Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-50
441 Az országgyűlés 50. ülése 1948. disznó maikkal álmodik. A parasztságnak a termelés fokozására irányuló egészséges törekvését a legmesszebbmenőkig támogatnunk kell. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy a parasztság ott akar lenini, és egészen biztosan ott is lesz a munka bősei között. Meg kell tehát adni számukra minden lehetőséget, hogy ezt elérjék. A parasztság, különösen annak öntudatosabb része ma már mind kevesebbet és kevesebbet ad a demagóg jelszavakra. A parasztságnak ma már az a jelszava, ki tud többet és jobbat termelni? És ez helyes. Közben arra törekszik, hogy ügyes ötletekkel hogyan tudja leszállítani a termelési költségeket. T. Országgyűlés! Ebből a^ költségvetésből kitűnik az, hogy a földmivelésügyi minisztérium komolyan gondol agrárproblémáink megoldására. Ez a költség-vetés szerintem biztosítja azt, hogy mezőgazdaságunkat kiemeljük mai nehéz, helyzetéből. Éppen ezért ezt a költségvetést úgy magáin, mint pártom nevében elfogadom. (Taps a kormánypártokon.) ELNÖK: Szólásra következik a 9. címhez feliratkozott szónokok közül? FARKAS GYÖRGY jegyző: Ugrin József! UGRIN JÖZSEF (dnj: T. Országgyűlés Elég egy pilaintást vetni, a földmivelésügyi tárca költségvetésére, hogy megállapítsuk: a mezőgazdiaság 'bizony mostohagyerek ebben a költségvetésben. Ez annál is szomorúbb, mert az elmúlt katasztrofálisan rossz termés miatt a mezőgazdasági beruházási terv sem halad minden zökkenő nélkül. Az 1947 december 31-éve] lezárult első öt hónap beruházási eredményei legalábbis ezt mutatják. Az előirány : zott 115 millió helyett ugyanis csak 65 millió forintot J ruháztunk be az öt hónain alatt a mezőgazdaságnak azoknál a címeinél, amelyek közvetlenül a földmivelésügyi minisztérium alá tartoznak. Talán azt is a mostoha körül" menyeknek tudhatjuk be, hogy (15.00) & 1945bem oly hatalmas lendülettel megindult földreform mintha a földosztás tényénél kissé megrekedt, volna; pedig az osztás csak első lé" pése a reformoknak. Ha gyors tempóban^ nem következnek kiegészítő reformok és mélyreható intézkedések^ félő, hogy az eddig elért kétségtelenül szép eredményeket is veszélybe sodorhatjuk. A számokkal való zsonglőrösködés helyett szeretnék inkább néhány gondolattal rámutatni azokra az irányírté Szempontokra és lehetőségekre, amelyeknek tervszerű beállításával szinte ingyen, de legalábbis nagyon_ kis befektetéssel segíthetünk a fukar •kézzel kiosz" tott magyar mezőgazdaság talpra állításában, A leghatározottabban hiányolok például egy nagy távlatokban gondolkodó, de a ma követeimé; nyeiyel is egyformán számoló agrárpolitikai programolt. pedig egy ilyen nagyszabású terv nélkül nincs se mezőgazdasági újjáépítés* se termelésátállítás. Azt mondhatja valaki, ez nem áll. mert a mezőgazdaságnak is megvan a mágia hároméves terve. Méltóztassanak azonban megengedni,,, hogy én azt válaszolhassam, hogy a jelenlegi hároméves • terv bármennyire szükség ges és időszerű isi- csak az első etapját, első lépését képezheti annak a tervnek, amelyre mi gondolunk, amely szükséges volna és amelyet mielőbb meg kell csinálnunk. Ez a terv a hazai lehetőségekből kiindulva már. világviszonylatokban is gondolkoznék és irányi" tana, tekintettel arra, hogy a mezőgazdaság* évi február hó 20-án, pénteken. 442 termeivényeinket később majd a világpiacon fogjuk értékesíteni. . Ez a terv volna hivatva, megmutatni parasztságunknak, hogy szellemi és gyakorlati téren egyformáit milyen irányban kel] magát továbbképeznie, anyagi beruházásait végeznie, hogy esetleg tíz .esztendő múlva ismét zsák" utcába ne jusson gazdálkodásával. E nagyszabású agrárpolitikai program vagy terv keretében ugyancsak mielőbb ki kell dolgoznunk egy közvetlenül a mára néző és a ma követelményeit is kielégítő,, — gondolok^ itt a közellátásra. jóvátételre, stb.-re — tehát a, ma követelményeit is kielégítő terme" léspolitükai programot. Ez a program elsősorban ugyan a mával törődik, de minden moz" zanatával, minden fillér befektetésével mégis • a messze tekintő agrárpolitikai terv végcélja felé halad. # E két programnak, mint a mezőgazdasági újjáépítés alapjának, nemcsak régen készen kelleme lennie, hanem már régesrégen tudatosodvaj a magyar parasztság vérében, munkaritnrusában kellene hullámoznia. Csak e tuda" tosult célok szolgálatában tudhatja ugyanis parasztságunk bízvást, minden fenntartás és óvatoskoidás- nélkül befektetni munkaenergiájának teljességét úgy a termelésbe, minit az újirányú és célú mezőgazdaság felépítésébe. Sokak előtt talán korainak látszó probléma agrár- és termeléspolitiikai részletkérdésekről beszélni úgy, hogy már most tudatosan szemelőtt tartjuk például a világpiaci versenyképesség szempontjait is. Akik így gondolkoznak, nem gondolkoznak bölcsen. A bék© egy^ szer mégis csak el fog következni. Az emberi szívek utáin meg fognak 'nyílni a határok, is és akkor könnyen megtörténhetik, hogy a technika szédületes fejlődése mellett szinte percek alatt és fillérekért nemcsak a buda" pesti tőzsdén, hanem a legkisebb magyar falunak a kis piacán is megjelenik a nagyvilág nálunknál Sokkal olcsóbban termelt, sokkal kedvezőbb közgazdasági viszonyok között élő és sokkal magasabb mezőgazdasági kultúrával rendelkező _ parasztságának versenyáruja, ha nem dömpingáruja. T. Országgyűlés! Irtózatos a felelősség rajtunk. Lássunk néhány példát • a számok tükrében is, például az utóbbi években oly^ sokait kutatott búzatermeléssel kapcsolatban. A búza ma szinte a legritkább és legféltettebb áruja Magyarországnak is. Annyira kevés, hogy szinte dekázzuk. A számok tükrében azonban jövője már nem ilyen nagyreményű. A statisztikai adatok szerint ezermillió métermázsa körüli világbúzatermésből 200 millió métermázsa kerül világpiacra, Ebből 170 < millió métermázsát az Egyesült Államok. Ka^ nada és • A.rgiemtina szolgáltat. Eddigi adataink szerint a bázakivitellel rendelkező tengerentúli országok katasztrális holdankénti termésátlaga 4^2—6 métermázsa között mozog. Az örökös agrárválságokkal küzdő európai kis búzatermelő országoknak ez hallatlan: szerencséje, mert ba a -tengerentúli farmerek holdankint csak egy métermázsával termelnének többet, ami asz előbb említett alacsony termésátlag és a természeti viszonyok miatt könnyen bekövet" kezhetik, akkor ez azt jelentené, hogy a termésben- cirka egymillió métermázsa többlet jelentkezik, ami ugyanennyi kiviteli felesleget jelént. E két adatot egybevetve azt látjuk, hogy egyedül a tengerentúli államok túltelíthetik búzával a világpiac kétszázmilliós kontingen"
