Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-51
585 Az országgyűlés 51. ülése 1948. évi február hó 23-án, hétfőn. 586 példáját keserű szívvel láthatjuk, meg fogjuk szüntetni. A művészeti célok támogatása valóban kiemelkedő cím, ezzel a kérdéssel talán majd a részletes vita során fogok foglalkozni, ahol remélem, lesznek kritikusok;' akik szememre vetik ennek a címnek túlzott támogatását. Megdöbbenéssel kell hallanom olyan állításokat, hogy a színházainkra fordított összeget soknak tartják. Amikor az egyik odalon azzal érvelnek az általános iskola ellen, hogy az a minőség lerontására vezet, ugyanakkor a másik oldalon tiltakoznak a színházainknak juttatott nagy összegek ellen. Ezek az összegek azt a célt szolgálják, hogy a /színházak a maguk közönségszervezetein keresztül az üzemek dolgozóit 40—50 százalékos kedvezménnyel juttassák el a színházakba és a magyar dol" gozó társadalom jelentős részét a legmiagasabbrendű irodalmi, színházi kultúra részesévé tegyék. Nem tudom tehát mi nem tetszik ezeknek a kifogásolóknak; az-e. hogy a magyar dolgozóknak magasabb szintű kultúrát kívánunk adni vagy az-e, hogy az általános iskolán keresztül végre meg akarjuk szüntetni azt a területi arisztokráciát, amelyet "köznevelésünk régi szerkezete jelentett? Azt hiszem, mind a kettő fáj nekik, mert az alapja ennek a fájdalomnak ez: tiltakozni kell a magyar nép szélesebb rétegeinek magasabb szintre való emelkedése ellen. Ezt a tiltakozást pedig mi elutasítjuk magunktói, mert ai magyar nemzet élő lelkiismerete arra késztet bennünket, hogy az elhanyatlott messzi falusi, tanyai magányban, az üzemek izomroppantó és idegki merítő munkája után a lehető legtöbbet nyújtsuk a - minőségi kultúrából (KUNSZERI Gyula (ind): gúnyosan; Hogy elmehessenek az Operába!) T. Képviselőtársamnak sejtelmjí sincs róla, hogy az üzemek dolgozói milyen nagy számban járnak el az Operába is. Méltóztassék ki" fogásait holnap elmondani, majd megkapja a statisztikai adatokat is, most csak az idő előrehaladottsága miatt nem beszélek erről a kérdésről. A magyar demokráciának nemcsak művészeti, hanem politikai sikerként is kell elkönyvelnie azt. hogy Európa egyik legnagyobb karmestere, Klemperer^ akit oly méltatlanul támadnak sokan, hajlandó ittmaradni Magyarországon az úgynevezett vasfüggöny mögött, és Operánknak állandó_ dirigense lett Ez is EL magyar demokrácia minőségi és v politikai sikere egyaránt, Az idő előrehaladottsága miatt a magam részéről nem kívánók részletesebben foglal" kőzni most a sport és szabadművelési címekkel. (HEGYALJAI KISS G-ézla (dn): Tessék holnapra hagyni!) A sporttal kapcsolatban röviden csak azt szeretném mondani (MÉSZÁROS Ödön (dn): Tessék holnap folytatni, érdekes. dolog!) — szeretném befejezni, — hogy az egész magyar sport hivatalos és- társadalmi szervezete átszervezés alaltt áll, és remélem, ez az új átszervezés nemcsak' a magyar_ politika megnyugvását fogja "eredményezni, hanem a magyar sport jövendő emelkedését is. A magyar demokrácia az elmúlt három év alatt a sport terén is hatalmas eredményeket mutatott, fel. Ez a kicsiny, végsőkig sanyargatott nemzet az elmúlt három ^ évben nem egy világbajnokságot, európai Bajnokságot, keleteurópai bajnokságot, mondhat a magáénak és a nyári Olimpia előtt, az ellentétes sajtóhírekkel szemben, sík ország lévén, a téli Olimpián sem szerepeltünk olyan utolsó módra. Remélem, hogy a sport átszervezése terén olyan eredményeket érünk el. hogy a nyári Olimpián nem kell majd túlságosan szégyenkeznünk. Meg; kell még jegyeznem ezzel kapcsolatban, hogy a sport terén az egyéni teljesítmények támogatása mellett elsősorban az üztemi, a tömeg és a falusi sport megszervezését tartom legjelentősebbnek, legfontosabbnak. (Taps a kisgazdapárton.) A. szabadmüveiés kérdésével kapcsolatban csak annyit kívánok mondani, hogy a szabadművelés politikai átszervezése hónapok óta folyamatban van. Nem olyan könnyű munka ez, mint ahogyan nem könnyű munka a demokráciának a dogozók ' ikoláiba befurakodott, jobboldali reakciós nyugatos elemeket kiküszöbölni. Nem könnyű irftraka ez. Nem kívánom itt részletezni ennek okait, csak arra mutatok rá, hogy a szabad művelés terén a közoktatási kormányzat megtalálta már azokat a módszereket és érvényesíteni is fogja, hogy semminő egyoldalúság, semminő, politikai egyoldalúság, (19-00) semminő téves, úgynevezett mély-magyar hibás szemlelet nem fogja & magyar közoktatás és felnőttoktatás fontos ügyét hátráltatni. Külföldi kulturkapesolatainkról is sok szó esett. Remélem, holnap a költségvetés részletes vitája során módom lesz külföldi kapcsolataink ügyéről,., azok nagy fontosságára való tekintettel részletesebben szólni. Kérem a t. Házat, hogy ez alkalommal ezt engedje el. Befejezésül szeretnék rámutatni arra, hogy a magyar közoktatásügy a maga munkája során az emberséget, a szellemi, a kulturális felemelkedést kívánja minden tételnél, minden címnél szolgálni. Hadd mondjam meg, hogy miközben e költségvetési vita szónokainak érveit hallgattam és a költségvetés tételeit végiggondoltam, állandóan egy vers néhány sora zengett bennem. 1944, borzalmas májusában írta e sorokat mártírhalált halt nagy mai, gyár költőnk. Radnóti Miklós, reménytelenül I is reménykedve, ahog3'a n a játszódó fiatalok [ kegyetlen örvendezését, kegyetlen életörömét .1'szemlélte. Ezt írta: ^Lehetnének talán- még emberek, hisz megvan bennük is. csak szendereg az emberséghez méltó értelem. Mondjátok hát, hogy nem reménytelen!'« Művelődésipolitikánk valóban arra törekI. szik, hogy az emberséghez méltó értelem ne ! legyen reménytelen küzdelme a köznevelésnek, *ne legyen reménytelen küzdelme a magyar demokráciának. Ebben a fogalmazásban, az emberséghez méltó értelemnek e megfogalmaf zásában, ahogyan, a költő szavai zengik, az | erkölcsnek, a szépségnek és az értelemnek L legmagasabb egysége tűnik elénk: az igazi I humanitás. Ezt az igazi humanitást, ezt az .emberségéhez' méltó értelmet és erkölcsi szépséget . *kí1 vauja a mi közoktatásügyünk- átadni immáron nem egy szűkf és kis osztály kiváltságos növendékeinek, hanem az egész magyar dolgozó nép fiainak. A mi humanitásunkat nem egy szűklátókörű, nem egy szűkkeblű osztályhumanitás jellemzi, hanem az a szociális humanitás, az ' a szociális humánum, amelynek az a célja, hogy • az egész magyar nép egyetemét, a magyar dolgozók gyermekeit emelje fel a legmagasabb kulturális szintre.
