Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-51
• 527 Az országgyűlés 51. ülése 1948, gyón jól járt, mert majd kimutatjuk: sokkal kevesebbe kerülnek a, felekezeti iskolák az államnak, mintha ő maga tartaná fenn azokat. (RUDAS. László (lk(p): Nagyon drága oktatás az!) Az egyház azokhoz a javakhoz, 'amelyeikből iskoláit fenntartotta, nem kiuzsorázás utján jutott hozzá,^ hanem évszázadokon keresztül megőrizte, míg- mások elpazarolták vagy pedig úgy jutottak a javaikhoz, hogy másokatktizsákmányoltak. Az egyház ezekből a javakból'tartotta fenn az ő intézményeit. (Közbeszólások a kommunista párton: Kizsákmányoltfák a suíinmásokat! — Megszentelitek a fegyvereket! — Zaj a komrmmista párton.) A. f öldbirtokref orm során 600—750.000 ka-..' tasztráíis holdat vett igénybe az állam a foldhözjuttatottak számára. (FLLÓ Sámuel (kg): De adunk is az egyházaknak földet!) Ennek kataszteri tiszta, jövedelme 7 koronájával számítva, körülbelül 5,750.000 aranykorona, Az állaim _ a földhözjuttatottaktól aranykoronánkint 60 kilogmmm búzát fizetett be 60 pengős áron. Ha ennek ,az összegnek a tőkéjét kiszámítjuk, ez körülbelül 200 millió forint. Ha énnek 11 százalékos törvényes kamatát vesszük, ez körülbelül 21—22 imiilió forint, tehát amit az állam visszajuttat az egyház támogatására, azt tulajdonképpen aíbból teszi, amit ő bevesz a földlhözjutt')tiottaktól. Ha pedig ezt az összeget állami költségvetésünk szempontjából vesszük, akkor azt kell látnunk, hogy míg a hatmillió katolikus keresztényt számláló egyház támogatására, az áMam 22 milliót ad. addig- a három állaimi színház támogatására 24 milliót fordít. Ez tehát egyáltalán nem (mondható arányosnak. (ORTUTAY Gyula miniszter: Teljes eltorzítása a tényeknek, mégpedig rosszindulatú eltorzítása! — DÖGEI Imre (kp): Demagógia! - ORTUTAY Gyula miniszter: Majd én is értelmezni fogom a költségvetést! Rosszindulatú értelmezés! — Nagy zaj.) Nincs joga senkinek sem, hogy jóhiszierniűsógeniet kétségbe voüíja! (KISS Ferenc (féíles-yházi) (md): Még a miniszternek se! — ORTUTAY Gyula miniszter: Ez nem jogkérdéshez ténykérdés! — OLÁH Mihály (kp): Demagógia! — Zaj.) Sajnálom, hogy a költségvetés összegei között alig találni valamit templomok újjáépítésének támogatására. A kultusztárca köitsáigvetésében 1 millió van felvéve katolikus templomok belső berendezéseinek újjáépítésére. (Felkiáltások « népvárton: Kevés! — ORTUTAY Gyula miniszter: Az esztergomi bazilikát és a debreceni nagytemplomot is újjáépítjük és tovább is- dolgozunk!) Erre rá fogok térni. A kultusztárcából áttettek az újjáépítési tárcához egy rovatot az újjáépítés céljairai és így 25.000 . forintot adtaik ki erre a célra. Egyedül a hároméves újjáépítési tervbe van felvéve három templom restaurálása, illetőleg rendbehozása: az esztergomi, ai debreceni és a székesfehérvári . izraelita templom céljára. (SZEGEDI Albertné (kp): És a többi, amelyet rendbeszedtunk!) Eridemes foglalkozni még azokkal az alapelvekkel is, amelyek az egyházra vonatkoztathatók '&& 1946:1. törvénycikkből, aanelyek a szabadság jogokat iktatják: törvénybe. (MÓ.NUS Hilésné (szd).: Na!) A kultuszminiszter úr nemes feladata, az, hogy az egyházaikra vonatkozólag hasson oda eme jogszabályokérvényer sülése érdekében. A gyülekezési szabadság törvénybeikta> f ására figyelemmel, hasson oidia a miniszter úr, hogy •minisztertársai azokat a , valláserköllesi egyesületeket, amelyek soha politika vaj nein foglalkoztak, ne oszlassák fel. évi február hó 23-án, hétfőn. 528 (DÖGEI Imre (kp)gúnyosan: Soha? Túlsókat foglalkoztak! — KISS Lajos (pp): Püspöklatdányban a katolikus templomot ki építette újjá 194&-ban°? — OLÁH Mihály (kp): Mind-szentyről beszéljen! Ö foglalkozik politikával! — DÖGEI Imre (kp): Ki támogatta Pfeiffer Zoltánt, a 6-ost és a .7-estl — OLÁH Mihály (kp): Meg a számtalan pásztor levél! — Közbeszólás a. néppárton: Maguk mondják, hogy poliüzáli r nak! — Egy hang a kommunistapár ton: Korteshord ónak használják a szószéket! -- Napy zaj. — Az elnök csenget.) • A centenárium alkallmából éirdemes voilna idézni az akkori törvényeket, amelyeket 1848-b"n a szabad M'agyarország hozott. Szerepel ezek között az 1848 :XX. te, amely limondotta. no2"y az állam kötelessége az egyházak és iskolák fenntartásáról törvényileg gondoskodni. T. Országgyűlés! Az erkölcsi törvényekhez tartozik'a magyar nép szemében oly nagyrabeesült becsületszó,, az emberi szónak, az ©m~ béri ígértnek ia. szentsége. (Felkiél f ás -a-Jcommunistapárton: A papok nem tartották be a becsületszót! — Kigyullad .3 beszédidő végéjelzii lámpa. — Felkiáltások a kommunista' pártön: Fejezze be! Mondja már, hogy nem fogadja el!) Sajnos, sokszor felelősségteljes ígérteitek hangzottak el a vissza.éléseknek 'a ímegtorllásáíra, 'd.emclknatilkus választások megtartására, de ezek nem 'történitek meg. ELNÖK: Képviselő, úr. a beszédideje lejárt. Kérem. nií' |1 :tózt?ns'ék befejezni. KÉRI NÁNDOR ídai): Minthogy ia kormány általános politikai vonal vezetésié vei nem értek egyet, ezért pártom és magiam nevében a. költségvetést. nem fogadom el. (Helyeslés és taps a néppárton. — Zaj a kommímistapárton.) ELNÖK: Az ülést felfüggesztem. (Szünet:'. 14,18—14.43.) (Elnök: MOLNÁR IMRE.) % ELNÖK: T. Országgyűlés! Az ülént újból megnyitom. Szólásra következik a kijelölt szó" nőik ok közül 1 ? FARKAS GYÖRGY jegyző: Vágvölgyi "Tibor! M, jf.fi ff VÁGVÖLGYI TIBOR (szd'): T. Orszaggyűliéís! A vallás- és közoktatásügyi miniszteri uni költségvetésének összeállítása és költ-. ségvetésével valló gazdálkodás nem könnyű feladat. Ennek a tárcának ugyanis nagy .fék adatai vannak. Különösen nagy igényekkel kell, hogy ma fellépjem vele sziemben ia demokráeia, éspedig olyan igényekkel, .amelyekleit anyagiakban mai szegénységünk mellett szinte. neim is tudunk kellőkép dotálni. Olyan tárca költirégveitéséről van szó, amelynek anyagi be- vételei szinte egyáltalában nincsenek, és amelynek eredményei jórészt csak a jövőben., évek, évtizedeik távlatából mutatkoznak meg. Különösen nehéz tehát ennél a tárcánál jó íkölitség-' vetés összeállítása, ós a költségvetéssel ysűó jó gazdálkodás. T. Országgyűlés! A háború mértéktelen anyagi ós szellemi pusztítását még nem siike~ iriilt kigyomlálnunk a. magyar életből, és mindezeket tetézi, hogy a két világháború nemzet" vesztő szellíemi öröksége olyan közoktatási rendszerváltoztatás kötelezettségét rótta ránk, 'amelynek megvialóisításia rengeteg anyagi terhet dia jelent.
