Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-51
• \ . 551 Az országgyűlés 51. ülése 1948. mondanom, hogy ez a tisztán elvi álláspont az adott időpontban nem alkalmazható. Végtelen szerencsétlenségnek taj-tanám az országra nézve, hogy most világnézeti szempontokból kifolyólag kultúrharcot kezdjünk (ORTUTAY Gyula miniszter: # Ügy van!) s amikor m ország teste amúgyis annyi sebből vérzik, akkor meg egy ilyen világszemléleti harcot is felidézzünk. , -A- magam részéről tehát elfogadom tényként azt, hogy a kultusztárca a mai időkiben loglalikozik felekezeti ós vallási, egyházi témákkal. Ugyanakkor azonban ismét az elvi alapok lerögzítése kedvéért e,gy régi személyes élményemre kell visszatérnem. Ez a következő volt. 1918-ban reám hárult a Nemzeti Múzeum régiségosztályámiak a vezetése, amely aktkor, már évtizedek óta nem reformáltatott. Első^ intézkedésem az volt, hogy kiadtam az utasítást, tessék egy plasztikus visszatekintő történelmi kiállítást rendezni a múzeum anyagából és pedig kezdve természetesen az őskorral. A tudomány akkori ismereteinleik megfelelően — azóta sem tudtak jobbat produkálni — kiállíttattam a pilidown-i és egyéb őskori iboponyákat , s melléjük egy magyarázó táblázatot, hogy ez a koponya körülbelül hány eves, ez az ősember körülbelül hány évvel ezelőtt élt: az egyik, a neandervölgyi 100.000 évvel, a piltdown-i pedi^ 120.000 évvel ezelőtt, ahogyan akkor a tudomány vallotta. Erre leni vatott 'engem a múzeum akkori igazgatója, Szialay Imre ós kérdőre vont, hogy jövök ahhm hogy ilyen kronológiai táblázatokat kiállítsak. Megnyugtattam, hogy a tudományom ezt követeli tőlem, ezt én állom. Igen, — mondotta ő — de itt járt nálam Friaikmói püspök és tiltakozott az ellen, hogy a bibliai 4000 esztendőn túlmenő kronológiai táblázatokat állítsunk ki. Én természetesen nem fogadtam meg ezt a figyelmeztetést. Megnyugtattam az igazgató urat, hogy nemi én, a vallásilag laikus emher, hatnem egy jezsuita, páter Breuille abíbé állító tta'r fel ezt a kronológiai táblázatot. De abbaiu a percben átéreztem — és ' ez számomra egy életélménnyé vált —, hogy itt olyan rianás v'atnaz egyház és a tudomány álláspontja között, amelyet igen nehéz lesz áthidalni. Ehhez azután később jött az amtimodernistai eskü, stb., úgyhogy (kénytelen-kelletlen, tisztán tur doimányos lelkiismereteim — igazán nem érvényesülési vágy volt — engem beilekerigetett, beleszorított egy olyan álláspontba, hogy vá- \ lasztanom kellett egyház és tudomány közötti. Ezt ,a bevallottan súlyos világszemléleti kérdést igen sokan feltettük már magunknak; nem is tudom, véglegesen lehet-e oná válaszolni. éppen olyan meggondolások szerint, amelyeket Reök Iván képviselőtársaim állított itt elénk. De mégis kénytelen vagyok ezzel a kérdéssel szeimbemézni akkor, ainikor az előttünk fekvő kultúrbüdzsélt kell taglalnom. Mindenekielőtt szeretném leszögezni, hogy az a körülbelül 45%-os büdziséeimelkedés, amely tavaly óta a kultusztárca terén is- kitűnik ebből az előttünk fekvő költségvetésből... (KATONA Jenő (kg) előadó: 77%! — KUNSZERI Gyula (and); 77.5%!) Bocsánatot kérek, az egész költségvetés 459 millió forint és az emelkedés a tavalyi költségvetéssel 1 szemben 200.5 millió. Ez körűiméiül 40%. (KENDE Zsigmond (r): A tavalyiból kell a. százaiéikot számítani! — KUNSZERI Gyula (md) tréfásan: Hol van Szabó Árpád, a mateimatikiusl) Ebből évi február hó 23-án, hétfőn. öt>2" a költségvetésből' 1 a kimondottam vallási célok támogatására és az egyházak javadlailanazásáraj a- büdzsé szerint — majd megállapítom azonban, hogy nem egészen így áll a dolog — 42.5 millió forint jut, vagyis 9.3% ós tudományos célok támogatásaira 11.25 millió forint, ami a költségvetés szerint 2,4%-,ot jelent. (KUNSZERI Gyula (md): De ott vannak az egyetemek is! , Az is tudományos cél!) Majd ,rá fogóik mindjárt térni. i Mindjárt a központi igazgatás tételénél egyházi intézmények helyreállítására 966.000 forint van felvéve ós ugyanez alatt -aj cím alatt tudományos intézmények helyreállítására 386.000 forint. Szóval a tudományos intézmér nyék helyreállítására egyharmada jut annak az összegnek, amely az egyházi intézmények helyreállítására jut, (KUNSZERI Gyula (md): Hároméves terv is van! Abban is benne van!) Arra is rátérek. (FILÓ Sámuel (kg)-. Béküljenek ki a hírlapírók!) A 2. cím a vallási eélok támogatása és az egyházaik j avadaimazása. Itt részletekben van: hozzá járulás a katoli(klus_ lelkészek illetményéhez 12.5 millió, a katolikus egyházkormányzat! szervek ós egyházi intézmények fenntartásához 4.5 millió, a római és görögkatolikus lelkészek, özvegyek és árvák segélyezésére 2.5 millió, egyéb felekezetek támogatására 17 millió. Ez összesen 36,877.000 forint (16.30-) Ehhez még jönnek egyéb ilyen felekezeti jellegű támogatások: a katolikus egyház támogatására 2,420.000 forint, a kincstári kegyúri kiadásokra 220.000 forint, a többi felekezetek támogatása 1,449.000, összesen 4,080.000. tehát a rendes kiadások összesem, egy szóval, 41 millió forintot jelentenek. A rendkívüli kiadások között van a katolikus templomok, egyházi jellegű épületek belső berendezésének pótlására 1,059.000. nem katolikus templomok berendezésére 522.00Ö, ez újabb 1,581.000 forint, így jön ki a budget szerint ez a.42.5 millió forint a vallási célok támogatására. Ez azonban a vallási kiadásoknak csupán egy része, ez jeleníti a budget 9.3%-át, ezen túlmenően azonban az állam még számos más egyházi és vallási cél anyagi ellátását is vállalttá, így például a hitoktatás anyagi fedezetét. Ismétlem, közbevetőleg is. nem kritizálom mindezt, hanem csupán majd csak az összehasonlítás kedvéért kell ezeket elmondanom. Az általános iskoláknál tehát az egyházi hitoktatás 5,896.000, a gimnáziumoknál 3,184.000 forintba kerül, ez újabb 9 millió, ehhez járul továbbá a hittudományi .karok fenntartásának költsége a Pázmány-egyetemen, tehát a katolikus teológián 222.000, a debreceni református egyetemen 111.000 és a pécsi evangélikus egyetemen 134.000. összesen 468.000 forint. Vannak azonban még ezenkívül^ is egyéb, nem ilyen egyszerűen kiolvasható tételek, például a líceumok ós a tanítóképző intézetek költségei. Az indokolásból^ megtudjuk, hogy a 132 osztállyal működő 14 állami tanítóképző mellett még mindig ott van a 48 nem állami, tehát főként felekezeti" 8 intézetek 463 osztálya. Az állami tanítóképző intézetekre jut 5,026.000, a nem állami tanítóképzőkre 5,424.000 forint, ez tehát megint 10,450.000 forint. Most tehát, ha ilyenformán a deklarált és nem deklarált felekezeti budget-tételeket összesíteni, akkor nem 42,538.000 forint jut erre a célra, hanem 57,511.000 forint, az tehát már az egész budgetnek nem 9-3 része hanem 12.5 része, vagyis egy nyolcada az egész budgetnek felekezeti célokra megy.
