Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-51
529 Az országgyűlés 51. illése 1948, p Mindezekkel -szembe* áll anyagi javakban való erős koriátozoittságunlk. A költségvetés kereteit nem az óriási méretű •szükség-letek, hanem szűkös teiljesítőkiépességüník szabja, meg. Éppen eaért elérendő célul a rendeilikezésapa álló összeg^ lehetőlég igazságos, méltányos és mindenekelőtt a magyar közoktatás egészséges fejlődését biztosító szétosztaná t kell kitűznünk. Irányadó szempontok: a háboirú okozta pusztítások eltüntetése, a kultusztárca körében a múlt rendszer maradványainak kigyomlálása és ezzál párhuzamosam egy valóban népi kultúrpolitika alapjainak lerakása. Ennek a népi kultúrpolitikának természetes velejárója, hogy valamennyi állampolgárt egyenlő fokban részesít a műveltség áldásaibank, illetve lehetővé tesizá, hogy mindemiki képességeinek megfelelően szerezze meg. a műveltséget. Mindennek alapfeltétele a kötelező iskoláztatásnak a gyermekeik 14. évéig való egységesítése.'Ezt á célt iaiz általános iskola 'bever zetéséve} munkáltuk, és lehetővé tettük, hogy elvileg ne legyen földrajzi vaigy pedig • tehetősségbeli határokkal elválasztott különbség a gyermekek niavetósénél. Há azonban gyakorilati értékmérővel mérjük le az éltalános is'kola eredményét, akkor meg kell állapítanunk, hogy az elmúlt esztendők óriási jelentőségű munkája inkább csak kezdeményező jellege által szerezte meg jelentőségét és . a továbbiakban viszont már a kiformálásra és az elmélyítésre : kell egyaránt gondot fordítanunk. Papíron biztosítottuk, hogy ugyanazt tanulja a városi, a falusi és« a tanyai gyermek a[z általános iskolában, valójában azonban olyan óriási különbségek vannak szervezeti adottságoknál fogva a gyakorlati eredmények között, hogy a kultúra megszerzésének egyenlőségéről elvileg* igen, gyai korlatilag azonban még nem beszélhetünk. Az egytanítós iskoláknak kéttanítós iskolákká, kéttanítósoknak háromtanítósokká bővf tése s'ok helyen anyagiak híján nem valósulhatott meg, vannak azonban községek, ahol az anyagi, lehetőség megvan, de egyéb szempontok, az iskolafenntartók félíékenyaú-Te, e ;: ' mással való vetélkedése, egymás meg nem értése akadályozta az egészséges bővítést, az egységesítést, illetve az összeolvaszd ás által való természetes „fejlődést. Félreérthetetlenül ki kell jelentenünk, hogy az általános iskolának minél tökéletesebbé való fejlesztésé elsőrendű nemzeti érdek, s a magyar jövő egészséges, demokraitikus fejlődésének legfontosabb biztosítéka. Éppen ezért nem ismerhetünk tréfát ilyen vetélkedések és féltékenykedések kigyomlálásáénál.-ha kell, erős kézzel való megszüntetésénél.. Már említettem, hogy a magyar közokta.tás egészséges átszervezésének alapfeltétele az általános iskola sikere. Tis'ztában vagyunk azonban azzal, hogy mindezzel nem zárul le felelősségünk és kötelezettségeink hoss'zú sora. Az új általános iskolán felépülő, illetve az arra épülő középső építmény,^ az új középiskola, helyesebben az új középiskollai rendszer éppen ilyen fontos követelmény, csupán a sorrendben van különbség a kettő között, nevezetesen az, hogy elsősorban a íifndameíítumokaít kell lerakni. A, középiskolák szakosítása a köz számára végzett munka > értékének megbecsülésére, ORSZÁGGYŰLÉSI NAPL,Ó III. évi február hó 23-án, hétfőn. 530 ületve felismerésére neveli a tanulókat. Itt a fokozatos fejlődést kell szem előtt tartani. A szakosítás és a középiskolai rendszerváltozás azonban "jelenleg túlnő a vallás- és . közoktatásügyi minisztérium hatáskörién. Ennek helyessége mellett és ellen egyaránt lehet, érveket felhozni, (ORTUTAY Gyula-miniszter: Főként ellene!) — örülök, hogy egyetértünk, miniszter úr! — ORTUTAY Gyula miniszter: Főként ellene!) — azonban mivel ezek a kérdések állandó súrlódási felületeket adnak a , különböző minisztériumok között, felfogásom szerint a vallás- és közoktatásügyi miniszter árra vár a kezdeményezés feladata ezen a területen, s ezt a kezdeményezést én nemcsak alkalmilag összehívott értekezletekre értem, de az intézményesített kapcsolatok kiépítésére is. Ez vonatkozik a különböző szakfőigazgatóságok szerves együttműködésére is. (ORTUTAY Gyula miniszter: •Készséggel!) A hasonlat szerint a tetőépítmény felhúzása csak akkor lehetséges, ha az alapok és a közép falak megvannak, felfogásom szerint -a közoktatás területén, fundamentum és a tető építése elsőrendű fontossággal jelentkezik, bármennyire törik is a példa itt. Az egyetemi és főiskolai oktatással kapcsolatban elsősorban a pedagógusnevelés kérdésére szeretném a figyelmet ráirányítani. Általános- és középiskolai oktatásunk csak úgy lehet tökéletes, ha új és kiválóan képzett pedagógusok „serege végzi el ezt az oktatást, ha felfrissítjük a pedagógus-garnitúrát. Az általános iskolákkal kapcsolatban elmondottakból nyilvánvaló, hogy az elkövetkezendő évek rengeteg új tanerőt igényelnek és nem közömbös, hogy ezek a tanerők milyen szellemet sugárzó egyetemeken és főiskolákon szerzik meg a maguk képesítését. (GERENCSÉR György (kp): Bizony nem.) Itt természetesen felvetődik az egyetemi autonómiák kérdése is és ennek mi felállítjuk az ellenpárját, mégpedig azt, hogy ennél mi látunk egy fontosabbat is és ez az, hogy a demokrácia biztosítsa magát minden demokráciaellenes merénylettől. A kettő között a fejlődésnek kétségkívül az ntóbbi javára keli kiütnie és itt a minisztériumnak s az azt vezető miniszter úrnak természetesen ige a nagy a szerepe. Az új nevelők kérdésével kapcsolatban fel; vetődik természetesen a rendelkezésünkre álló nevelők problémája is. A múltban és a közelmúltban is szokásos volt, hogy értékelésüknél bizonyos ködösítéseknek és., ál-lojalitásoknak adtunk hangot. Itt az ideje, hogy nyíltan beszéljünk erről a problémáról. Nevelőink nagy része demokratikus életformában él. Bőven kiveszik részüket a köz érdekében vállalt áldozatokból, megvan bennük a törekvés hogy beleilleszkedjenek az új társadalmi rendbe, egyszóval tettekben már eljutottak a demokrá" cia fokáig. * , Sajnos azonban még vámnak közöttük igen sokan — és itt teljesen egyetértek" Kállai Gyulával — Elkik elsősorban a klerikalizmus hatására érzelmi szálakkal (GERENCSÉR György (kp): Csak érzelmekkéll) a múlthoz kapcsolódnak és nem jutottak el odáig, hogy társadalomtudatuk harmonikusan kapcsolódjék társadalmi helyzetükhöz. Az ilyen nevelőknél fordul elő, hogy egy'egy elejtett szó lerontja . mindannák hatását, amit már eddig megalapozott j a tettek sorozata. Minden tiszteletünk a gyakorlati tetteikben 34 /
