, hogy a kollégiumoknak kárpótlással tartozik az elvett vagyonért. Reményünk van arra, hogy a diadalmas magyar demokrácia törleszteni fogja ezt a tartozását Addig is azonban szép ékes és hasznos cselekedet volna, ha nem várnánk meg, míg ezek a kollégiumok kolduló szózatokkal fordulnak a^ társadalomhoz, hogy meg tudjanak felelni céljaiknak, hanem évenkint állami támogatásban részesülhetnének. (ORTUTAY Gyula miniszter: Ma is kapnak (lényeges támogatást! — ACZÉL György (kp): Saját bevallása szerint több van n:%i, mint atkkor. amikor még megvolt a földbirtoka!) Márpedig még sincs annyi, amenynyire szüksége volna. (Egy hang a kommunistapártow: Ja. az más!) Hiánya a költségvetésnek az is, hogy nincs benne elég nagy összeg a tanyai iskoláztatás, a tanyai közoktatás kiépítésére. Magyarország kilencmillió lakosának tizedrésze a tanyákon lakik. Igaz örömmel láttuk, hogy 24 és egy negyed milliót állíthattunk be a színházak támogatására, de legalább is, ilyen összegnek kellene a költségvetésben szerepelnie, hogy a tanyai nép is hozzájuthasson a közművelődés áldásaihoz. Szép dolog, hogy a költségvetésben 200.000 _ forintot látunk a Nagy Magyar Népdalgyűjtemény kiadására, de mennyi kellene még tahhoz, hogy a magyar nemzet, a magyar néplélek kincsesbányáit egészen feltárjuk. A magyar nép nemcsak népdalt adott a világnak. Ha kiépítenők a tanyai központokat, ha ia magyar népet jobban beleölelnők a közművelődésbe, a, magyar néplélek minden gazdagsága közkinccsé válhatna. (Úgy van! Úgy imn!) Debreoen>bem 20 évvel ezelőtt felvetették a tanyaközpont kiépítésének gondolatát. Akfcoir nem volt rá pénz. Ma sincs- Pedig ilyen tanyai központokra egyelőre, rövidesen és hamarosan legalább három helyen volna szükség: Debrecenben, Szegeden és Kecskeméten. Legyenek eziek a központok példát mutatók abban, hogy mivé tudjuk tenni hasznos neveléssel a mi magyar népünket, éppen azokat az embereiket, akik a tanyán eddig kissé kiestek a művelődés szép fejlődési vonalából. T. Országgyűlés! A költségvetés harmaduk hiánya, hogy nincs benne a kisdedóvók felkarolása. A kisdedóvók kiépítése a legsürgősebb feladat volna. Az általános iskolák alapépítményét is megesinálhatnók bennük. (LUKÁCS Sándor (kp): Más tárcához tartozik! — Közbekiáltás a néppárton: A népjólétihez!) Én is azt akarom mondani, hogy a miniszter úr asztalán sok igen hasznos javaslat készül. A legsürgősebb volna, felismerve a kisdednevelés fontosságát, visszavenni a kisdedóvókat ,a népjóléti tárca ügyköréből a kultusztárca ügyköévi február hó 24-én, kedden. 606 rébe. (MÉSZÁROS Ödön (dm): És a többi intézeteket is!) Nemcsak egészségügyi szempontból kell gondozni a szülök szemefényét, hanem a lélek szempontjából is. (LUKÁCS Sándor (kp): Átlátszó tendencia!) Kossuth Lajosnak, amikor böritöwbe került, egyik legelső dolga volt hogy tollat, papírt adatott magának és egy vaskos könyvet írt a kisdedóvásról. Széchenyi István a Magyar Tudományos Akadémia megalapításával akarta a nemzeti művelődést felemelni a szükséges magaslatra. Kossuth már afekor látta, érezte*, hirdette, hogy a kisdedóvás, a gyermekek felkarolása, a .nevelés folyamatába valló beállítása is elsőrendű nevelői feladat. (11-30) T. OrszágígTŰlés! Ha megnézzük, hány község van Mag3r ariorsz ágon, látni fogjuk, hogy 3294 a kis- és nagyközségek száma. Ezek közül hány községben van óvoda? 1062 községben 3468 óvónő ván és 54.590 a kiscedóvóbam gondozott gyermekek száma. Ezek a számok mutaitják, hogy milyen nagy feladat volna az egész" országban, minden községben felállítani kisdedóvodát Már a hároméves terv keretébe bele lehetne illeszteni. (ORTUTAY Gyula miniszter: Be is vam illesztve!) hogy legalább a községeik felében legyen kisdedóvó. Megvan a reménységünk arra, hogy hazatér a háromszázezer távollevő testvérünk és négy év múlva remélhetjük, hogy az óvodások száma örvendetesen fel fog emelkedni. Legyen tehát sürgős feladatunk országszerte kiépíteni a kisdedóvókat A költségvetésben azt kell látnunk, mintha a könyvtárak nem részesülnének elég támogatásban,. Az iskolák mellett ki kell építeni az iskolai ,könyvtára;ty is és mindjárt melléjük az ifikoláník'ívüli, a népművelési könyvtárakat is. A tavalyi költségvetésben 75.000 forint állt rendelkezésre_ a közkönyvtárak fejlesztésére. Nem látjuk az indokolásban, hogy az ezidei költségvetésben maiért csiaJk 70.000 forintot irányoztak elő erre a célra. Hegyes és célszerű volna s a magunk ügyét jól előmozdítaná, ha a könyvtáraik tovább emelnék népünk kultúráját és végeznék a lélek 'kincseinek fényesítését Örömmel látóim, hogy a lóversenyek is szolgálniafe művelődiási célokat A totaliziatörnyereségek 5 százalékát a népjiikollégiuinok fejlesztésére kell fordítani. Azonban kevés az az összeg", mindössze 400.000 forint, amely ezen a címen látható a költségvetésben- Mi következik ebből a száimsból? Az: többet kelLlóversenyezhi, hogy több jusson a népi kollégiumok 'támogatására. (LUKÁCS Vilmos (md): Minden pénzünket elveszítsükl!) És többet kell totózni. (Derültség.) Ez a legnépszerűbb játék most. A legutóbbi vasárnap 3,600.000 foriirt volt a bevétel ezen a címen. Nagyon kérem a miniszter urat, hasson oda, hogy a toto-jövedelemnek is legalább 10 százalékát diákjóléti célokra fordítsák- (SZÖNYI Tibor (kp): Legjobb megszüntetni a totót! — MÉSZÁROS Ödön (dn): Erkölcstelen!) Az 1947/48. évi költségvetésnek van egy születési hibája. Ez pedig az. hogy bevételeknek vesz olyan jövedelmekét, amelyek ezidoszeriut kinnlevőségek. Hallottuk, hogy a fővárosban januárban nem folytak be jól az adók; nem folytak be nemcsak a fővárosban, hanem máshol séma s nem folynak be rendesen nemcsalk január hóban, hanem más hónapban^ sem. Az adófizetésben elérkeztünk a teherbíróképesség határáig. Már Kossuth megmondotta, hogy adót kivetni a teherbíróképesség határán túl
