Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-51

561 Az országgyűlés 51. ülése 1948. társam, bizonyára szándéktalanul követett el, aniidőn felelősségre vont engem a tajvalyi költségvetés egy adatáért, amely költségvetésünk 7. oldalán található és azt állította,, hogy az egyházi intézmények helyreállítására 966.000 forintot fordít a kultusztárca,, míg ezzel szemben tudományos célokra ugyanennél a címnél csak 386.000 forintot áldoz. Meg kell mondanom, hogy ez a bírálat az előző év költségvetéséire vonatkozik; nehéz helyzetbein vagyok, mivel az előző év költségvetési bírálatához kellene hozzászólnom. Rá kell mutatnom arra, hoigy a hároméves terv az egyetemek és tudományos intézmények újjáépítésére körülbelül 25 millió forintot fordít. Ezt a tévedést tehát mindenképpen hölyreigazítaíndónak kell tartanom, (SUPKA Géza (pd): IAZ idea költségvetés!) -- Ha a költségvetés emelkedését figyeljük és az elmúlt kiolrszakok költségvetéseivel hasonlítjuk össze, akkor ebből a költségvetésből az tűnik ki, hogy a magyar köztársaság, a magyar demokrácia valóban a béke, az építés költségr vetését készíti, hiszen azok a tárcák kerülnek első helyre — gondtolok itt még a népjóléti tárcára is a többi között —, amelyek az építés, a szociális és kulturális felemelkedés céljait kívánják szolgálni, békepolitikát szolgálnak; ezzel szemben ha csak a két világháború közötti időben nézzük meg a kultusztárca-adatait, meg kell állapítanunk, hogy a kultusztárcának alázatos szolgálóleányként kellett meghátrálnia a sok harciasabb és a nép felemelkedését egyáltalán nem szolgáló tárcacélok előtt. • Szeretnék rámutatni arra is, hogy a vallás,és közoktatásügyi minisztérium és elsősorban jómagam eigyáltalán nem vagyunk még megelégedve a közoktatási tárcának ezzel a rang" sorolásával. Jól tudjuk, hogy a közoktatásügyi tárcára fordítható összeg egyelőre még nem foglal el olyan helyet, amilyent a szükségletek minden bizonnyal igényelnének számára. Jól tudjuk, hoigyia többi tárcához viszonyítva még mindig nincs olyan előkelő helye a magyar közoktatásügynek, mint például a; Szovjetunió költség vetésében, ahol tudomásom szerint köze! 20%-át teszi kiiaz egész költségvetésnek a közoktatási és kulturális célokra fordított összege. Természetesen a közoktatásügyi tárca most is és a jövőben is következetesen halad azon az úton. hogy \a magyar közművelődés számára minden téren igyekezzék kiharcolni a maximumot. Bár már lelőttem, is foglalkoztak a köz,1 oktatásügyi tárca számadataival, szeretném ón is legalább néhány szóval megvilágítani a tárca belső szerkezetét, súlyponteltolódásait, amelyek tagadhatatlanul .megmutatkoznak az elmúlt évi költségvetés szerkezetével, súlypontjainak elosztásával szemben- Először szeretnék rámutatni arra a tényre, (hogy a központi igazgatásra szánt összeg a múlt évi költségvetésben 8.1%-át tette ki az egész kultuszköítségvetésinek. Ezt talán bizonyos mér^ tékig indokolhatták•* a zok a beruházási szükségességek, amelylejk iákkor még nyomatékosabban fennállottak. Abban a költségvetésben, amelyeit itt a Ház elé terjeszteni szerencsém lehet a központi igazgatás már csak 2.5%-ot foglal el, tehát igen jelentős mérvű csökkentése ez a központi igazgatásnak. Nem felpuffasztott, rosszul működő adminiszitiráeiór

t ' van szükségünk, hanem minél előbb szükség van a Jó szolgálati pragmatikával és mozgékony, központilag* erősen megszervezett és OBSZÁGGYÜLÉíSI NAPLÓIII.- évi február hó 23-án, hétfőn. 562 leegyszerűsített adminisztáeiőra. E felé a cél felé kíván haladni a mi központi igazgatásunk is. Ha jól emlékszem, egyik képviselőtársam felemlítette, hogy két autót irányoz elő a közoktatásügyi minisztérium. Meg kell mondanom, hogy an tó igények szempontjából a legszerényebbek közé tartozik a minisztérium, holott az egész országra kiterjedő ellenőrzési munikát kell végeznie. A felvett két autó az általános iskolák ellenőrzésével, megfigyelésével, a tanyai, a falusi utak bejárásával és jó bejárásával függ össze>. Nem hinném, hogy bárki is joggal kifogásolhatná a magyar parasztság iskoláztatásával kapcsolatban ezt a két autót, ameíiy természetesen nem nagy luxus autó ikíván lenni, hanem a legegyszerűbb, jó terepjáró autó. (KUNSZERI Gyula (md): Autodidakták! — Derültség) A költségvetésiből kiderül a költségvetés új iránya is. Többem rámutattak már előttem az általános iskola tételeinek emelkedésére. Körülbelül 100 millió forinttal emelkedett ez ia tétel az, előző évi költségvetésiben előirányzott összeghez képest. Mellette a legjelentősebb emelkedést mutat — és erre félreértések elkerülése végett és félreérthetetlen számadatokkal hadd mutassak rá — az egyetemi és tudományos célok támogíatáisa. Az egyetemek célj elmúlt költségvetési évben 28 millió forint körüli összeget fordítottunk, a'jelenlegi költségvetési évben pedig 65 millió forint feletti az az összeg, amelyet érr.e a célra fordítunk. A tudományos célokra 5.1 millió forint helyett immár 11.3 millió forintot fordít költségvetésünk, tehát a kettő együtt egyáltalában nem nyújt olyan vigasztalan képet. Majd később lesz módom rámutatni arra, hogy az elmúlt esztendőben mit is tett a minisztérium a maigyar közoktatásügy egyetemi ós tudományos szektorában. Nyugodtan vállalhatjuk ezért a végzett munkáért a felelősséget adott gazdasági körülményeink között. Természetesen a minisztérium légüres térben, pusztán az íróasztal mellett, gazdasági lehetőségeinkkel egyáltalában nem törődve, a lehető legcsodálatosabb és legtökéletesebb költségvetést tudná összállítani. Adakozni, számokat összeállítani a minisztérium természetesen készséggel tudna, és a mi költségvetési terveink először — ezt meg kell mondanom — mindig ezekből a végső és ideális tervekből indulnak ki hogy azután sorról-sorra a megbeszélések az ország általános gazdasági lehetőségeihez mérten, a valósághoz simulva a maximumot hozzák ki'a közműveltségi számára. Kiemelkedik — és erre is rámutattak néhányan — a dolgozók iskolájára szánt költségvetési tételünk, amely végre az elmúlt költségvetési évben egyáltalában elő nem irányzott cím helyett 11 millió forinttal kívánja ezt a TI agy jelentőségű cél t * szolgáin i. Rámutattak a diákszociális célokra is. amelyeknek összege 6.5 millió forint körüli összegről 16,184.000 forintra emelkedett. Ugyancsak kiemelték a szabad művelődésre szánt összeg nagymérvű emelkedését 4.5 millióról 10,139.000 forintra. Egyáltalában'nem tag*adom, —később, ha úgy tetszik, meg is indokolhatom —hogy igen jelentős összegeket fordítottunk művészeti céljainkra, köztük természetesen a színházak támogatására is. Nagyon könnyű és nagyon egy-. szerű megtalálni azokat az érveket, amelyek ezt az emelésit magától értetődővé teszik. A téte-lek 36