Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-48
277 Az országgyűlés £8. ülése 194 összeg is csupán alig 3%-át teszi ki az 1947/48. évi egész költségvetésnek. A múlt esztendőben is kevés volt a honvédség céljaira fordított összeg és most is rendkívül csekély. Az emelkedés azt mutatja, hogy a magyar népi demokrácia párhuzamosan a gazdasági és politikai helyzet megszilárdulásával, fokozott figyelmet szentel a honvédelem kérdéseinek- Nekünk ezen az úton kell tovább haladnunk. Még igen távol vagyunk azonban a békeszerződésben számunkra engedélyezett 70.000-res létszámú hadsereg elérésétől. A magyiar népi demokráciának igen fontos föladata, hogy a békeszerződésben engedélyezett hadsereg létszámát minél gyorsabban elérje, mégpedig úgy, hogy hadseregünk korszerű felszereléssel rendelkezzék, megfelelően legyen kiképezve, s így békénk és biztonságunk őre lehessen. Honvédelmi költségvetésünk csekély volta akkor válik teljes egészében világossá- ha a magyar honvédelmi költségvetés számadatait néhány nyugati állam katonai költégvetósének számadataival hasonlítjuk össze. Az angol haderő egy évi fenntartási költsége például az 1947/48. esztendőben 900 , milKlió fontsterling. A háború előtti évben, amikor az angol fegyverkezés igein erős iramban indult meg, a hadsereg akkori költségvetési előirányzata csupán 234 millió fontsterling volt, vagyis •a, mostani majdnem négyszerese az akkorinak. Spanyolországban a jelen pillanatban a hadsereg békeállománya 900.000 fő, tehát az összlakosságnak 4%-a. Ennek a haderegnek a fenntartása a spanyol! költségvetés 52%-át teszi ki, vagyis 8 milliárd pezietát. Az Egyesült Államokban például az új, költségvetés 2 milliárd dollárral növeli a katonai kiadásokat, a .közvetlen . katonai kitaidások költségvetése az összköltségvetés 28%-át teszi ki, és az ugyancsak hadicélokat, katonai ^élokat szolgáló nemzetközi ügyek céljaira fordított költség az egész költségvetésnek 46%-a. Ha ezekkel a számadatokkal vetjük össze a mi honvédelmi költségvetésünket, akkor meg kell állapítanunk, hogy a mi költségvetésünk kerete igen szűk. Fontosnak tartom- a honvédelmi tárca tárgyalásánál újra világosan leszögezni azt tetz álláspontunkat, hogy fel kéli számolnunk mindenféle pacifista álmodozással. Békénket, nyugalmunkat és biztonságunkat pacifista képzelgésekkel biztosítani nem lehet. Békénk és nyugodt fejlődésünk legfőbb biztosítéka a szomszédos demokratikus népekkel, a bélkéjüket minden eszközzel megvédeni akaró népekkel való összefogás és barátság. Azokkal a szerződésekikel, r amelyeket a barátság és öszszefogás jegyében már megkötöttünk és a Szovjet néppel éppen a jelien napokban meg* kötünk, hatalmas lépést tettünk békénk biztosítása "érdekében, de békénk ugyanolyan fon, tos másik legfőbb biztosítéka saját katonai erőnk és ezek a szerződések is csak akkor válnak valóban a béke biztosítékaivá, ha a szerződő népek, országok erejére, katonai erejére is támaszkodnak. Szükséges ezt hangsúlyozni, különösen egy olyan pillanatban, amikor az amerikai imperializmus újabb, úgynevezett segélyek megszavazását vette tervbe, görögországi és tö-' rökországi vazallusai részére, és akkor; amikor, adatok'és dokumentumok kerülnek nyilvánosságra arra vonatkozólag, hogy aiz elmúlt vüágháborií előtti években a nyugati imperialisták ugyancsak a kis népek szabadságáS. évi február hó 18-án, szerdán. 278 nak és függetlenségének eladása és elárulása, útján kerestek megegyezést Hitlerrel. Bókónk megvédésére iparunk fejlesztése és termeilésünk fokozása mellett a hadsereg erősítését is szorgalmaznunk kell, annál is inkább, mert a béke erői nagyok és hatalmasak. A velünk szerződésre lépett keleteurópai or 1szágofcban is nagyok és hatalmlaísak a béke erői és egyre növekvők a béke erői a nyugati országokban is. Az a meggyőződésünk, hogy a demokratikus erők, a béke erői erősebbek, mint az imperialista háborús uszító erők. A népek békevágya hatalmas, a bléke hadserege hatalmas, és végül is ezek az erők fognak győzedelmeskedni és képesek lesznek arra, hogy a háborús uszítók, az imperialista háborús felkészülők készülődéseit idejében leszereljék és megakadályozzák. Fiatal demokratikus honvédségünk anyagi megalapozottság tekintetében még igen gyenr gén áll. Bár az elmúlt esztendőben sikerült honvédségünkéit többé'kevésbbé megfelelően beöltöztetni, még mindig nagyok a hiányok ezen a téren, hiszen hadseregünknek ma sincs ruhar vagy bakancstartaléka. Gazdasági nehézségeink mellett közrejátszott ebben az a körülmény is, hogy honvédségünk vezetésében az elmúlt időkben és még ai közelmúltban is egyes területeken a demokrácia iránt ellenséges héfolyások érvényesültek, olyan befolyáísok, amelyeknek tevékenysége eredményezte hadseregünk felszerelésének elszabotáliását, elherdálását A honvédlaktanyák túlnyomó része romokban hever. Pedig biztosítanunk kell, hogy a katonai szolgálatra bevonuló niagyair ifjúság megfelelő, emberséges elhelyezésben részesütjön. Ha gazdasági helyzetünk ma még nem teszi lehetővé kormányzatunk számára, hogy a honvédségre annyi pénzt fordítson, amennyit kívánatos lenne, akkor a városok önkormányzatainak saját erejükből, saját kezdeményezérsükből kell támogatniok a demokratikus magyar honvédséget azzal, hogy a laktanyákat felépítik. Ezzel nemcsak hadseregünk fejleszd tésének, demokráciánk biztonságának, tennének nagy (szolgálatot* hanem saját városuknak is, hiiszen a honvédség jelenléte gazdasági és kulturális előnyöket jelent az illető város számára. Honvédségünkről ma már nyugodtan mondhatjuk eh hogy nem a nép ellenségeinek, hanem magának a dolgozó magyar népnek a hadserege, amelyet a néo ellen fordítani isoihaJtöbbé nem lehet. Igazán demokratikus néphadseregünk azonban csak akkor lbsz„ ha a múlt tisztikara helyett a dolgozók széles rétegeiből származó tisztek fogják honvédségüüket vezetni. Döntő fontosságú feladatunk valóban demokratikus, a nép legjobb fiaiból álló tisztikar kiképzése, (ügy van! Ugy van! a kommw nistapárton.) Igen nagy jelentősége van a Kossuth Akadémiának, ahol honvédségünk tiszti kiképzése folyik. A tiszt kiképzés azonban a Kossuth Akadémián még igen szűk keretek közt mozog. Tovább kell azt bővíteni és fokozni kell a Kossuth Akadémia működésének anyagi előfeltételeit is. Ma a Kossuth Akadémián tiszti és tiszthelyettesi kiképzésben részesülők 75%-a munkás- és parasztszármazású. 1948 őszén számuk jelentősen emelkedni fog. Azon kell lennünk, hogy a magyar munkásság és parasztság legjobb, legöntudatosabb ós legharcosabb fiai 18*
