Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-48

- • I 305 Az országgyűlés 48. ülése 1948, évi február hó 18-án, szerdán. "06 mellett fekszenek, mondom, ©nőiek ellenére a felszabadulás óta a Rábaszabályozó Társulat egyáltalán semmiféle intézkedést sem tett a védőtöltéseknek és az ártérnek megvédésére. Olyan esztendőkbem mint az 1946-os esztendő volt, de szinté kivétel nélkül minden eszten, dőben a Rába vize több katasztrális hold földet visz el a Rába árterén belül fekvő területekről. Nyilvánvaló dolog-, hogy a Rábaszabályozó Társulat vezetőségé helytelenül gazdálkodik a földművelő lakosság- pénzével és ezt az állapotot, valamint azt. hogy a parasztság földjeit katasztrális- holdszámra vigye el a víz, a magyar demokrácia nem tűrheti tovább. Az említett három község elöljáróságának erre a kérvényére, amelyet a múlt év szeptemberébem terjesztett a földmívelésügyi kormányzat elé, csak most, ez év január végén érkezett válasz, amely szerint — egy teljes ol dalas indokolással — a földmívelséügyi minisztérium a jogos és méltányos kérést elutasította, Ezzel egyidősben azonban — tehát a múlt év szeptemberébein — Kenyéri és Rábakecskéd községek földhözjuttatoítjai is kéryénymyel fordultak a földművelésügyi minisztériumhoz. Ebben a kérvényükben azt kértékhogy a földmívelésügyi minisztérium^ a két község újgazdáinak Rába-ártéri járulékát - 1946-ra teljes egészében engedje el. Kérésük indokolására felhozták, hogy a két községinek mintegy 250 újgazdája 1946. és 1947. évre öszszeseii 14.000 forintot lenne köteles a Rábaszabályózó Társulatnak fizetni, holott az az iújgazdák és földjük megmentése érdekében miii'dezideig semiui tevékenységet sem foly" tátott. Ez a kérés jogos és méltányos ezeken az indokokon, túl ezért is, mert a két község földhöz juttatott jai valóban a legnehezebb helyzetben voltak és vannak ma is. Teljesen a semmiből kellett kiindulniok,. igaerő nélkül művelték a földjeiket és így ez a 250 ember mégsem tud 14.000 forintot egyszeriben kifizetni. Ráb;;keeskéd és Kenyéri új földhözjuttatottjainak erre a kérvényére a föl dimí ve légügyi minisztérium mindezideig nem, válaszolt, annak ellenére, hogv a beterjesztés óta közel félesztendő telt el és a községek elöljárósága nyilvánvalóan meerkezdte a 14.000 forint behajtását a két község földhözjuttat ott jain. (Mozgás.) Ez nem engedhető meg a magyar demokrácia jelen helyzetében. Nyilvánvaló dolog, hogy a Ráhass bályozó Társulat működése nemcsak a kiszabott, összeg nagyságánál' fosrva, de egyébként sem' képviseli az új földhözjuttatctta^nak az érdekeit és e három község lakossága r'«k r kérését Azt hiszem, hogy ' válamennvj községnek a kérését, amelyek a folyók mellett feküsznek, tolmácsolom akkor, amikor egyrészt airra kérem a földmívelésügyi miinsztériümot, hogy ezeket la visszásságokat szün" tess-e meg, és hogy válaszoljon ezekre a kérésekre és méltányosan intézze el azokat, másrész! pedig találja mez a módját annak, hogy valamennyi vízszabályozó társaságot államosítsuk. (Él'énk helyeslés és taps.) Lehetetlen állapot PZ, hogy e községek 'lakói, amelyekhez tarV'ík az említett három közséer is, egy esztendőben köze] 20.000 forinttal több adót fizessenek azért, mert az Isten a folvók mellé teremtette az illető községeket. (Élénk helyeslés és taps.) . ELNÖK: Az országgyűlés az interpellációt ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ HL kiadja a földmívelésügyi miniszter úrnak. Következik Kálmán Ferené képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz a hajduhadházi erdőfakitermelés szabálytalanságai tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció

4 szövegét felolvasni. POLÁNYI ISTVÁN jegyző (olvassa): '»Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról hogy a felügyelete alá tartozó hatóságok a miniszteri rendeleteknek nem tudnak érvényt szerezni, és ennek következtében a/, egyes szomszédos községek között elienségeske" dések keletkeznek

I Iiajduhadház erdőbiríokosságának vágás, területén vágásra kerülő famennyiség egy része a birtokos-ság- tagjaiként szereplő hajdúböszörményi, debreceni és a környékbeli falvakban lakó erdőbirtokosokat illeti meg. Eddig az évenkint kitermelt famennyiséget a tulajdonosok a tulajdoni arányuknak megfelelően meg is kaptájc, kivéve az 1945. évi kitermelést, amikor már az akkori új vezetőség' a_ böszörményi birtokosok részére járandóságuknak csak az . egyharmadrészé! adta ki. A főispán által most kinevezett új vezetők pedig úgy határoztak,, hog-y az 1935 : IV. te. 172. §-á;nak 1. pontja rendelkezésének félretételével, a kitermelt famennyiséget csupán Hajduhadház község lakói között a tulajdonjogra tekintet nélkül, a kémények száma szerint osztják ki. A földmívelésügyi miniszter úr a 238.379— 1947. V. 1. számú rendeletével utasította a főispánt, mint HAJDU vármegye közigazgatási bizottsága, gazdasági albizottságának elnökét, hogy az 1935 : IV. te. 172. §-ának 1. pontja^ értelmében járjon ekés a járási főjegyző Hajduhadház és Hajdúböszörmény város vezetőinek bevonásával hasson oda, hogy minden olyen tevékenységet, amely a vagyonközösségnek a törvényben előírt működése .ellen irányul, kerüljenek el. Ezen rendelkezésnek foganatja nem volt. ós a kiosztáis a tulajdonjogra és tulajdoni arányra tekintet nélkül megtörtént. Hajlandó-e a belügyminiszter úr intézkedni, hogy q felügyelete alá tartozó alsóbb hatóságok a jelenleg fennálló törvények alapján kiadott miniszteri rendeleteknek érvényt szerezzenek'?* ELNÖK: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. KÁLMÁN FERENC (kg): T. Országgyűlés! Az írásban ismertetve van, hogy mi történt ott HAJDU megyében ezzel az erdőbirtokossággal. Tudniillik ez az erdő kisembereké. Vau benne 400 négyszögöl, van benne két holdja. Ezek mind olyan kisbirtokosok, akiknek arra a famennyiségre, amely kommencióként nekik járna, szükség volna. Természetes dolog, hogy ott ,

a vezetés átkerült a helytelenül vezetők kezébe és ebből adódott azután az, hogy a fakommenciót aszerint osztották el, ahogyan ők megszabták. (19.00) Én ezt az ügyet nem akartam ide^ hozni az országgyűlés elé. El akartam intézni a hivatalos fórumoknál, Jártam az államminiszter úrnál, jártam a földmívelésügyi miniszter úrnál, sőt a belügyminiszter úrnál is, hogy elégtételt szerezzek ezeknek a kisembereknek sérelmeikért, de elégtételt sehol sem kaptam. Az egyik helyen, az történt, hogy nem volt jelen a miniszter úr, a másik helyen az történt, hogy kétnapi várakozás után sem 20 /