Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-51

S&3 Az országgyűlés 51. ütése 1948, leg tiaenegy hónapja alatt a minisztérium , mit épített egyetemi vonatkozásban, hogy itt ás válaszolhassak. Supku igen t, képviselőtársam aggodalmaira. Helyreállítottuk — még pedig sokkal kitűnőbb formában — az orr-, füles gégeklinikát, a gyermekklinikát, már majdnem teljes egészében a II. számú sebészeti klinikát, a röntgenklinikát és a, II. saámu belklinika építkezései befejezéshez közelednekAzonkívül számtalan sérült klinikát most; ez alatt ig, tizenegy hónap alatt, ezekkel iára új építkezésekkel egyidejűleg hoztunk rendbe. Az elméleti tanszékek közül helyreállítottuk az élettani, a kórbonctani intézetet és majdnem teljesen helyreállítottuk az amatórniai intézetet. Építettünk egy teljesen új közegészségügyi intézetet, ami a magyar nép egészségügye szempontjából nem közömbös. Az sem közömbös, hogy a több) mint 40 évvel' ezelőtt elhatá- . rozott fbc-klinikát. amelynek alapkövét egyik elődöm húsz esztendővel ezelőtt rakta le, én most már ez alatt a tizenegy hónán alatt majdnem teljesen felépíttettem, ebben az évben be is fejezzük és átadjuk rendeltetésének. (Helyeslés és taps.) A minisztérium hasonló, a stzüksógnek megfelelő mérvű helyreállításokat végzett ez aktit a tizenegy hónap alatt a műegyetemen, a pesti bölcsészkaron is hozzákezdett az újjáépítéshez, e a teljesen lerombolt szegedi gyermekklinika versenypályázatát már kiírtuk és< újjáépítését megkezdtük. Rámutathatok tehát arra. hogy egyes felfogásokkal ellentétben ezen a téren is történt egy és más a közoktatásügyi minisztériumban. Rámutathatok arra. hogy ezi alatt a tizenegy hónap alatt a bölcsészeti karokon létesítettünk szerte az országban orosz, angol, amerikai, lengyel, bolgár, jugoszláv és román stb. intézeteket* tehát ezen a téren sem szűnt meg a közoktatásügy munkálása. hogy az Európa népeivel — elsősorban Kelet-Európa népeivel — a tudományos kapcsolatok lehetőségeit megteremtő intézményeket felállítsuk. A minisztérium dolgozik annak a rendszernek kiépítésén, amely végre \ a véradás megszervezésén keresztül segítségükre siet azoknak a betegeinknek, akik klinikáinkon, kórházainkban pusztán azért kell, hogy meghaljanak, meri vérátömlesztésre, nem áll rendelkezésre kellő csoportú vér. Azok a hatalmas orosz és egyéb európai" intézmények, amelyekben a véradás rendszere már kifejlődött, megmutatják számunkra a.z_ utat. A közeljövőben ez az intézményünk is a rnagyar közegészségügy javára állni fog. • - Szeretnék rámutatni arra, hogy a legközelebbi jövőben, és ez Akadémiánk .kérdését is illeti, létesíteni kívánok egy legfőbb tudományos tanácsot. Ha az Akadémia együttniűködni kíván ezzel, akkor az Akadémiával együtt. — miniszterségem kezdete- óta többízben felszólítottam az Akadémiát, hogy dolgozizék velünk együtt — de ha az Akadémia nem tudja megtalálni a kellő, formákat, akkor az Akadémia nélkül hozizáfogunk énnek a legfőbb tudományos központi tanácsnak a ' megszervezéséhez. Ma már központi hiegsizervezés nélkül sem a természettudományoké őem az ipari tudományok, de a szellemi tudományok terén sem" állhatunk meg. Hadd. hozzak erre egy példát. Fiatal néprajzi kutatókkal központilag \ megszerveztem az elmúlt tizenegy hónap alatt egy gyüjtőcsoportqt. Ezek a fiatal néprajzoévi február hó 23-án, hétfőn. 684 , sok központi irányításra 500 faluban összegyűjtötték 1848^ ma is élő emlékeit és ebből a gyűjteményből.,a magyar néprajz eddig legnagyobb egységes corpusa került ki, olyan egységes eorpus, amilyen eddig még nem állt rendelkezésünkre. Negyven-ötven ívet tesz ki, ha egy részét, egy töredékét ki tudjuk adni annak az anyagnak, amit tizenegy hónap alatt fiatal kutatóink tudományos tervszerűséggel 'gyűjtöttek. Erre a tervszerűségre kívánunk törekedni minden tudomány terén" Hogy mit terveztünk ínég, arra itt néhányan rámutattak, clicsérően említve az esti egyetemi tagozatokat^ említve az új műszaki főiskolát, amely segíti gazdasági újjáépítésünk megszervezését. # Rámutathatok tehát egy sereg olyan részletre, amely részleteket a közoktatásügyi kormányzat nemcsak megoldandónak - talált, dé amelyeket- ha szabad azt mondanom, meg is oldott. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban hadd mondjam meg, hogy a tudományos problématikánál, mint említettem, a tudományos státuskérdéseket is élővesszük és nem fogjuk elviselhetőnek tartani azt, hogy a tudományos segédszemélyzet körében a díjtalan gyakornokok rendszere továbbra is megmaradjon. Akitől a demokrácia szolgálatot és munkát fogad el, azt jutalmazza is megfelelő fizetéssel. (Helyeslés a kisgazdapárton.) Ezen a téren is el kívánunk térni az elmúlt rendszernek tudo" rnáhyellenes felfogásától. Támogatni kívánjuk tudományos kutatásainkat idegennyelvű „folyóiratok indításával, publikációk megindításával és szeretnék rá~ • mutatni arra, hogy az elmúlt évtizedekben kevés tudósunk utazott állami támogatással' •állami pénzen olyan sokat külföldre, nyugatra is, mint demokráciánk mostani idejében. Ezt felelősségem teljes tudatában mondhatom, Most is külföldön tartózkodik nem is egy neves és jelentős tudósunk, aki a. magyar demokrácia, a magyar kormányzat segítségével .^van külföldön. Ugyanakkor hálás köszönetemet fejezem ki azoknak a kormányzatoknak, azoknak az államoknak, amelyek lehetővé teszik tudósaink külföldi kutatásait. , Szeretnék rámutatni ennél a címnél arra, hogy nem látom továbbra fenntarthatónak vidéki múzeumaink helyzetét. Vidéki múzeumaink széí züllöttek, gyűjteményeik értékes részei a rossz kezelés következtében tönkrementek vagy elkallódtak, aminthogy volt vezetőik is nem egyszer hagyták őrizetlemül azokat 1944/45. viharai között. -Vidéki múzeumaink államosítása tovább el nem odázható feladat. Szeretnék rámutatni arra is, hogy nem örülnénk annak., pedig- meglenne már az _anyaga és a módja, hogy egy új Siklóssy megírja műkincseink vándorút ját idegenbe. A legközelebbi* hetekben • a magyar törvényhozás elé hozok egy torvényt, amely az ingó és ingatlan műemlékeinknek az ; eddiginél jóval hatályosabb és keményebb Védelméről gondoskodik (Helyeslés.) Elegünk van azokból a műértékekből, azokból a kiválfó gyűjtőkből, akik a magyar nemzet műkincseinek kifosztását tekintették feladatuknak. Mi a magunk részéről gátat kívánunk" vetni az ilyenfajta műgyűjtésnek, kultúra támogatásnak és a leghatározottabban gátat is vetünk minden ilyen törekvésnek. Azt a kalandor műgyűjtést, a magyar nemzet műkincseinek^ aat a. kalandor kifosztását, amelynek nem egy