Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-48

275 Az országgyűlés 48. ülése 1948, a demokratikus népi hadsereg megteremtésé­nek nemcsak anyagi, hanem igen komoly poli­tikai, szervezési és nevelési feltételei is van­nak, tehát a cél érdekéhen elsősorban ezeket az alapokat kell megteremtenünk és leraknunk. Éppen ezért ezt a költség-vetést két fő szem­pont jellemzi. Először is a költségvetés biztosí­tani kívánja, hogy a meglévő kis honvédségi keret az adott közvetlen feladatokat jól tudja ellálni, másodszor ez a, kötségvetés ki akarja szélesíteni az új honvédség felállításának alapjait. Most nézzük, melyek honvédségünk köz­vetlen feladatiéi. ' Ezek három pontba sorozha­tok. Először is a határszolgálat ellátása, má­sodszor a katonai objektumok őrzése, har­madszor pedig a különlegeis műszaki feladatok elvégzése. Határezolgálat ellátása. Ismeretes, hogy az európai áruforgalom bizonytalansága foly­tán nagyarányú csempészés fejlődött ki. amely komolyan veszélyeztette országunk és dolgozó népünk érdekeit. A. határőrség feladata tehát igen komoly, nehéz és* felelősségteljes feladat. Ennek érdekében a minisztérium nagy erő­feszítést tett, hogy a határőrség égető nagy létszámhiányát csökkentse, de ezt csak a meg­lévő szervezetszerű létszámból lehetett és kel­lett bizoisí tanunk. Ma már - a határőrség fel­adatát jól és igen eredményesen látja el. Ugy érzem, hogy ez alkalommal a nemzet elismeré­sét kell nyilvánítanunk határőreiniknek, akik aránylag igen kevés létszámmal, igen nehéz körülmények között, csaknem állandó szolga" latban állva, esőben, sárban, éjjel-nappal be­csülettel teljesítik kötelességüket. (Taps a kor­mánypártokon.) Jelen' honvédségünk második közvetlen­feladata katonai objektumaink őrzése. Ez első­rendű állami, gazdasági és politikai érdek ós kifejezetten katonai feladat is. Meg kell valla­nunk, hogy ezen a téren a demokrácia első éveiben igen komoly mulasztások történtek, és bizony még mia- is vannak sürgősen meg­oldandó feladatok, mert feltétlenül, minden körülmények között biztosi tanunk kell ezeket az objektumokat jövő hadseregünk számára. A minisztérium ennek teljes tudatában van és ebben az irányiban cselekedni is fog. A harmadik feladat a különleges műszaki feladatok elvégzése, mint az aknakutatás, az aknásított területek mentesítése, és természeti csapások esetében, mint legutóbb Szatmár— Beregben, a felsőtiszai árvíz idején a mentési munkák végzése ós ••>< műszaki szolgálatok tel­jesítése. Ha ezt a hősies és minden áldozatra kész magatartást és munkát vizsgáljuk, ame­lyet aknászaink és utászaink e feladatok telje­sítése közben mutatnak, mondhatjuk, hogy büszkék lehetünk a mi demokratikus honvéd­ségünkre. Elismerés illeti őket itt a ország­gyűlés, színe előtt is, mint a nép legjobb fiait. (Ugy vanl a demokrata néppárton.) , Említettem, hogy ezt a költségvetést két szempont jellemzi, az egyik az, amelyiket az előbb részletesen ismertettem, a másik pedig: megteremteni és kiszélesíteni az új honvédség felállításának feltételeit és alap ; ait'. Ezzel kap­csolatban rá kell mutatnom airra. hogy a jelen költségvetésnek az intézetekre fordítandó ki­adásai: az 1947/48. évre csaknem 9 millió forint­tal haladják meg' az előző évit. A Honvéd Kossuth Akadémiai felállítása, a Katonai Mű­évi február hó 18-án, szerdán. 276 szaki Intézet, a Katonai Átvételi -Intézet 'és & Hadbiztosi Akadémia felállítása itt a legfonto­sabb, az új honvédség érdekében megtett lépés. Külön ki kell emelnünk a Kossuth Akadé­mia felállításának jelentőségét. Olyan új, a t népből jövő paraszt és munkásszármazásű, * demokratikus szellemű, katonailag kitűnően képzett tisztikarra van szükségünk, amely lehetővé fogja tenni, hogy a magyar honvéd­ség a magyar demokrácia legnagyobb és leg­jobb iskolajai legyen. Az új honvédség" szellemének elsősorban a legjobb magyar szabadságharcos és katonai hagyományokra kell épülnie, és a honvédség megszervezésében, kiképzésében, de • a tisztikar és a legénység egymásközti viszonyában' is kifejezésre fog jutni az a nagy átalakulás, amely országunkban történik, s amely végér­vényesen a dolgozó parasztság és munkásság, tehát a nép kezébe teszi le saját sorsának irá­nyítását T. Országgyűlés! Van ennek a költség­vetésnek egy tétele, amely nem tartozik szoro­san a költségvetéshez, ez pedig a nyugeliátá sok cím alatt található 59,478.000 forint. Ezt egyszerűen örökségként vettük át ia B-lista befejezése után. Ez ugyan nem befolyásolja a honvédelmi kölségvetés tételeit, de egyszerűen mint tényt hadd említsem itt meg, hogy ha ösz­szeadjuk magának a minisztériumnak, tehát a központi igazgatásinak összes költségeit és a parancsnokságok, a hatóságok költségeit, vala­mint az összes intézeteknek — tehát a Kossuth Akadémiának stb. — költségvetési előirány­zatait, akkor azt látjuk, hogy míg a nyugellá­tások 59 milliót tesznek ki. addig ez a három tétel együttesen sem tesz ki 50,109.000 forintnál többet. Amikor a munkásság- a parasztság, a dol­gozó értelmiség a legnagyobb áldozatot vál­lalja az ország újjáépítéséért, akkor nem for­díthatunk továbbra is ilyen h'atalmas összeget arra, hosry' jórészt olyan volt K. u. K. ós Horthytábornokok és tisztek, akikneík külön­ben jelentős része nyíltan, vagy titkosan de­mokráciadllenes, a gondoktól mentesüljön-' így tehát sürgős kormányintézkedésre van szük­ség és a nyugdíjjogosultság revíziójára. En­nek érdekében a honvédelmi miniszter úr már meg is - tette a szükséges intézkedéseket. (He­lyeslés a kommunistarpárton.) T. Országgyűlés! Tudatában vagyunk a honvédségünk- az új magyar demokratikus honvédség megteremtése érdekében még előt­tünk álló óriási feladatoknak és valamennyi komoly nehézségneik is- A magyar demokrati­kus hadsereg megteremtése érdekében ez a követelés már biztosítja-az első lépések meg­tételét és ia, legfontosabb állapok kiépítésének •legalább is a megkezdését. Ennek tudatában kérem a költségvetésnek általánosságban és részleteiben való elfogadását. (Helyeslés és taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? SZABÓ PIROSKA jegyző: Szőnyi *Tíbor! SZÖNYI TIBOR (kp): T. Országgyűlés! A honvédelmi tárca költségvetése az 1946/47. költ­ségvetési évben kereken 82 millió forint volt, amj az akkori egész költségvetés 1.5%-ának fe­lelt meg. Noha a mostani költségvetésben a honvédelmi tárcái előirányzata 150.5 millióra, tehát jelentős mértékben emeífcedett, ez az

Next

/
Oldalképek
Tartalom