Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-50

429 Az' országgyűlés 50. ülése Í948. évi februúr hó 20-án, pénteken. 430 hez. Szükség van a népi kollégiumok vidéken 1 való megszervezésére és kiterjesztésére is, mert a népi kollégiumokon keresztül is meg­kapja mezőgazdaságunk azokat a tanerőiket, akik azután nagyban -elő fogják segíteni a parasiztság megfelelő képesítését és képzését. Ha nem történnék meg & felsőoktatás de­mokratizálásba, átszervezése, ez feltétlenül- rá­nyomná bélyegét az alsófokú intézetekben lévő' tanerőkre is. Többfelé tapasztaljuk, liogy már a közép- és alsófokú intézetek tanerőinél is bizony nem mindenütt a deniokratikus : szel­lem érvényesül, és ezt a beállítottságukat egyes helyeken éreztetik a hallga tóikkal, eset­leg az alkalmazottakkal is, Szükséges tehát egész szakoktatásunk területén ennek a demo­kratikus) átnevelésnek megvalósítása. T. Országgyűlés! A szakoktatással kapcso­latban még valiamit kell megemlíteaiem. Fel­tétlenül szükséges^ az is, hogy a Szakoktatás továbbra^ is a földmívelósügyii minisztérium hatáskörében maradjon, mert ez biztosítékot •nyújt arra, hogy a földmívelésügyi miniszter úr vezetése mellett és ia földmívelésügyi mi­nisztérium keretében lévő szakemberek kezé­ben továbbra is jó úton fog haladni a szak­oktatás és demokratizálódük "a szakoktatás vezetése is..' Mindezeknek az általam „kifogásolt hiá­nyosságoknak ellenére bízom a 1 földmívelés­ügyi miniszter úrban, hogy továbbra ás jó szellemben fogja ^vezetni a földmívelésügyi minisztériumot, ezért a címet magam és pár­töm nevében elfogadom. (Taps a kormány pár­tokon.) ELNÖIKÍ: T. Országgyűlés!' Az ülést fel­függesztem. (Szünet 13.20—M.08.) ELNÖK: T. Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. , Bejelentem, hogy Kéthly Anna és Szeder Ferenc képviselőtársaink levelet intéztek hoz­zám, amelyben közlik, hogy az alelnöki, illetőleg házniagyi tiszteégről lemondanak. (Felkiáltá­sok az ellenzéken: Sajnáljak! .-- SZEGEDI Albertné (kp): Azt tudjnk!) t A bejelentést az országgyűlés tudomásul veszd. A megüresedett alelnöki es háznagyi tisíztség betöltésére később^ fogok a t. Ország" gyűlésnek javaslatot tenni. ,\ Folytatjuk a /'földmívelésügyi tárca költ­ségvetése 6. címének & tárgyalását. Szólásra következik a 6. címhez feliratkozott szónokok közül'? FARKAS GYÖRGY jegyző: Kovács K. Zoltán! . • . KOVÁCS K. ZOLTÁN (dn): . T. Ország­gyűlés! Amikor a földmívelésügyi tárca költ" ségvetésének 6. címe keretében a felsőfoka mezőgazdasági szakektatá.s bírálata a felada­tom, úgy érzem, hogy a magyar mezőgazdaság ütőerí5jére irányítom a t. Országgyűlés figyel­mét.^ Osztozom előttem felszólalt képviselő­társamnak abban á megállapításában, hogy a földosztással a földreform még nem nyert be" fejezást. További feladatkörébe tartozik gaz" dáink szakképzettségének emelése, ^önálló és kisüzemi gazdálkodásra való. kiépítése. Ezt a munkakört az agrártudományi egyetem mezőgazdasági osztályairól kikerült okleveles gazdáknak hivatássz erűen kell eMátniok. Ilyen szempontból vizsgálva, az agrártudo­mányi egyetem munkája is szerves része a . löldreform v sikeres befejezésének. Ha a. felsőfokú mezőgazdasági oktatás a nevelői cél és a pénzügyi alátámasztottság szempontjából helyes, az omnét kikerülő szak­emberek minél szélesebb körű bekapcsolása a magyar mezőgazdaság életébe a legcélszerűbb és legkamatozóbb beruházás, amely a föld" •reformot követheti. Őszinte sajnálattal kell azonban megállapítanom, hogy a felsőfokú mezőgazdasági oktatás terén nem tapasztalha­tunk olyan irányú intézményes változásokat, mint amilyen változás a mezőgazdaságban földbirtqkpolitifcai szempontból végbement.- • A felsőfokú oktatás elsősorban szellemi átállításra szorul. A mezőgazdasági főiskolák és az egyetem mezőgazdasági fakultása a múltban a szakoktatás szempontjából megfe­lelően teljesítették hivatásukat, ma már azon­ban a megváltozott viszonyoknak megfelelően la néppel bánni és foglalkozni tudó, irányító és nevelő gazdasági szakemberekre van szüksé" günk. (Úgy van! ügy van! az ellenzéken.) Ed­dig hiányzott a felsőfokú oktatásból ia;z igaai magyarságra -nevelés igénye és lehetősége. A nevelés elszakadt ,a népi kultúrától és az ennek következtében uralkodóvá vált szelllemi idegenség volt az oka elsősorban annak a bi" zailmatliainságnak, amely-az értelmiség ési a ma­gyar parasztság között kifejlődött. (PETE Fer renc (dn): ügy van!) : A kivezető út csakis az ősi népi műveltségünkön alapuló és benne megújhodott nevelési rendszer lehet. De átállításra szorul a felsőfokú mezőgaz­dasági oktatás az egyes sízaktárgyak szem­pontjából is. A mai oktatási rendszer .mellett az e gyetemi hallgatóknak a kisüzemi gazdál­kodás szempontjai szerint való képzését intéz" menyesen biztosítva nem látom. Á^tágyilagos" ság kedvéért meg kell említenem, sőt örömmel kell megállapítanom, hogy nincs olyan osz~ tálya aiz, agrártudományi egyetemnek, ame­lyen az egyéni kezdeményezés, az egyes Tana" rok jóindulatú szándéka ne niutatná a feilődés helyes irányát. Hogy azonban ez telj esi .mérték­ben nem érvényesül, annak első okát aiz ilyr irányú törekvések anyagi alátámasztásának hiányában vagy ennek nem kielégítő voltában találom elsősorban. Itt kell reflektálnom idevonatkozólag felszó" lalt képviselőtársamnak arra a gondolata™, hogy a felsőoktatásban reakeiós elemek vol­nának. Az általánosítás, mint minden esetben, itt islsm állja meg a helyét. A pártakadémia kérdésére pedig az /a válaszom, hogy a párt­" politikát hagyjuk távol a mezőgazdaság szak kérdéseitől ós a mezőgazdasági oktatástól. (TJqy van! Ugv van! — Taps az ellenzéken. — SÉÉEGÉLYI József (kp),: Elsőrendű fontos­ságú ,a demokratikus beállítottság!) Mindenekelőtt azonban kifogásolnom kell az oktatással kapcsolatban a gyakorlati kép" zés hiányosságát. A földreform végrehajtása előtt á tanulmányi rendbe iktatott s már akkor is kevésnek bizonyult gyakorlati képzést elő­nyösen egészítette ki a gyakorlati tudás szem­pontjából a tanulmányi szünetekben és a ta­nulmányok befejezése után a gyakornoki és segédtiszti szolgálat; Meg kell keresnünk a lehetőségét annak, hogy a magyar földműves­nép kisüzemi gazdálkodásának szolgálatában is az úi követelményeknek megfelelő gyakor­lati kÓDzettséggel rendelkező szakembereik, Művezetők áll iának. (BOROS Gergely (kp): Üj emberek!) Eltekintve attól, hogy az egye­temi osztályok tangazdaságai a háborús vesz" teségek hiányának pótlása miatt sem tudnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom