Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-49
377 Az országgyűlés 49. ülése 1948. évi február hó 19-én, csütörtökön. 37á táluk elcsépelt valódi gabonamennyiségeit vezessék rá. Ha a cséplőgépész nem szolgáltatna újabb adatot, figyelmeztetni kell, hogy ha az elszámoltatás során esetleg többlett cséplés nyerne megállapítást, ellene a bűnvádi eljá" rás megindul Ilyen esetiben az eljárást azonnal meg kell indítani, és kérem a rendőrhatóságokat, — mondja a rendelet — hogy ilyen személyeiket vegyenek azonnal őrizetbe. Ha a cséplőgépész a fenti meghagyásnak megfelelően helyesbíti a valóságnak 'megfelelő ered ményt, alkalmazni kell vele szembeni a 12.100— 1947. számú rendeletet, tehát amnesztiában részesül. Szóval, ha a bűnttársak közül az egyik, elárulja a másikat, amnesztiában részesül, a másiktól pedig a gabonáját természetesen el kell kobozni. (DÖGEI Imre (kp): Megtérő bűnös!) i Még sokkial furcsább és érthetetlenebb a következő intézkedés. Az elszámoltatást azzal kell kezdeni, hogy a gazdától ia figyelmeztetés után az őirlésiii engedélyt be keÚL kérni. Meg kell állapítani, hogy hol, mikor őröltetett először. Ha a gazda v nem július hónapban, hanem az azt követő hónapokban őröltetett, ez esetbem annyi 20 kilogrammot keilfl. elszámolni s a Lap batrtmadik táblázatában félj egyezni, ahány hó eltelt júliustól az őrlésiig, megszorozva a (Családtagok számával- Ez világosan azt jelenti, hogy ha valaki szeptember 30-án őrölt, akkor a júliusi, augusztusi és szeptemberi fejadagját levonják és be kel szolgáltatni.^ Ha, valakinek a; fejadagját csak a jövő évi iúltius l _ ig hagyják meg, július 1-én, ha nueg is lehet kezdeni az aratást, de nem lehet elképzeLtnij hogy a cséplést azonnal el lehet kezdeni, még kevésbbé az őrlést és így ha •••% három hónapot levonják, akkor július 1. után a fejadagja sincs meg és előfordulhat, hogy kenyér nélküli. Lesznek kény tel ének a gazdák vagy a termelők aratni, Ugyanekkor azonban még egy egészem különleges rendelkezésre kell rámutatnom, éspedig arra, hogy iái beszolgáltatásnál — amelyet belátom, sokan nem szívesen teljesítenek — az ember liegaiamtasabb ösztöneit, az áruilkodást és a besugást hívják segítségül. Ez a következő rendeletből látszik, amelynek száma, 177. Ez a, remdeüet a következőket mondja: Mindenki köteles a házában 'található isufoona- és lisztkészileteikről jegyzéket készíteni. A jegyzékre riá kell vezetni a gabona és a Itazt nemét, súlyát és azt a>. helyet, ahol ai gabona vagy uJsiZit található. Ezt a jegyzéket az utcára nyíló ablakban kell elhelyezni. Ahol az ablak nem az utcára nyílik,^ ott a ibejárati ajtóra kell kifüggeszteni. (Zaj.) A jegyzéket a háztartás feje köteles sajátkezűleg aláírni. (Mozgás a néppárt soraiban.) Méltóztasssanák várni, ia cifrább része ezután jön. A jegyzéken nem szereplő mennyiséget rejtett készletnek kell tekinteni. Ugyancsak rejtett • készletnek kell tekinteni azt a gabona,- vagy lisztmcnnyieéigiet,- lameüiy nem azon a helyen van, mint ahol a jegyzék feltünteti. (LÉVAY Zoltán (md): Ez a demiagógiiia? — KÁLLAI Sándor (szd): Menmyiii rejtett-, 'lisztkészleite, van? — Zaj.) Ez magyarul annyit jelent, hogy a névjegyzéket elolvassák a szomszédok és ha valiakinek haragosa van,, beáruljiai, hogy nem a megfelelő mennyiségeiket tüntette feli. Ilyen alantas ösztönökre apoelláilni nem volna sziabad. A máiSfk, szerintem egészen ostoba eljárás — bocsánatot kérek a triviális kifejezésért — (LEVAY Zoltán (md): Találó!) >RZ, hogy ha valiaki helyesen írja ugyan fel a mennyiséget, de azt gondolja^ hogy az ablakba kitett cédulát elolvassa egy tolvaj és elüopja a készletet, ettől tartva azt írja fel, hogy a padláson van a gabonája és nem a kamráhain, akkor a kormánybiztos rejtett készletnek tekinti ezt a gabonát és elkobozza. Tudom, hogy ezek egyéni; akciók és túlkapások, azonban végső soron a. demokráicíiának súlyosan ártanak. ELNÖK: A képviselő úr beszédideje ; lejárt. PAPP ISTVÁN (md): Azonnal befejezem. Amikor azonban az egyik oldalon feltételezik a csalást, a másik oldalon olyan Ígéreteket teszünk, amelyeket nem tudunk beváltani. (LEVAY ZoJtán (md): Ezek tények, nem frázisok! — Zaj.) Azoknak, akik a beszolgáltatásnak és adófizetési kötelezettségüknek teljes mértékben eleget tettek, 4^6 méter típustextilt ígértek. Somogy megyében összesen 31.000 jegyet adtak ki, mert ennyien szolgáltatták he gabonájukat és fizették ki adójukat teljesen. A 31.000 textiljegyre összesen 300 métert küJdtek le fedezetnek és amikor a jegytulajdonosok feljöttek ez iparügyi minisztériumba. azt a választ kapták, hogy textil nincs. ELNÖK: Kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét befejezni. PAPP ISTVÁN (md): Minthogy véleményem szerdait* földművelésügyi kormányzatunk nem tudja, nem tudhatja kellő eréllyel képviselni azt a gazdaságpolitikát, amelyet a mezőgazdaság érdeke megkövetelne, a költség- ' vetést nem fogadom el. (Taps a magyar demokratapárton és a néppárton.) ELNÖK: Szólásra, következik a címhez feliratkozott szónokok közül 1 ? POLÁNYI ISTVÁN jegyző: Kozma József ! i KOZMA JÓZSEF (kp): T. Országgyűlés! Engedtessék meg. hogy a földmívelésügyi minisztérium költségvetésének részletes vitájánál néhány sürgős szempontra hívjam fel a t. földmívelésügyi miniszter úr és a t. Ház figyelmétNépi demokráciánk első vívmányaként parasztságunk megkapta a földet, de ez még nem elég ahhoz, hogy jövő boldogulása biztosítva legyen. Ezért a dolgozó szegény- és kö'zópparasztság előtt, ha gyarapodni akar, csak egy út áll. az összefogás útja, amely egyet jelent a parasztság széles tömegeit összefogó szövetkezeti mozgalommal. A szövetkezeti mozgalom révén a termelés és értékesítés terén egyaránt lehetséges annak megvalósítása, hogy a paraszt ne legyen kitéve a kapitalista kizsákmányolásnak és sajátmaga érdekeit tudja szolgálni. T. Országgyűlés! Azokkal a problémákkal szeretnék röviden foglalkozni, amelyek mezőgazdaságunk problémái közül a legsürgősebben megoldásra várnak. Elsősorban itt van a nemesített vetőmaggal való ellátás. A háború a rendelkezésre álló elit-vetőmagállományban óriási károkat okozott, ami annál súlyosabb, mert a háború előtt sem álltunk jól ezen a téren. A múltban a mi alacsony termésátlagunk nem kis mórtékben a vetőmag körül tapasztalt hiányosságok rovására írható. Ennek kétféle oka volt. Egyrészt nem vették figyelembe egyes vidékek speciális talaj- és éghajlati viszonyait, másrészt nem voltak figyelemmel a vetőmagvaknak kellő időben történő felfrissítésére és uEerélésére. Terméspolitikánk feladatta tehát megfelelő
