Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-50

459 Az országgyűlés 50. ülése 1948. galmi állapot legyen. Lezárni a földreformot úgy, ahogyan van! (BARANKOVICS István . (dn): Ugy van!) Ehhez azonban nemcsak ,az szükséges, mint ahogyan Dögei képviselőtár" sam mondotta, hogy az Országos Földbirtoikrendező Tanácsot oszlassák fel, hanem szüksé" ges hozzá az is, hogy a fellebbezéseknek, a további jogorvoslatoknak záros határidő alatt útját álljuk, mert megnyugtató csak az lehet, ha addig) ániís: ilyenek vannak, az Országos Földbirtokrendező Tanács továbbra is fennmarad. Ez az intézmény ugyan követhetett el hibákat, hátráltathjaitta a dolgokat, de nem lehet letagadni, hogy igen nagy munkát végzett éspedig nehéz körülmények között. Amíg fellebbezés egy általában 'lehetséges, az Országos Földbirtokrendező Tanácsnak is fenn kell maradnia. (DÖGEI Imre (kp): Akkor sohasem lesz vége!) Filó képviselőtársam szólott a lakásépítésekről, a házhelyekről, ugyancsak szólott ezekről Gém Ferenc képviselőtársam is, és még egy előbb szólott képviselőtársam az előző címnél. A földibirtokrendezés legsebezhetőbb pontja, illetőleg ezideig legkevésbbé elvégzett része éppen a házhelykérdés, annál is inkább, mert házhelyeket nem lehet úgy ki osztani, mint ahogyan annakidején a földosztás megtörtént. Teleikkönyvi munka, mérnöki munka nélkül kiki kapott egy darab földet, az eszmei hányadnak megfelelő telekkönyvi lapot is megkap' ták. Ha mérnökileg nincs is kimérve a föld. lehet szántani, vetni, termelni rajta akár éve. kig is. A házhelykérdést azonban, amely min• denütt városrendezésbe is ütközik, mérnöki munka nékül elintézni nemi lehet. A házhelyekre nézve magának a törvénynek a rendelkezése jó volt, amikor kimondotta, hogy minden földet igénybe lehet venni házhelyek célj de az ötven holdnál kisebb földmívelőknek teljes természetbeni kárpótlást kell adni. A gyakorlati eljárás során azonban a legtöbb helyen nem maradt a házhelyekért megfelelő csereingatlanokra tartalék terület. így most a kérdést a legtöbb helyen megnehezíti' az> hogy házhelyeknek megfelelő területet elvenni két-három vagy öt holdas kisbirtokostól nem lehet, amikor másikat adni helyette nem tudunk. Ez bizony elég nagy ellenkezést vált ki és a koalíció minden pártjának nagyon sok fejtörést fog okozni az, hogy megtaláljuk itt a helyes megoldást, nyugalmat tudjunk teremteni és a házhelykérdés is elrendeztessék. A házhelyek kiosztása után természetesen építkezni is kell. A falusi kislakások építkezésére is van a hároméves tervben előirányozva ha nem is elegendő, de egy. bizonyos összeg, azonban a földbirtokreformmal kapcsolatban nem is ez a legégetőbb kérdés. A volt uradalmakban — mint Filó Sámuel barátom mondotta — már akkor is

% míg az uradalomé volt a föld, sokszor rossz és korszerűtlen épületek voltak- amelyeket nem javítottak, a tetejük a legtöbb helyen becsurog. A volt uradalmi cselédek ezekben nyomorognak ma is, akik ott most földhöz jutottak. A legtöbb helyen hozzáfogtak az építkezéshez, elmentek a majorokba, hogy onnan szerezzenek építőanyagot, de itt állami segítség igénybevétele volna szükséges, hogy megfelelő lakóépületet tudjanak maguknak teremteni. Amíg ezt meg nem tudják tenni, sok helyén ott vannak a gazdasági udvar ., közepén, az idő viszontagságainak kitéve. Ami anyagi erő rendelkezésre ál] kislakaévi február hó 20-án, pénteken. 460 sok építésére- azt legelsősoriban a községektől távol kiosztott tanyák építkezéseire kell felhasználni. Ez nemcsak lakáskérdés, hanem a termelés érdeke is, mert lehetetlen a községektől öt, tíz, tizenöt kilóméter távolságban termelnie annak, akinek ninós ott kint lakóhelye. Emberi szempontból is lehetetlen, hogy ott emberek 'így nyomorogjanak. A kintiak ók -nyomorúságának megszüntetése érdekében ennek kell a legelső sorrendi szempontnak lennie- és mindent el kell követnie — amíg fennáll- — az Országos Földbirtokrendező Tanácsnak:, de minden más szervnek is, — kezdve az építésügyi minisztériumtól a pénzügyminisztériumig, — hogy itt minél előbb, még aí nyár folyamán emberhez méltó lakások épüljenek és a terme-' lés valamennyire elfogadható módon megindulhasson. A földbirtokrendezés címénél megemlítette Gém Ferenc képviselőtársunk a tagosítás kérdését is. Ennél a címnél fel is. van véve a hároméves tervben tagosításra a folyó költségvetési évre 2 millió forint. Ez az összeg kevés ugyan, de már a gondolat is nagyon életrevaló, hogy^ a földbirtokrendezés befejezésekor fennmaradó, meglehetősen nagyszámú és amynyira-mennyire begyakorolt személyzetet a tagosítás keresztülvitelébe beállítsák. Szerintem ezeket legalábbis az előkészítő munkába előre be lehetne állítani, hogy a majdan elkészítendő mérnöki munkát, a tagosításnak azokat a részleteit, ame'lyeket keresztül lehet vinni, már most készítsék elő. A kiosztásnál ugyanis megtörtént, hogy egy-egy ember két-három helyen is kapott földterületet, olyan határban, ahol több föld volt. Egyebekben köszönetet kell mondanom a felszólalóknak, akik ennél a címnél segíteniakarással a tárgyhoz szóltak és tisztelettel kérem az Országgyűlést a cím elfogadására. ELNÖK: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, móltóztatik-e a 10. címet elfogadni

1

? (Igen!) Ha- igen, kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a 10. címet elfogadta. Következik a földmívelósi tárca költségvetése 11. címének tárgyalása. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék felolvasni. FARKAS GYÖRGY jegyző (felolvassa a 11. címet.) ELNÖK: Szólásra következik a címhez feliratkozott képviselők közüli FARKAS GYÖRGY jegyző: Orosz Sándor! OROSZ SÁNDOR (kp): T. Országgyűlés! Most, amikor a földmívelésügyi minisztérium költségvetésének 11. címét tárgyaljuk, nem mulaszthatom el, hogy az állattenyésztéssel kapcsolatos kérdésekkel bővebben ne foglalkozzam. Mindenekelőtt ismert dolog, hogy állatállományunk a háború következtében hatalmasan visszaesett és kipusztult a békeidőkhöz képest. A dolgozó parasztság, _ úgy a régi, mint különösen az újgazdák mindent megtettek, hogy jószágállományukat .növeljék. A felszabadulással mezőgazdaságunk állettenyésztése is megváltozott és nélkülözhetetlen az állattenyésztés átállítása kisparaszti vállaikra. Elsőrendű feladatként jelentkezik tehát a kisparasztság ós az egész paraszttársadalom állattenyésztésében a minőségi színvonal emelése, hogy ne Csak mennyiségi, hanem minőségi színvonalon is emeljük állatenyésztósünkét és ezáltal külföldön is tudjuk állatállományunkat értékesj-