Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-49

379 Az országgyűlés 49. ülése 1948. mennyiségű fajtiszta, az egyes vidékek viszonyainak meg-felelő bőtermésű vetőmag biztosi tásáról és az, így kitermelt vetőmagvak ^utánpótlásáról való gondoskodás. Az elitvetőmagvak termelése lehet állami feladat, de megoldható szövetkezeti úton is- Az utántermesztós vagy az elitvetőmagvaknak nagyobb területen történő szaporítása már határozottan a paraszti gazdaságok feladata. E magvaknak termelése, ós e Iszap orítása csakis szerződéses termelés útján biztosítható, úgyhogy a termelők szerződésileg kötelezik magukat bizonyos nagyobb területen történő termelésre, amelyek védve vannak -az idegen orzás lehetőségétől. A vetőmagtermelós terén legsürgősebb feladatunknak kell tekintenünk, hogy a hároméves terv végére nagyobbrészt elitvetőmaggal legyen ellátva mezőgazdaságunk. T. Országgyűlés! A termelésnél feltétlenül figyelembe kell venni, hogy ugyanabból a terményből lehetőleg ne sok, hanem minél kevesebb fajtát termeljünk. Ez különösen az export tzempontjából fontos, mert külföldön mindenkor azonos fajtájú termeivényt kívánnak tőlünk nagyobb tételekben. Felesleges, hogy egyféle terményből öt-tíz fajtát termesszünk, mert így lehetetlen, hogy millió métermázsa Kzámra exportálhassunk azonos fajtájú terményeket. Tudjuk, hogy a nemesítés hatása nem örökérvényű. Bekövetkezik az elfajzás és a nemesített tulajdonságok előbb-utóbb megváltoznak. Ezért a vetőmagot vagy a vetőgumót időnként cserélni kell. Annak megállapítása, hogy melyik vetőmagot vagy vetőgumót mikor kell cserélni, a íöidmívelésügyi minisztérium feladata, A gazdák feladata pedig az, hogy érdeklődóst tanúsítsanak, keressék a nemesített vetőmagvakat azért, hogy ilyenirányú ellátásunk biztosítva legyem. T- Országgyűlés! A terméseredmények fokozása szempontjából nagy jelentősége van a talajművelésnek. Szántóföldünk területe 9,744.000 hold s ezt nem lehet más mezőgazdasági ágak rovására növelni. Tehát csak a talaj tökéletes művelésével; mélyszántással fokozhatjuk a terméseredményeket, és erre megvannak a lehetőségeink. Mikor mélyszántásról beszélünk, ezt máskép el sem képzelhetjük, mint traktorral. Elérkeztünk tehát mezőgazdaságunk gépesítéséhez. A gépesítés elősegíti nemcsak többtermelésünket, hanem az olcsóbb termelést is. Erre nézve is csak egy példát mondok. Míg a műtrágyavetőgéppel 80 kiló műtrágyát vetünk egy katasztrofális holdra, addig gép nélkül ennek kétszeresét kell rávetni. Vagy mennyivel olcsóbb a traktorszántás, mint az igaerővel való szántás! Parasztságunk a többségében kisáru termelő, többségében egy lóval és tehénnel munkál ja földjét és minden törekvése az, hogy teheneit ne igázásra, hanem tejelésre és minőségi tenyésztésre állíthassa be. A gépesítésre vonatkozólag már történt -intézkedés a földmívelésügyi minisztérium részéiről az úgynevezett gépállomások felállítását illetően és kérem, a földmívelésügyi miniszter urat, hogy a gépállomások vezetésével demokratikus szövetkezetbarát, kisparasztszerető elemeket szíveskedjék meg-bízni. T. Országgyűlés! A talajművelés szempontjából nélkülözhetetlen a trágyázás. A háború alatt állatállományunk számban nagyon megfogyott. Igaz. hogy a felszabadulás után rohamosan fejlődött, de trágyahozam szem" évi február hó 19-én, csütörtökön. 380 pontjából mégsem kielégítő. Ma Magyarországon iminden öt katasztrális hold szántóra jut egy számos állat, pedig miniden két és félhárom katasztrális holdra kellene egy számos állatot tartami, hogy a trágyázás, ha nem is egészen jó. de legalább kielégítő legyen. Itt kell megemlítenem a műtrágyái fonr tosságát is. Igaz, hogy a műtrágya is a legj hatéklonyabban istállótrágyával alkalmazható és meim pótolja az istállótrágyát, de a műtrágya használattá nagy mértékben előmozdítja a tölbibtermelést. Horthy-Magyarorszagon a nagybirtokok közül sem mindegyik használt műtrágyát és csak nagyon keveset használtak, kisparasztságuniknak pedig nem volt rá módja, se pénze, mert mezőgazdaságunkat is a háborús termelésre és a kizsákmányolásra állították be. Most tehát kistér' meló parasztságunknak módot kell adni ia> 'műtrágya használatára és fel kell kelteni érdeklődésüket ebiben az irányban. T. Országgyűlés! Termeléspolitikánk fontos feladata kell hogy legyen mezőgazdaságunknak fokozatosan belterjessé való átállítása. Országunk sűrűn lakott terület és ezért az átállítás először is abból a szempontból fontos, hogy a belterjes gazdálkodás több (munkáskezet igényel, ennélfogva mezőgazdasági munkanélküliségünket felszívja parasztságunknak pedig több jövedelmet hoz, másod" szór fontos azért, mert a háborús pusztítások, a pazarlás és a hároméves aszály miatt a világ kenyérgabona-készletei kifogytak, ezért most óriási kenyérgajbonakereslet van. El kell készülni arra, hogy jó, békeszinvomajlu termelés esetén el fogják árasztani gabonadömpinggel az egész, világot és vigyáznunk kell. hogy országunkban emiatt ne legyen zökkenő, ezért idejében át kell térnünk a belterjes gazdálkodásra, aprómagvak, kerti vetemények és gyümölcsök termelésére. T. Országgyűlés! Az .öntözéses gazdálko>dás feladata kell, hogy legyen továbbá az öntözéses gazdálkodás továbbfejlesztése, ami a belterjes gazdálkodás szempontjából nélkülözhetetlen, hiszen tudjuk^ mit jelentett a három aszályos esztendő. Horthy"Magyarországon az öntözött területek 27.000 katasztrális holdra voltak tehetők, a háborús pusztulás, az öntözőberendezések pusztulása folytán ez a terű let 20-000 katasztrális holdra esett vissza. A hároméves terv beruházásai révén lehetséges iesz ennek a területnek 130.000 holdra való felemelése. Nagy eredményeket lebet elérni az öntözéses gazdálkodás révén a konyhakerti termelés terén is. T. ^Országgyűlés! Az öntözéses gazdálkodással kapcsolatban megf* kell jegyeznem, hogy az utóbbi években nagyon kifejlődött ennek révén rizstermelésünk. Jelenleg az országban 10000 katasztrális holdon termelnek írizst. A rizstermelésnek megvan az a jótékony hatása, hogy rávezeti a gazdákat az öntözéses gazdálkodásra. Megállapíthatjuk az öntözés különös jelentőségét akkor, ha tudjuk, hogy többszázezer katasztrális holdra tehető az úgynevezett szelíd szikes területek terjedelme, atmelyek aránylag kis szódatartalmuak és így az öntözéses gazdálkodással rövid idő alatt megjár víthatók. Annak reményéiben, hogy a földmívelésügyi miniszter úr ezeket irányelveket magáévá fogja tenni, a földmívelésügyi minisztérium költségvetését mind a magam, mind a