Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-48
307 Az országgyűlés 48. ülése 1948, tudtam bejutni a miniszter úrhoz- Ez késztetett engem arra, liogy interpelláció formájában mégis hangot adjak ennek a panasznak ós elégtételt szerezzek azoknak a kisembereknek, akik 800 négyszögöl erdőbirtokhoz jutottak a földosztás során. Egy ilyen kisembernek tehát 800 négyszögölnyi erdőterülete van, de az ez, után 'járó fakommeneióját elvették és aszerint adtak neki 3 mázsa fát, amint ja füstszerinti elosztás folytán jutott. (Egy hang a néppárton: Cifra eset!) Ebben csak az az érdekes, hogy a hősök, akik ezt az ügyet maguk között így elintézték, sokkal több fával rendelkeznek, (Felkiáltások a néppárton: Jellemző!) mint azok, akiknek öt holdjuk van. Az természetes dolog, hogy nem vették figyelembe a földmívelésügyi miniszter úr leiratát, amelyben utasította őket, hogy az 1945:1V. t. c. 1. bekezdése alapján az osztatlan birtok után ,a famennyiség abban az arányban osztassák szét, amilyen mennyiség a tulajdoni arány szerint megilleti qket. A főispán, mint a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságának elnöke, ki is küldte a, maga tisztviselőit, hogy a törvénynek megfelelően járjanak el ós osszák szét a fajárandóságot. Ekkor 150 ember felvonult ós megfélemlítette a kiküldött megyei tisztviselőket. Amikor hivatkoztak erre a törvényre és a "földmívelésügyi miniszter rendeletére, akkor ezt mondták: »Nekünk nem parancsol sem a földmívelésügyi miniszter, sem a .belügyminiszter, mi itt azt csináljuk, ami nekünk jó-« Én ezt nem tudom elhallgatni. Nem tudom elhallgatni pedig azért, mert demokratikus kormány van, _ annak a rendelkezéseit tessék mindenkinek tiszteletben tartani. (Ugy van! Ugy van! a kisgazdapárton és a néppárton) Ennek a törvénynek én elégtételt' akarok szerezni. (Helyeslés a kisgazdapárton és a néppárton.) Arra kérem a belügyminiszter urat, hogy ezt az _ ügyet vizegáltassa ki, mert _ ez most már kimondottan őrá tartozik, annyival is inkább, mivel a földmívelésügyi miniszter úr megtette a maga intézkedéseit. Az óvintézkedés hiányzott és ezt sem a belügyminiszter úr, sem pedig a hajdumegyel főispán nem tette meg ás ennek következményekép a, fát elhordták, amint azt egypár ember 150 ember élén akarta. Ez az eset azután furcsa következményeket hozott. Kedvet kaptak HAJDU megyében a nagy szabadságra és nekimentek a földet is elosztani. Cövekeket csináltak (Zaj.) és nemcsak Debrecenben, hanem más községekben is felcövekelték a földet, »ez Péteré és ez Pálé.« ELNÖK: Kérem a képviselő urat, hogy maradjon az interpelláció tárgyánál. KÁLMÁN FERENC (kg): Odatartozik annyiból, hogy ennek j következményeként történt. Természetes dolog, hogy erről_ szintén jelentésit tettünk az illetékes minisztériumban. Természetes dolog, hogy leáll ítolMúk. Kérdeztem, hop*y az erdei fakitermelésnél miért nem lehetett érvényt szerezni a !törvénynek, miért meni iujtózíkedeitt a belügyminiszter úr gyors tempóban és miért nem fogadott kétnapi ott várakozásom után? Vagy nem tartott elég illeitékesiníek arra, hogy szóbaálljon velem, egy para&ztemberreíl. egy kisgazdapárti em bérrel! (OLÁH Mihály (kp): Ez rágalom! Nem úgy áll!" Nem lehet így beállítani a kér dést! — Zaj. ~- Az elnök csenget.) Semmi ellenvetést a demokrácia ellen soha nem tettem, ellenszenvet a demokráciával szemben nem évi február hó 18-án, szerdán. 308 éreztem, sőlt kijelentem a z t, hogy 1927-től egész mostanáig miindig a demokrácia harcosa voltam és vagyolk. Nemcsalk szóval, hanem tettel is eleget tttejttem a. demokrácia, követelményei nek. Á magam személyében a; demokrácia harcosai közölt voltain úgyannyira, hogy városomban a szociáldeniokiratapárt nagy szorongatása közben odameinekültt a már meglévő kisgazdapártba és étn. boldogan fogadtam oda őket, amiért elég sok szekatúrát kaptam. Mindez azonban nekem nem fáj és akkor sem fájt. Nekem fáj az, hogy amikor elégtételt akarok venni a fajtám, a kisparasztok vagy a kisicmberek jogainak megséirtésóérrt, akkor engem nem fogadnak akármelyik minisztérium is legyen a>z, Ezért hoztaím ezt az országgyűlés elé; (Helyeslés a néppárton.) és várom a belügyminiszter úr válaszát, hogy milyen elégtételt fog adini erre és mi volt az oka aninla'k hogy nem fogadott. Ezzel beszédemet be is fejeztem. (T\aps a kisgazdapárton és dz elíeyizéken.) ELNÖK: Az országgyűlés az interpellációi kiadja a belügyminiszter úrnak. Következik Nagy Lajos képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz víztársulati járulékok országos kivetése tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. POLANYI ISTVÁN jegyző . (olvassa): »Kérdezem a földmívelésügyi miniszter ura* ami az oka,annak, hogy az adózó polgárok, községek és víztársulatok részéről többször kért társulati járuléknak országos kivetése miiidezideig nem nyert megfelelő elintézést'? Az orSizág számottevő községe, adózó poL: gána a fennálló víz-társulati járulékok egyoldalú kivetésével aránytalanul súlyos adóval van meglterhelve. Van-e lehetőség arra. hogy a vízadó orszagos bevezetésével ez a font(\ s közügy r végre méltányos és igazságos megoldást találjon!« ELNÖK: A képviselő urat illeti a szó. NAGY LAJOS (dn): T. Országgyűlés! A víztársulati adók múltbeli és jelenbeli probléma játra szeretném felhívni az igen t. földmívelésügyi kormányzat, valamint az illetékes tényezők figyelmét abból ia; célból, hogy az igazságtalan és méltánytalan víztársulati járulék kérdése '"z igazságos és egyenlő közteherviselés elvének megfelelően végre elintézést nyerjen, megoldásira találjon. Azt hiszem, ez a; kérdés eléggé jelentős, nagy fontossággal bir, országos érdeket érint, ideije hát, hogy a kormányzat komolyan foglalkozzék vele. (EH.ÖSS János (kg): Foglalkozik is!) T, Országgyűlés! Az árvíz, és belvízszabályozó társulatok zónájába, ármemt esi tett terű" létébe tartozó falvaknak, községeknek, de az adózó polgároknak is állandó sérelmük ós panaszuk, hogy az a niagias víztársulati jármi ék, amelyet fizetnek, a többi községek adóterhéhez viszonyítva tetemes megterhelést, adótöbbletet jelent. (Ugy van! Ugy van! a néppárton.) Mindezidáig* azonban eredménytelen maradt minden lépés, óhaj és kérés, amely anna irányult, hogy ez a vízi társulati járulék egyformán és arányosan oszoljék meg az ország valamennyi községé és adózó polgára között. Pedig, ha tárgyilagosak vu gyünk, ennek az elvriek helyénvalóságát el kell fogadnunk. A
