Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-50

407 Az országgyűlés 50. ülése 19Í8. állami méhészet a háború folyamán porba hullt, ma is a porban hever és az, ottani veze­tőik minden erőfeszítésük ellenére sem tudják kihoznom indazokat az eredményeket amelyeket lelkük szerint, ki kívánnak hozni. T. Ország­gyűlés! A magyar méhészet Gödöllővel áll vagy bukik- Ha Gödöllő nem lesz többéi jlletfofeg nem tudja felvenni rövid idő múlva azt a régi hír­nevet, amelyet azelőtt hordott, akkor a magyar méhészetet külföldről — egyéb okok miatt, ame­lyekre nem térhetek ki, — meg fogják bélye­gezni és többé nem tudja elérni azt a világhírű nívóját, amelyen azelőtt volt. Gödöllő la három­éves terv kapósán kap 2.600.000 forintot. Ebből erre az évre 1.150-000 forintot kellett volna kap­nia ós mindezideig 2—300000 forintot kapott. Gödöllő teljesen a porban hever, az intézetnek nincs kerítése, nincs internátusa- A kerítést újjá kelllene építeni, ahhoz pedig, hogy a szakok­tatást meg lehessen valósítani, internátusba van szükség. Tudás néllkül az újkorban mag­felelően méhésizkedni nem tehet. (XI gy van! ,a magyar demokratapárton.) Milyen nagy jelen­tőségű a szakoktatás! Például 15 kerületi mé­hészeti felügyelőség van szervezve, de tudás híján-, megfelellő szakember híján eddig* csak 7 állás vian betöltve. Igen t. Országgyűlés! Nem akarom rossz­hiszeműen bírálmi a földmívelésügyi költség­vetést, mert hiszen meg vagyok róla győződve, hogy a földmívelésügyi tárca jelenlegi vezetője, Szabó Árpád miniszter úr már koránál is, de meg érettségénél] fogva is, semmi kétségeit sem hagy abban a tekintetben, hogv amit lehet, azt meg fogja tenni. (P. ÁBRAHÁM Dezső (md): Fiatal ember! — SZABÓ Árpád miniszter (mo­solyogva): Túliérettségemmel!) De észre kell vennem ezeket a hiányokat, mert azt kell ta­pasztalnom, hogy egyes talán visebb jelentő­ségű termelési. ágak sokkal jobban vannak do­tálva, mint iilyem úgynevezett népi és különösen a kisemberek százezreire ráilleszthető termelési •ágak. (DÉNES István (md): Nagyon helyes megállapítás!) Ma,ga a kertészet, akár virág-, akár konyhakeriészet. akár gyümölcskertészet, mindegyik a mezőgazdasági kultúra, legmaga­sabb fokához tartozik a méhészettel együtt, mert mindegyikhez mea-felélő szaktudásra' van szükség, hogy a jövő Kert-Magyarországát ki­építhessük és annak megfelelő szakembereink hegyenek. Kérjük a miniszter urat. hosry a méhészet eddigi minisztériumi beosztását változtassa meia-. tegye át a? állattenyésztési főosztályhoz, amelynek keretében önálló ügyosztállyá fej­lesszék ' ki, hogy a jövőben teljesíthesse nagv­ielentőségü feladatait. Mindez csak aíkíkor Ír hetséaes 1 , ha: a, méhészetet megS7abaelitjük azoktól az apró koloncoktól, amelvek most ^á vannak akasztva. Kérem a miniszter urat, hogv ezt fontolóra venni szíveskedjék. T. Országgyűlés! Az általam hiányoltad ; il anián a költsiéervetést nem fogadom el. (Tvps a magyar démőkratapárt és a néppárt soraiban-) ELNÖK: Szólásra következik a címhez feliratkozott szónokok 1 közül! SZABÓ PIROSKA jegyző: Tuba István! TUBA ISTVÁN (án): T. Országgyűlés! Már előttem szólott képviselőtársaim 'is szó" Lottaik a méhészetről, a< magam részéről kizá­rólag ezzel az egy témával szeretnék egészen részletesen foglalkozni. A méhészet agrár és nemzeti értékének, mai helyzetéinek őszinte évi február hó 20-án, pénteken. 4Ű8 feltárása, a fejlesztésére irányuló erőfeszíté­sek* hangsúlyozása olyan klérdéskomplexust ölel fel, amelynek taglalása emellőzött, de le­hetőségeiben nagy perspektívát nyújtó ter­melési ág védelme elsőrendűen, fontos és mielőbb megoldandó feladattá vált. A magyar méhészet kiművelése, szerve" zettsége relatíve nélkülözi azt a nívót, ame" Ilyet a kevesebb létfeltétellel rendekező euró" % pai államok már eddig is felímíutattak. Pedig nekünk, mint agrárországnak rendkívüli lé­péseket kell tennünk a. mezőgazdaság egészét érintő kérdések gyors és maradéktalan megol­dására.. Az egész csak úgy valósulhat meg, ha annak részeit mind kimunkáljuk. A méhészet pedig bemmé rejlő gazdasági erő révén figye­lemreméltó része az, egész agrárpolitikánknak. A modern méhészet éppúgy,. mint törzse, a modern mezőgazdaság, nagyban rászorul a hatályosabb állami támogatásra. Sajnos, ál" la mi költségvetésünknek igen jelentéktelen százaléka jut csupán eddig a földmívelésügyi tárca révén méhészetünk korszerűsítésére. Hangsúlyoznom kell, hogy ezt a tárcát kor irányzatunk pénzügyi szervéi mostohán ke­zelték. . [ De nézzük meg, hogyan is -ál 1 voltaképpen ez a termelési ág, amelyet sokan, nem tarta­nak szóra érdemes tényezőnek. Hivatalos sta~ tiszti kai adatok szerint a méhészek száma 1937-ben 43.441 volt, 410.909 méhcsaláddal, 1943-ban 51-862're szaporodott a méhészek száma. 537.264 méhcsaláddal, 1945"ben 28.518ra esőkként. 209.097 méhcsaláddal. A méhcsalá" ' dok száma 1947. őszére 320-000-re emelkedett A méhészeknek átlagban 1937-ben 9, 1945-ben 7 családjuk volt. Ezer emberből Magyararszá" gon 1937-bben 5. 1945"be,n 3, ezzel szemben Csehszlovákiában 9 méhészkedett. Az ezer lé* llekre jutó méhcsaládok száma 1937-beu 47, 1945-hen 24, ezzé] szemben Csehszlovákiában 85, Jugoszláviában, 39. FraSiciaországban 45, Svájciban 60, Németországiban 70. Egy méhé­szetre 1937-ben 373, 1945-ben 568; Csehszlová­kiábam pedig csak 183 fcatsztrális hoki terület esett. Egy méhcsialádra 1937~ben 39, 1945-ben 77, ugyanakkor a szomszédos államokban mindössze 25 katasztrális hold terület jutott­A földmívelésügyi miniszter űr írja szak­Tanunk eíőszayában: »A méh és a virág a ter­mészet költészete. A gazda pillantása azonban a virágtenger mögött az eljövendő gyümölcs, a magvalkn a termés mázsáit látja. És min­denütt ott találjuk a méhet is, ha gyümölcs­ről, magról van szó. A méh szorozza, sokszio­rozza a termést. A természet költészete. _ A méh a gazda épp oly fontos segítőtársa^ mint a modern talajinmníkáló gépek, az öntözés, az ügyes metszés.« Ezt maga a földmívelésügyi miniszter úr mondja. A méhek fontosságát, a mezőgazdaságban senki sem Vonhatja kétségbe. Hogy a bepor­zás terén, milyen munkát végeznek, azt ieg" jobban az szemlélteti, hogy míg egy kilogramm nektárt összegyűjtenek -- nem mézet, hanem csak nektárt! — addig körülbelül 3.5-—4 millió virágot kell meglátogatni ok. A f a [j tiszta _ hsr porzást szintén csak ők végzik. Ők ugyanis a gyűjtési útjukon kizárólag' egyfajta virágra szállnak. A szél is végezhetnie a beporzást, dte sokszor igen kellemetlen keresztezéseket is csinál. De anyagi értéke sem csekély. Nemzeti vagyonúnknak mintegy 200 milliós tétele ez, amely kisemberek 'apró főkéiből tevődik össze.

Next

/
Oldalképek
Tartalom