Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-50

_465 Az országgyűlés 50. ülése 1948. • traktor, ezek használata a kis- ós törpebirtokon «a korlátozott lehetőségek miatt csak kisebb jelentőségű, és éppen az ilyen kisbirtokon szükséges kisebb erőkifejtést igénylő munkára, az aránylag jelentős bevételt eredményező fuvarozásoikra nem alkalmas. r A magyar népből a lószeretet és a lótenyésztés iránti vágyat kinevelni sem lehet. Ilyen körülmények között a kormánynak a lótenyésztést a (költségvetésibe' felvett összegnél nagyobb költségvetési hitelekkel kellene támogatnia!, mert ezen fordul meg a földreform és a kormányzat által tervezett hároméves terv siker© is a mezőgazdaságban. A népies lótenyésztés* fejlesztésére előirányzott kereken 12.3 millió forintos összeg a kevésnél is kevesebb, különösen ha figyelembe vesszük, hogy ennek részbeni fedezetére kereken- 5.4 millió forintot maguk az érdekelt lótartó gazdák fizetnek be a kincstár javálra. A kerelken 6.9 millió forint összegű tényleges támogatás méltatlan a lótenyésztés jelentőségéhez képest, és* csak azt bizonyítja? hogy a lótenyésztés és a mezőgazdaság- a kormányzatnak mia is osak mostohagyermeke. • Rendkívül nagy horderejű és rendkívül nagymérvű anyagi feltételeket igénylő faladatot jelent a háború folyamán tönkrement népies minőségű lótenyésztés ügye. Ezt még a tönkrement ország szűkös költségvetése sem intézheti el egy-két millióval. Tudjuk, hosry a felszabadulás után nem maradt egy fedezőmén .sem az állam birtokában. Aiz összes méntelepek berendezés ós felszerelés nélkül, romokban maradtak. A népies lótenyésztést az ország különböző táj-, talaj-, éghajlati és gazdasági viszonyaira tekintettel kijelölt tenyószkörzeteknet megfelelő fajtájú és minőségű ménekkel kell ellátni, hogy a tenyésztés eredményes, és jövedelmező is legyen. A főcél a nem nagyigényű, erős csontozató, tetszetős küllemű és kisebb típusú gazdasági lófajták minőségi tenyésztése kell hogy legyen. Legalább 3000, •'erre a célra megfelelő, igazolt származású és teljesítőképességű mén beszerzése lenne szükséges. Szükség lenne továbbá legalább húsz méntelep és mintegy 1200 fedeztetés! állomás felállítására és berendezésére. Itt külön meg kell jegyeznem, hogy a hidegvérű ménekre nem irányoztak elő költségvetési tételt, pedig ez gazdaságilag nagyon kifizetődő volna. Arra kérem a miniszter urat, hasson odla> hogy ezek ne államilag, hanem a gazdáknál legyenek elhelyezve és legyenek igazolt hidegvérű mének. A nagymérvbein elterjedt és a meglévő leíJsökfcent lóállomány kipusztulásával fenyegető tény észbénaság meggátlása, valamint a csekélyszámú megfelelő fedezőmén Jegnagyobbfokú kihasználása érdekében égető nagy szükség volna a Szovjetunióban nagy sikerrel bevezetett mesterséges termékenyítés széleskörű eltérjesztésiére is. E célból állatorvosokat kell nagy számban kiképezni' továbbá termékenyítő áilomiáisolkat kell felállítani és berendezni. A köztenyésztés céljára szükséges fedezőmének szakszerű felnevelése is

N az állam egyik fő feladatát, jelenti, e célból minél több osilkónevelő telepet is fel kell állítani. Ott van azután a községi és járási csikó legelők kérdése is. Legelő tartás nélkül igazi lótenyésztés nem lehetséges, mert a csikó csak ott edződhet meg ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ III, évi február hó 20-án, pénteken. 466 úgy, hogy munkára egészségileg is ós küllemileg is alkalmas legyen. A népies minőségű lótenyésztés fejlesztése érdekében szükséges a tenyésztésre különösen alkalmas f lovak tenyészértéki származásának, fajtisztaságának, átörökítő és teljesítőképességének megállapítása és ellenőrzése is. valamint ezek hiteles nyilvántartása. Evégből a tenyészlovak törzsfkönyvezését mindenhol be kell vezetni, a törzskönyvezést végző szervek fenntartása és működése pedig szintén olyan nagy költséget jelent, amelyhez az állam támogatása feltétlenül szükséges. Erre okvetlen szükség van azért, hogy a népies minőségű lótenyésztés eredményes és jövedelmező legyen. A lótenyésztés egész Közép- és Kelet-Európában tönkrement, tehát mezőgazdaságunk jövője és boldogulása függ attól, hogy a magyar lótenyésztés színvonalát rövid idő alatt fel tudjuk-e emelni ós jó minőségű tenyészlovakat tudunk-e exportálni. A kisgazdák csak a gaJbonatermesztésre nem alapozhatnak, éppen ezért a lótenyésztő kedv fokozása céljából szükség lenne vidékenként lovasbemutatók, díjazott teljesítmény versenyek, helyi kiállítások és vásárok, továbbá tenyésztői tanfolyamok rendezésére. Ugyancsak megfelelő anyagi támogatás lenne szükséges a falusi patkolókovácsok megfelelő oktatására is, mert a lovak legtöbbször a szakszerűtlen patkolás és pataápolás következtében válnak értéktelenné _ Mindezek a nagyjelentőségű, az ország újjáépítése és a föld népének boldogulása szempontjából nem mellőzhető feladatok költségvetésileg egyáltalán nincsenek alátámasztva. Különösen sérelmes ez a földmívesnópre, amely az ország lakosságának többségét alkotja. Meg kell még említenem, hogy a lótenyésztésnek a múltban a lóversenyeik jövedelméből volt egy kis jövedelme. A lóversenyek kizárólag a lótenyésztés céljait szolgálják, tehát azok jövedelmét nem lehet más célokra fordítani. Ezzel szemben a kormány a fogadásra felvett összeg 27 százalékát, amely többmillió forintot tesz ki. és amelyből az elmondott feladatok ' nagy részét meg lehetne valósítani, a múlt évben jórészben más- célokra, testnevelésre, forgalmi adókra és másokra rendelte felhasználni és csaík 5 .százalék maradt meg a lótenyésztés számára. Ezt a nagy sérelmet is feltétlenül orvosolni kell. Minthogy a iölámívelő Magyarország földmívelése, amely az egész nép boldogulásának alapja, a többi tárcákkal szemben ilyen mostoha ós siralmas összeggel van, nem támogatva, hanem sújtva, ezt a költségvetést mint a magam, mint pártom nevében nem fogadom el. (Taps a néppárton.) ELNÖKI: Szólásra következik a címhez feliratkozott szónokok közül? FARKAS GYÖRGY jegyző: Gyulai József! (Bálijuk! Halljuk!) GYULAI JÓZSEF (Ikg): T. Országgyűlés. Ha igaz az a megállapítás, hogy a magyar gazdasági élet alapja a mezőgazdíaság-, akkor az is igaz, hogy a mezőgazdasági élet alapja pedig az állattenyésztés és ezzel kapcsolatosan, a tejtermelés. Ez a. 15 perc nem elég egy ilyen hatalmas anyag előadására, mint ami itt a 11. címhez kapcsolódik, amely magában, foglalja :az állattenyésztést, a tej-, rét- ég, legelőgazdálkodást. Ez nem 15 percet, hanem másfél órát is kitöltené. Éppen ezért nem foglalkozom itt 30