Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-49
323 Az országgyűlés 49. ülése, 1948. évi február hó 19-én, csütörtökön. 324 Lehetséges, hogy avatatlan szemlélő előtt ez valószínűtlenül nagy összegnek tűnik fel. Nézzük meg azonban tárgyilagosan a való helyzetet. Hogyan álltunk az utolsó öt békeévben a talajerő visszapótlása terén? Az utolsó öt békeévben egészen pontos* számítások szerint a talajból kivettünk évenkint 269,000.000 kilogramm nitrogént, 130,000.000 kilogramm foszfort és 280,000.000 kilogramm kálit. Visszaadtunk istálló- és műtrágyában 101,000.000 kilogramm nitrogént, 57,000.000 kilogramm foszfort és. 132,000.000 kilogramm kálit. Évente a hiány nitrogénben 168,000.000 kilogramm, foszforban 73,000.000 kilogramm, káliban pedig 142,000.000 kilogramm. Most hasonlítsuk össze a békeévekben törtónt szalmatüzelést a mostanival. Tudnunk kell, hogy a háború következményeképpen a fában szegény vidékek kevés faállománya is úgyszólván teljesen elpusztult, A nagybirtokrendszer megszűnése után,, kisparasztok kapták a földet, akik még ha akarták volna is, drága pénzért sem kaptak volna, fát, tehát eltüzelték szalmájukat. Emiatt niz utolsó öt békeévben fennállott hiány a visszapótlásban most fokozottabb mértékben jelentkezik. Ezen a téren a legelső feltétel és a legjobban járható út a műtrágyatermelés fokozása*, olcsóbbá tétele {Ugy van! a néppárton), hogy mindenki könnyen hozzájuthasson a műtrágyához. De ez még nem elég. Tervnek kell készülnie arra vonatkozóan és intézményesen meg kell szervezni azt, hogy mezőgazdasági termelésünkben nagyobb teret foglaljon el a takarmánytermesztés és az állattenyésztés. Ez nemcsak jövedelmezőség kérdése, — bár ez a Szempont is fontos — hanem rendkívül nagy jelentősége van a talajerő fenntartása szempontjából^ is. A második nagyjelentőségű tétel a hároméves terv beruházásai között a mezőgazdasági termelésnél a mezőgazdaság gépesítésére felvett 78,000-000 forint. Itt szintén meg kell látnunk azt, hogy még a békeidőben seim elegendő iga erőnk jelentékeny része a háború következményeképpen elveszett. Látnunk kell, hogy a békeidőben megvolt gépesítésünk, amely nagyüzemekben megfelelő lehetett, ma nem megfelelő, mert kisüzemekben a földreform utáni helyzetben sok gép nem használható. Már békeidőben is sokat tárgyaltunk és sokat hallottunk itt arról, hogy gépesíteni kell mezőgazdasági termelésünket, (Ugy van! Ugy van! a néppárton és a kisgazdapárton.) egy részt azért, hogy a földet művelő paraszt munkáját könnyebbé tegyük, másrészt pedig azért, hogy a talaj művelést okszerűbben végezhessük el és egész növénytermesztésünket kedvezőbb helyzetbe hozhassuk. Ttt lehetetlen meg nem látni azt, hogy az elmúlt 1947. esztendőben, amikor rendkívüli aszály volt, a jobban megmunkált földeken sokkal kisebb volt az aszálykár, mint a még gyengén megmunkált földeken, sőt el lehet mon dani azt, hogy jó talajon, jó vetésforgó ós jó munka mellett még az 1947-es rendkívüli aszály idején is egészen jó búzatermés tudott lenni. (Ugy van! a néppárton.) Helyeselnünk kell tehát azt, hogy 78 millió forintot vettek fel gépesítésre. Ez az összeg ugyan még- nem old-' ja meg a problémát, de kedvező lépés a további fejlődésire, hogy minden talajon elegendő talaj" művelő eszközünk, gépi erőnk álljon rendelkezésre, hogy jobb talajműveléssel csökkenthessük a szélsőséges időjárásunk következte ben beálló aszály károsítását. Ennél a címnél a hároméves tervbe még 7-5 millió forintot vettek fel mezőigazdasági iparunk átszervezésére. Itt elsősorban gondol- * nunk keik arra;, hogy mezőgazdasági termé" nyeink ipari feldolgozására a múltbelinél sokkal nagyobb lehetőséget kell biztosítani. Mindennemű ipari növényünk termelése elterjedé sének — ami a mezőgazdaság belterjességének egyik legkönnyebben járható útja — feltétele az, hogy mezőgazdasági iparunk jól legyen megszervezve, minden ipari növényünkre jó vevő legyen, aki jó árat tudjon érette fizetni. A költségvetés 3. és 4. címébe a kertészet és a szőlészet van felvéve. A bizottsági tárgyalás során már többen kifogásolták, hogy kevés ez a kertészetre felvett"2.7 millió forint és a szőlészetire felvett 2.3 millió forint. A múlt évvel szemben a kertészetnél 780.000, a szőlészetnél 760.000 forint emelkedés van. Valóban iag-, gasztó lenne, ha csak ennyi volna, a hároméves tervben azonban erre a költségvetési évre a kertészetnél és a szőlészetnél 22 millió forint van előirányozva. Ha ez az összeg maga nem is oldj a meg a . problémát, — mert kétségtelen dolog, hogy a földreform után, amikor egyes nagyobb üzemű szőlő és kertgazdaságokat széjjelosztottak, rendkívül nagy károsodás származott, egyrészt a növényegészségügyi szolgálat^ elmaradásából, , a védekező anyagok hiányából, másrészről pedig az elpusztult Sízőiőtőkék ós gyümölcsfák pótlásának kiesése miatt, — mégis ezzel a 22 millió forinttal kedvező fejlődést tudunk elindítani, hogy necsak elérjük , a békebeli mértékeit mind szőlő", mind a gyümölcstermelésnél, hanem ez út lehet uhhoz is, hogy még túl is haladhassuk azt, A földmívelósügyi tárca költségvetésének 5.^ cimenel, a mezőgazdasági tudományos és kiserletügynél 18,973.000 forint van előirányozva, ami a multévinél 12 millió forinttal több. Itt szintén figyelembe kell venni a mezőgazdasági kísérletügy rendkívüli jelentőségét. Amikor új termelési irányokról új termelési módszerekről beszélünk a megváltozott birtokviszonyok miatt, akkor ez a feladat most az uj helyzetben — amikor ig nincs meg a nagybirtok, amely önmagában is kísérletezhetett, tudományos megállapításokat gyakorlatilag kipróbálhatott — teljesen a földmívelésügyi kormányzatra ésu annak kísérletügyére hárul át. „A mezőgazdasági kísérletügyhöz tartozik elsősorban mint döntő"és nagyjelentőségű kérdés ia talajjavítás. Amint a gépesítésnél megemlékeztem róla, jó talajmunkával csökkenteni tudjuk szélsőséges időjárás mellett az aszály károsítását, de a jó talajmunka csak a természettől fogva jó talajon érvényesülhet. A rossz vízgazdálkodási adottságú, kedvezőtlen fizikai tulajdonságú talajoknál elsősorban meg kell a talajt javítani, hogy a jó talajmunka érvényesülhessen. Értem ezt elsősorban a szikes* talajokra, a savanyú talajokra és minden olyan talajunkra, amely kedvezőtlen adottságú. Aggasztó volna, ha itt a kísérletügynél, az 5. cím alatt a talajjavításra úgyszólván semmi összeg nem szerepelne; de a hároméves terv keretében általában a mezőgazdasági kís'órletügyre 3 millió forint, a szikes talajok megjavítására 11 millió forint, a növényegészségügyi szolgálatra pedig 5 millió forint, ennél a
