Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-49

325 Áz országgyűlés 49. ülése 1948. a címnél tehát összesen 19 imillió fonint van előirányozva. Jóllehet ez az összeg nem ak­kora, amekkorára Szükség volna, — különösen a talaj javításnál nem akkora — ha mégis azt vesszük, figyelembe, hogy eddig ennek még csak töredéke sem volt meg. megnyugvással fogaidhatjuk azt, hogy jó úton járunk e té­ren is. A 6. cím, a mezőgazdasági szakoktatás, 28 millió forinttal szerepel a költségvetésben, ami 13 millió forintos emelkedést jelent a muHévi költségvetéssel szemben. Szakoktatásunk jelen­tősége elvitathatatlan, különösíen tmeítőgazda­ságunk mostani .helyzetében, (Helyeslés a nép­párton.) amikor a sok új földhözjuttatottban hiába van meg iaz egyénii szorgalom, s a jóaka­rat, mert hiányzik a Szaktudás és ezt nekünk pótolnunk kell. (Helyeslés a néppárton.) A mai helyzetet figyelembevéve, mezőgazdasá­gunknak új utakon kell haladnia és különö­sen az alsófokú mezőgazdasági szakoktatást kel kiterjeszteni miind az iskolai, mind aiz is­kolánkívüli szakoktatás tekintetében. (PAR RAGI György (md): A szakembereket meg kell becsülni!J Itt ehhez az emelkedésihez hozzá kell még számítanunk azt a 17 millió forintot, amely a mezőgazdasági szakoktatásra a három­éves terv (keretén belül jut. A 9. címnél a közgazdaság és agrárpolitika címénél a,z előirányzat 4.9 millió forint, ami a multévihez képest 2.4 millió forint emelkedést jelent. Ennél a címnél azonban szintén jelen­tős beruházások és befektetések kerülnek sorra a hároméves terv kertén belül is, még­pedig — ami talán az egyik legjelentőségtel­jesebb tétel — a szöA-etkezetek támogatására.1 2 millió forint. Ez az összeg nem tévesztendő össze a szövetkezetek áruhitelével, mert ez ennél lényegesen nagyobb összeggel másutt szerepel. Most. amikor a földmívelósügyű tárca költ ségvetését tárgyaljuk, meg kell emlékeznünk a mai idők egyik legtöbbet emlegetett kérdésé­ről, a szövetkezetek kérdéséről. Nem volna ,idevaló, ha ,ai szövetkezetek kérdésével általá­nosságban foglalkoznánk, de kimondottan fog­lalkozni kell vele a mezőgazdaság, különösen a parasztság szempontjából. Elvitathatatlan tény, hogv az országban ma olyan nagy az öt holdon aluli birtokosok száma, hogy ezek ma­gukra hagyatva, egyéni boldogulásukat biz­tosítani nemigen képesek, szükség van tehát a szövetkezetekre nemcsak a beszerzés és az értékesítés, hanem a termelés elősegítése szem­pontjából is. Itt is érvényesül azonban a^ a régen be vált igazság, hogy amikor az államélet bele­avatkozik az emberek dolgába, ha ezt helyte­lenül teszi, rosszabb helyzetet idézhet vele elő, mint am|jlyen a-beavatkozás előtt volt. (Ugy van! Úgy van! az ellenzéken.) Döntő fontos­ságú aiz, hogy a kisparasztoknak Szövetkeze­tekben való tömörítéseinél megtaláljuk bzt a formát, amellyel szemben a parasztság nem viseltetik bizalmatlansággal, hanem amely for­mában a szövetkezetet a magáénak tudja érezni, amikor tudja, hogy a szövetkezet nem ellene, hanem érette van. (PARRAGI György (md): De nem álszövetkezetek kellenek!) Ne felejtsük el, szövetkezeti rendszerünkkel kapcsolatban még ia békeidőben is sokszor hal­lottuk emlegetni az álszöveltkezeteket. Lehet hogy volt is ebben a megállapításban valami igazság, {Egy hang a néppárton: Felülről le­felé!) mert láttuk a példáját annak, hogy szö­évi február hó 19-én, csütörtökön. 320 vetkezetek alakultak kimondottan kapitalista haszonszerzés céljából, (ügy van! Ügy van! — PARRAGI György (md): Spekulációból! Pa~ rasztikodásból!) Lehel hogy még ma is van ilyen, (Felkiáltások az ellenzéken: Van!) de ezeknél a mezőgazdasági szövetkezeteknél, a kisparaszti szövetkezeteknél figyelembe kell vennünk azt, hogy egész közgazdaságunk új utakon megy, a régi magántőke, a banktőke szerepe egész közgazdaságunkban kisebb a múlthoz képest, úgyszólván semmi, és nelm is nő meg többet­Szövetkezeteinket tehát úgy kell felépíte­nünk, hogy megnyerjék a parasztság bizalmát, (PARRAGI György (md): Úgy van!) a, paraszt­ság érezze magáénak a szövetkezeteit és bekap­csolódhassák a termelésbe a közösség hasznára, úgy, hogy megmaradhasson az a teremtő ereje, amely szorgalmából, alkotni vágyásából, egyéni kezdeményezéséből adódik. A formákról sokáig lehetne beszélni. A szö­j vetkezeti forma még nincs is végkép kialakulva t és lehetséges, hogy az első forma nem is lesz jó. De a döntő szempontnak annak kell letetnie, hogy a szövetkezeti termelésnek — ha azt bár­milyen formában megvalósítjuk — a paraszt­ság bizalmát kell élveznie, enélkül célját nem valósíthatja meg. (ügy van! ügy van! — Taps a kisgazdapárton és a magyar d,emokra\lapár­ton. — PARRAGI György (md): Nem az igaz­gatók zsebét megtölteni!) Ugyanennél a címnél fel van véve 3000-000 forint tárházak és hűtők létesítésére. Ez szin­tén nagyon fontos tétel és fontos kérdés.' (P. ÁBRAHÁM Dezső (md): Eléggé kevés!) mert mezőgazdasági termelésünkben lehetetlen helyzet adódnék akkor, ha olyasmit termel­nénk, amit nem tudnánk hova tenni, amivel nem tudnánk mit tenni. Ennek az akciónak lé­pést kell tartania a termelés átszervezésével; mindenütt legyen meg a megfelelő tárház, fel­dolgozó vagy híítőüzem a termények felvéte­lére. Lehetséges, hogy kevés a 3,000.000 forint, de erre a célra a földmívelésügyi tárca költ­ségvetésében ezelőtt számottevő tétel felvéve még sohasem volt. A 10. címnél, a földbirtokrendezés címénél, most 48,900-000 forint van feli véve. 14 000.000 fo­rinttal kevesebb, mint a múlt évben. Itt szintén rá kell mutatnom arra, hogy kedvező fejlődés és javulás van -elsősorban azon a téren, hogy a földalap tulajdonába tartozó ingatlanok hasznosítása^ ma más. mint a múltban volt, és annak ellenére, hogy az áttelepítési kormány­biztosság is a földbirtokrendezési szolgálatban nyeri dotációját, az összeg mégsem emelkedett­Itt azonban meg kell említenünk azt, hogy ezt , a címet nemcsak úgy kell tekintenünk és tárgyalnunk, mint a mostani földreform lebo­nyolítását, hanem általaiban mint a földbirtok­politika, a földbirtokrendezés céljait szolgáló címet. Idetartozik, ide! kellene tartoznia a ta­gosítás kérdésének is. továbbá a földbirtok­szerzési forgalom szabályozásának is. Ha a tárca költségvetésében a tagosítás nem is sze­repel semmi összeggel, (PARRAGI r György (md): Pedig nagyon fontos!) a hároméves terv­ben a tagosításra 4.000-000 forint van előirá­nyozva. A tagosítás jelentőségéről szintén meg kell emlékeznem. Az ország számos községéhen egé­szen kis birtokok vannak: 15 hold 20 helyen. Intenzív, belterjes gazdálkodást így el sem le­het képzelni; nem lehet elképzelni gazdaságos üzemet úgy, hogy az igaerő és maga az ember 21*

Next

/
Oldalképek
Tartalom