Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-50

443 Az országgyűlés 50. ülése 1948. V sét. Pech* még nem* is beszéltem a közvetlen szomszédságunkban lévő Szovjetunió adatairól, ami pedig bennünket a legközelebbről érint. Ha figyelembe vesszük földjének szinte érintetlen tápanyagkincseit, felfokozott mezőgazdasági kultúráját, többtermelő potenciáját, valamint a hallatlan méretekben megindult gépesítést a termelés olesóbítása érdekébein, akkor azt hiszem, a búzatermelő magyar mezőgazdaság előtt valóban miem inagy jövő ál. Lehet, akadnak oiyamok, akik azt mondják: majd mTsigvéd bennünket a távolság és az azzal járó fuvarköltség. Hogy itt se ringassuk magunkat álmokban, legyen szabad néhány jellemző adatot felh-oanom. 1927 ben, tehát az, ag" rárkioiiijuktúra vége felé, — ifj. Leopold Lajos .adatai szerint — Szentesen a tiszaparti vasúti kocsiból a tiszai uszályba való gyalogpallós búzia átlhordása — tehát a búza; még ki sem ért a termelő város határából — máris annyiba került, mint a búza fuvardíja Montreáltól Liverpoolig. 1930-ban az amerikai búzát folyami úton szállítva Antwerpentől Bázelig 125 pengőfillér terheltet, ugyanakkor a Vasúton szállított magyar búzát csak Hegyeshalomtól a svájci határig 350 pengőfillér fuvardíj terhelte. T. Országgyűlés! Azt hiszem, az elmondottak már magukban is eléggé indokolhatják a kívánt nagyszabású agrárpolitikai terv minél sürgősebb kidolgozását, amely terv a lehetőségek szerint egészem precízen jelöld ki a célt, valamint a cél felé vezető utak részleteit a világgazdasági szempontokra való tekintettel is. A végső cél eléréséhez azonban út vezet. Az út megtétele pedig időbe kerül. Mezőgazdasági vonatkozásban hosszú út, bosszú idő. Hiszem csak egyetlen gyümölcsfának termőbe szökkenéséhez 8—10 esztendő szükséges. Éppen lazéirt ai »mit, miikor és hogyan« kérdésekre precízen kidolgozott termeléspolitikai pnogrammra is — mint már jeleztem — Szükségünk van, hogy közben a végső cél eléréséinek időszaka alatt is mezőgazdaságiink kielégíthesse az* ország mindennapi igényét és ezáltal nemzetgazdaságunk egyéb szektoraiban is biztosítani tudjuk a zökkenőmentes újjáépítést; E maiim tekintő, de a holnapot is figyelembevevő termeléspolitikai programmnak három főszakaszát már ina lerögzíthetjük: 1. memnyiségternielés, hogy önellátásunkat és fizetésd kötelezettségeinket teljesíthessük, _ 2. a mennyiségi termelésről áttérés a minőségi ter• melésre, 3. mezőgazdasági termelésünk teljes átállítása arra a vonalra, amelyen már szinte kizárólag a belteljesen kezelt kisüzem produkál extraminőségű termel vényeket nemcsak a háziad, hanem a világpiac számára is. T. Országgyűlés! E roppantul szükséges termeléspolitikai programm egyes szakaszainak minél tökéletesebb működése érdekében legyen szabad néhány gondolatot itt a t. Ház előtt felemlítiemiem. Itt van mindjárt — Patomay t. képviselőtársam néhány gondolatban szólt is már róla — a tájtermelés kérdése. A felszabadulás óta már több mint három év telt el,, és a mai napig sínes a parasztságunk kezében egy kataszter, amely világosan mutatná, hogy bizonyos talajok, bizonyos klimatiktai adottságok és egyéb, a termelésre nagyobb befolyással lévő kc\rülmiéaiyekközepette mit lehet Valaholalegiiacionálisabban és legrentábilisabban termelni. (KOZMA . József (kp): Ott már meg van adva!) Köszönöm, sajnos, nem tudtam. . évi február hó 20-án, pénteken. 444 Termelésünk ina még mindig legnagyobb részben parasztságunk belátásár/a, sokszor hiányos tapasztalátára vagy nem egyszer üzleti szempontokra. van bízva egész nemzetgazdaságunk, de főleg mezőgazdaságunk felmérhetetlen inagy kárára. Különösen ma volna fontos, egy ilyen kataszternek vagy legalábbis tájékoztatónak parasztságunk kezébe adása.* amikor sokszázezer parasztember került telepítés foly-. tán résri • környezetéiből számára merőben idegen vidékre, ismeretlen talaj és klimatikus viszonyok .közzé. Ném is csodálkozhatunk ilyen körülmények között azon, hogy eeryik'másik telepesünk nem tud boldogulni az idegen környezetben, hazavágyik, mert új környezetében a számára teljesen ismeretlen termelési feltételek között, más. vidéken 'szerzett tapasztala" - tokra támaszkodva, nem tud, die nem is tudhat boldogulni. A tájtermelési szempontok precíz kidolgozása biztosítja, hogy mai igen, szűkös helyzetünkben meglévő értékeinket — gondolok itt elsősorban pénztre- és természetbeni juttatásokra, vetőmagra stb.—pontoson oda fektessük be, ahol annak legnagyobb jövedelmezőségéinél már eleve számithatünk, A földművelésügyi miniszter úr erre már reflektált a uniai nap folyamán, .azonban el kell jutnunk odáig, hogy itt ne kelljen ellenőrizni, hanem parasztságunk el sem fogadjon, olyam támogatást, amely az adott körülményiek között nem használható ki rentábilisan. T. Országgyűlés! Mi magyarok mindig pazarló gazdálkodást folytattunk, amit azonban a mai körülmények között a legszűkebb határok közé kell szorítanunk, mert ezt követeli tőlünk földünk kiéltsége, nagy szegény^ ségünk, fizetési kötelezettségeink és,nagyfokú énegiahiányunk. Ma. mindent 'el kell követnünk, hogy minden szem búzánkat, minden fej salátánkat — kihasználva "adottságunkat — a lehető legraciouálisMbb mranfcaszerrvezéssel termeljük meg. Pár szakajtó krumplit termelni ugyanazon és ugyanannyi földön, ahol pár mázs'a búzát termelhettünk volna, meg nem engedhető pazarlás egy szegény ország részéről. Bormavaíót hagyni a földben, mert nem hoztuk ki belőle a lehetségest, éppen olyan nemzetgazdasági kár, mint mindent kivenni belőle úgy, hogy semmit sem adunk neki vissza. Kérem a földművelésügyi miniszter urat, hogy a tájtermelés roppant nagy nemzetgazdi a.~ sági előnyeit szem előtt tartva, — kihasználva a többtermelésiiek e szinte igyem'adottságát — minél jobban mozgósítsa -azt mezőgazdaságunk talpraállításu. érdekében. T. Országgyűlés! A több termelés szempontjából a tájterimelésser szinte azonos és ugyancsak kézenfekvő adottságokat találunk 'akkor is, ha a kérdést üzemi szempontból tesszük vizsgálat tárgyává. Kétségtelem tény ugyanis, hogy bizonyos mezőgazdiasági termeivények rentábilis előállítására igém nagy befolyása van például az üzem nagyságának is. Tény például, hogy a nacionális és rentábilis dohánytermesztés 300 holdon kezdődik. Csak közbevetőleg mondom, hogy már ennél a^z, okinál • fogva is óriási jelentősége vam annak, hogy kisföldű dohány termesztő parasziságunfcat minél hamarabb megszervezzük mecsafc termelői, hanem termelési szövetkezeteikben is. ' Ugyanígy vagyunk még néhámy más mezőgazdasági cikk előállításával isi, többek között /