Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-49

371 Az országgyűlés 49. ülése 1948. munkásság 1 hősiesen emberfölötti munikatele­sítményt véglett. Ennek köszönhető, hogy Magyarország az újjáépítés terén első helyen áll a szomszédos állaim ok között. A hároméves koalíciós együttműködés tette lehetővé, hogy ma az országban a vesztett háború után olyan életszínvonal van, amilyet egyetlen szomszéd állam sem tud biztosítani a mai körülmények mellett. Az ipari munkások eddig számtalan eset" ben kaptak túlóradíjazást. Én eat nem irigy­lem tőlük. Ha túlóráztak, hogy az oírszág ipia­rát talpra* tudják állítani, megdolgoztak-azért a különd íjazásért, csak azt kérdem a t. Or­szággyűléstől, hogy mikor kap a földmívelő paraszt túlóradíjazásitf A miagyar paraszt­nak, aki a munka terén olyan fegyelmezett, aki nyári napokon 16—18 órát dolgozik, aki az éjt nappallá teszi, soha sínes túlórája,, ezek között nincs túlóradíjas. Amíg a magyar pa­raszt maga tud mozogni vagy él, addig min" dennap erejéhez mérten dolgozik. Hasson oda •az igen t. magyar kormány, hogy a szorgal­mas, önfegyelmezett parasztot is díjazza, A magyar parasztságnak nincs nagy igé­nye, csak a terményárakat kell összehozni az ipari termékek áraival. Ne csak a búza ára legyen maximálva, hanem ugyanilyen arány­ban maximálni kell a mezőgazdasági gépek, a mezőgazdasági eszközök, valamint a textil- és ruhaneműek árait is. H a ez megtörténik, akkor a magyar paraszt kétszeres szorgalom­mal végzi mindennapi kínos munkáját és viseli a reánebezedő súlyos terheket. Most már odáig jutott, hogy h a adóját megfizette, akkor nem tudja pótolni gazdasági eszközeit és nem tudja ruházni családját. Ha ez to­vábbra is így marad, akkor az új gazdák el­vesztik munkakedvüket és otthagyják a föl­det. Lehetővé kell tenni, hogy az agrárolló összezáruljon. (Felkiáltások a kommunistapár­ton: Nincs már!) A gazdaközönséget el kell látni olcsó gaz­dasági eszközökkel, olcsó műtrágyával és mezőgazdasági gépekkel, hogy a termelés minél olcsóbb legyen ós minél többet tudjon a gazda termelni. A minőségi termelésre és az állatenyésztésre nézve díjazást kell bevezetni, olyat, amely felér az ipari munkás túlóradíja­zásával. Eddig nem volt semmiféle különdíj a­zás, de nem tévedek, ha azt mondom: ha valaki megérdemli ebben az országban a túl­óradíjazást, akkor csak az kaphatja meg, aki legtöbbet dolgozik, ez pedig a földet művelő paraszt, aki nem azt nézi, hány órát dolgo­zott, hanem azt, hogy mennyi munkát végzett. (DÖGEI Imre (kp): Ki kapott legtöbbet a demokráciában? Beszéljen erről!) Az elmúlt évek katasztrofális termése miatt közeilátásunk veszélyeztetve van. Ezt részben a nagy aszály, részben a nagy fogat­hiány, részben pedig a föld hiányos megmű­velése, de leginkább a trágyahiány idézte elő. Igen fontos, hogy a következő időkben pa­rasztságunk el legyen látva megfelelő meny­nyiségű műtrágyával. Ezt csak úgy lehet biz­tosítani, ha a^gazda a termés árának megfe­lelő olcsón áron kaphat műtrágyát. Figye­lembe kell venni a 80 forintos búzaárat, és .ehhezképest kell megállapítani a műtrágya árát is. Jelenleg 100 forintban van megálla­pítva egy mázsa műtrágya ára** Kérdem tehát: ki tudja azt megfizetni, melyik gazda meri ezt a pénzt megkockáztatni, amikor a évi február hó 19-én, csütörtökön. 372 terményárakban semilyen körülmények között sem tudja számítását megtalálni? Már régebben is jól bevált annak megen­gedése, hogy a parasztság akkor fizesse ki a műtrágyát, _ amikor termését értékesítette. Kérem _ az igen t. kormányt, hogy erre a célra biztosítson megfelelő előleget a mező­gazdaság számára. Az állattenyésztés terén is nagyobb gon­dot kell fordítani a parasztságra. A háború következtében az apaállatállomány kétharmad­része elpusztult. Sürgősen gondoskodni kell . arról, hogy ne csak menyiségi, hanem minő­ségi apaállatok is kerüljenek a tanyákra, a falvakra. Az apaállatok tulajdonjogát adják vissza a községeknek. Míg a községek tulajdo­nában volt a bika, a kan, addig sokkal értéke­sebb apaállatokat vásároltak az elöljáróságok, az egyesületek,. mint amilyeneket most a vár­megye ad a községeknek. A magyar parasztságot nagy. sérelem érte ezzel kapcsolatban. Hosszú éveken keresztül saját erejéből a legkiválóbb minőségű apaálla­tokat tenyésztette ki, de az 1940:XIII. t. c. és a 155.000/1941. F. M, számú rendelet értelmében a községektől megvonták az apaállatok tulaj­donjogát. Ez a sérelmes helyzet még ma is fennáll a községeknél és az egyesületeknél. Hasson oda földmívelésügyi kormányzatunk, hogy a régebben jogtalanul hozott rendeletet helyezzék hatályon kívül. Az apaállatok fenn­tartása akkoriban nem került annyiba, mint most, mert most a gazdaközönséget agyonter­helik a tenyészállatdíj megfizetésével. A fő­hibát abban látom, -hogy az ország területén az apaállatok gondozásására annyi hivatalt tartanak fenn, amenyit az állattenyésztő gaz­dák nem bírnak eL Örömmel állapítom meg, hogy a földmíve­lésügyi kormányzat 1947-ben 844 vagon minő­ségi őszi kalászos és kukorica, valamint 3000 vagon ínséges őszikalászos vetőmagot osztott ki. A minőségi vetőmaggal kapcsolatban, a növénytermelési hivatal emberfeletti munkát végzett. Három év távlatából megállapíthat­juk, hogy az aszályos év ellenére is a neme­sítés terén az őszi kalászosoknál elérték az utolsó békeév*70 százalékát. Ezt tovább kell fejleszteni. Cukorrépát a földreform végrehajtása előtt csak a nagygazdaságok termeltek. A földművelésügyi kormányzat intézkedésére ma már átvette ezt a munkát a kisparasztság is. Az 1945. évben 26.000, az 1946. évben 104.000, míg az 1947. évben már 154.000 kat. holdra emelkedett a cukorrépa vetésterülete. Meg va­gyok róla győződve, hogy a kisgazdatársada­lom ez évben sem fog ezen a téren visszama­radni. A eukorrépaitermelésből nemcsak a köz­ellátást biztosítottuk, hanem a Z; államnak is nagy jövedelme van belőle. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a földművelő parasztot sérelem érte ezen a téren, amikor a beszállí­tott cukorrépa után mázsánként csak 3 küo­gram cukort kap, holott az 1947. évben termelt cukorrépából a cukorgyárak mázsánként 18—20 kilogrammot. (Ugy van! a magyar demo­kratapárton.) sőt egyes vidékek termésébői #2 kilogramim cukrot tudtak előállítani. (Ügy v a n! Ugy van! a magyar demokratapárton.) Vegye komoly megfontolás alá a kormány, hogy a kitermelt cukor egyharmad része le­gyen a termelőé. Mezőgazdaságunk gépesítése nagy mérték­ben fogja csökkenteni igavonóállatállomá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom