Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-50
431 Az országgyűlés 50. ülése 1948. tökéletes gyakorlati oktatást nyújtani, az itt folyó kiképzés nem terjed túl a középüzem termesztéstechnikái gyakorlatainak ismertetésén. Meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy a hallgatók a tanulmányi szünetekben az állami gazdaságokban helyezkedhessenek el, mint gyakornokok; ez a megoldás már összefüggő gyakorlati részvételt jelent az üzem szerves életében és vezetésében. Ha a mezőgazdasági értelmiség egyik legfontosabb hivatásának a kisüzemi gazdálkodás irányítását tekintiük, a gyakorlati kiképzés terén mindez, elégtelen. A követelmény, amely az új, megfelelő megoldást jelenti, a mezőgazdaságtudományi egyetem magyaróvári osztályának példája, ahol az alkalmazott üzemtani tanszék keretében népi gazdaságtudományi in tézet működik. Itt a hallgatóság a faluszemi' náriumi órákon foglalkozák a magyar falu életének gazdasági és kulturális adottságaival,s előkészül a minden héten, egy alkalommal megtartott falulátogatásaira, ahol közvetlen, gyakorlatíi kapcsolatba lép az élettel és a kisüzem problémáival. : A gazdasági népművelés keretében előadásokat tartanak ezek a hallgatók és miközben tanítanak- saját maguk is tanulnak. Az ilyenirányú kiképzés mellett az agrártudományi egyetem osztályai alapos gyakorlati tudással az életre felkészült faluvezetőket fognak kapuikon kibocsátani. A népi gazdaságtudományi intézet munkakörébe tartozik még "a Hagyományokon alapuló gazdasági tudás tudományos vizsgálata és eredményeinek a mezőgazdasági szakoktatási és a széleskörű gazdasága tudomány számára való kamatoztatása. Az intézet a téli hónapokban gazdasági és kulturális 'jellegű népfőiskolákat szervez, amelyeikkel az iskolánkivüli gazdasági nevelést ós a népművelést is szolgálja. Idegyüjti a táj-; hatáskörébe tartozó vidék parasztif juságát, alkikből magas műveltségű, széles látókörű, falujuknak példát mutató, közéleti szereplésre alkalmas gazdákat nevel. Ennek az úttörő jelentőségű intézményinek az anyagi támogatására a földmívelésügyi költségvetésbein egy fillért sem találtam. ! A mezőgazdiaságtudományi egyetem ilyenéi iránvú hivatását természetesien csak vidéki,te-' hát debreceni, keszthelyi és magvaróvári osz-; tályain tudja ellátni, amelyek fekvésüknél fogva gyakorlati kapcsolatot tudnak kiépíteni a kör-; nyező falvakkal. Ennek az előnyösi helyzetnek ' a kihasználása nemcsak szak oktatási szempontból jelent helyzeti energiát, hanem irányítani] tudja az egész hatáskörébe tartozó vidék gaz-j dálkodását is. Ez a körülmény azonban nemi csökkentheti a budapesti osztálv jelentőségét,; ahol közgazdasági és agrárpolitikai szempont-; hói széles látókörű tudományos és kutatómun-í kára alkalmas 1 gazdákat képeznek. Az agrártudományi elvetem munkakörébe; tartoznék a mezőgazdaságii szaktanárképzés; kérdése is. Jelenleg hat helyi tanfolyam és< egy szakíianárvizsiffáló képesít a gazdasági ta-| nári pályára, tehát teljes egészében hiányzik' a helyes tanárképzés, ami gazdasági tanáraink i képesítésének csökkentértékűségét jelenti más, tanárokkal szemben, akiknek pedagógiali két>zése a bölcsészeti karon négv éven keresztül, párhuzamosan beiktatott órákon^ folyik. Erre a célriai az elmúlt évi költségvetésben egyálta-1 láíQ nem találtam összeget, jelenleg pedig; 120.000 forint szerepel, de a részletezés sízierintj is ez az összeg csak tanfolyamszerű tovább-1 évi február hó 20-án, pénteken. 432 képző és átképző megoldások költségeit és az ezzel kapcsolatos dologi kiadásokat fedezi, tehát ilyen vonatkozásban megnyugtató megoldásit nem eredményez, . A dologi kiadások keretében előirányzott 331.000 forint a magyar jagnártadományi egyetem, anezőgazdaságtudományi, álllatorvostudományi, kert- és szőlőgazdaságtudományi kara háborús veszteségeinek pótlását, ópületkarbanifcartását, tanszereinek beszerzését és a laboratóriumok újjáépítését szolgálja. Ezt a valóban kevés .összeget természetszerűen kiegészíti a hároméves terv beruházásra szánt Összege, amelyet általában 80%-ban folyósításiak is. j Mindkét tételt figyelembe véve, feilhivom a földmívelésügyi miniszter úr figyelmét arra a múltban is elkövetett hibára, hogy a rendes tanszékek felszerelését egy nagyobbösszegű beruházással korszerűsítették és ugyanakkor a folyósított ellátmány elégtelennek bizonyult a hallgatók gyakorlati oktatását célzó és tudományos kísérletek zavartalan folytatására. A jelenlegi pénzellátás mellett egy-egy laboratóriumnak havi 87 forint jut, ami a kísérletek . nek bemutatására és a tudományos munka folytatására nagyon kevés. Ennek az összegnek hivatása a részletes indokolás, szerint a diákjóléti célok támogatása is. Ezen a címen a kultusztárcához tartozó egyetemeik: külön keretet kaptak és méltán, mert progresszív tandíjfizetési - rendszerünk megvalósításán túl, a szegénysorsú egyetemi hallgatőknak az^ egyetem székhelyén való tartózkodását, sőt sokszor puszta megélhetését is vállalnia kell ,a költségvetésnek, r a tehetséges , hallgatók érónyasülésének érdekében. A magyar nép "szívesen küldi fiait az egyetemekre, amit bizonyít együk egyetemi osztályunk hallgatóságának jelenlegi összetétele is. A hallgatók közül tanár, tanító, jegyző és pap fia a hallgatóság 13%-a, parasztszármazású ifjú 40%, orvos, ügyvéd é« katona fia 5%, egyéb köztisztviselő fia 20%, állami altiszt fia 5%, iparos, kereskedő és ipari munkád- fia 17%, tehát á gazdatársadalom és a munkásság gyermekei az állami aíltisztekével együtt az összes^ hallgatóságnak több mint felét, 62%-át teszik ki: Ilyen összetétel -mellett az agráregyetemek hallgatósága josrosan számíthat, nagyobbmértékű szociális jelilegű támogatásra. Minthogy a mezőgazdasági értelmiséget hivatásában érinti a gazdajegyzői intézmény' felszólalásom keretében pártom és a magam nevében örömmel üdvözlöm. Régi hiányt pótol. A számára megjelölt munkakör hivatásszerű ellátása, szerves folytatása a földreformnak és az osztatlan gazdatársadalom számára biztosítja a magasabb szakképzettségből eredő előnyöket. A kisüzemek önállóságánlak és jövedelmezőségének feltétele é- tulajdonosok magas szakképzettsége, a termelés és értékesítés helyes irányítása, és magasfokú szervezettsége. Ennek szolgálata a gazdajegyző legfőbh feladata, ami széleskörű elméleti és alapos gyakorlati tudást igényel. Reméljük, hogy a kínevezéséknél érvényesül a földmívelésügyi miniszter úr többször is megnyilvánult ígéretei, amellyel biztosította a mezőgazdaságban az értelmiség; nek az őt jogosan megillető nclyet. A gazdajegyzői intézmény felállítása az első tágasabb kapu arra, hogy iá mezőgazdiisági értelmiség . is^ bekapcsolódhassák a gazdasági élet vérkeritr igésébe, de a szükségletet véve figyelembe, ! a
