Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-48
Az országgyűlés 48. ülése 1948. évi február hó 18-án, szerdán. 274 A minisztérium költségvetését magam ós pártom nevében részleteiben is elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: A címhez több szónok nincs feliratkozva. A vitát bezárom. Az előadó képviselőtársunk kíván szólni. „JÓBOKU MAGDA (kp) előadó: T. Országgyűlés! A népjóléti minisztérium költségvetésének részletes vitája során elhangzott felszólalásokhoz sok hozzáfűzni valóm nincs. A szónokok legnagyobb része arra az eltérésre mutatotti rá, amely a felmerülő igények és a rendelkezésre álló összegek között van. Ez szükségszerű tény és mint ilyen a költségvetés általános és részletes indokolásában is benne foglaltatik. Egyébként a hozzászólók is elismerték, hogy a népjóléti minisztérium a rendelkezésére álló összegekkel okosan gazdálkodik s a felmerülő igények között helyes értékelési sorrendet állapít meg. Hajduné képviselőtársam helytelenítette azt, hogy családi gondozásba kiadás esetén a gyermeket befogadó szülők nem a nagyobb, hanem a kisebb gyermekek után kapnak nagyobb összegeket. Ez az intézkedés helyes, mert kisgyermekeket, kik a felnőtteknek munkájukban nem lehetnek segítségükre, de akiknek gondozása és ellátása sok gondot igényel, sokkal keyósbbé fogadnak magukhoz a nevelőszülők, mint nagyobb gyermekeket. A népjóléti minisztérium ezzel az intézkedéssel az állami menhelyek túlzsúfoltságát akarja megszüntetni és azt akarja elősegíteni, hogy az elhagyott 'kisgyermekek minél előbb családi körbe jussanak. A társadalombiztosítási címmel kapcsolatos felszólalásokra a következőket kívánom megjegyezni. A mezőgazdasági biztosításnak kétségtelenül megvannak a maga hiányosságai, de ed nem is lehet másképpen egy ilyen, újonnan megszervezett biztosításnál. Egyetlenegy intézmény sem születik meg hibák nélkül különösen nem ilyen gazdasági viszonyok között, amelyekben most élünk. Az első fontos lés döntő lépést megtettük: megvalósítottuk a mezőgazdasági munkásságnak, ennek a múltba* teljesen elhanyagolt rétegnek a biztosítását. A most következő lépés az kell legyen, hogy a biztosítással kapcsolatos "hiányosságokat* amelyeknek egy részére a felszólalók rámutattak, minél előbb kiküszöböljük. Ami a táppénzesek szánnának nagymértékű emelkedését illeti, itt kétségtelenül az eddiginél nagyobb ellenőrzésre van szükség. Ez a'nagyobb és komolyabb ellenőrzés a munkafegyelem megszilárdít á!sa, feltétlenül szükséges 'a hároméves terv sikeres megvalósítása, a háborúokozta sebek gyógyítása és gazdasági életünk további fejlődésé szempontjából. Ami végül a társadalombiztosítás egységesítését illeti, kétségtelenül 'óz az a cél, amely felé a jövőbem a társadalombiztosításnak tö% rekednie kell. ELNÖK: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-e a népjóléti tárca költségvetésének 8. címét elfőgadii.il (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a 8. címet elfogadta, és ezzel a népjóléti tárca költségvetését részleteiben is elfogadta. T. Országgyűlés! Napirend szerint következik a honvédelmi tárca költségvetésének általános tárgyalása. Mielőtt az élőadó úrnak a szót megadnám, a t. Országgyűlés tudomására ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ IIIhozóin- hogy a tárcához a magyar kommunistapárt, a független kisgazdapárt, a szociáldemokratapárt, és a nemzeti parasztpárt jelentettek be szónokokat, éspedig Szőnyi Tibor. Pártay Tivadar, Malasits Géza és Gosztonyi János képviselő urakat. Az országgyűlés' a bejelentést tudomásul veszi. » Székely Béla előadó urat illeti a szó. SZÉKELY BÉLA (pp) előadó: T. Országgyűlés! A magyar demokrácia három esztendeje alatt népünknek, a parasztságnak, a munkásságnak és a haladó értelmiségnek nagyszerű erőfeszítése nyomán döntő politikai és gazdasági átalakulás történt Magyarországon. Alapjaiban megváltozott állami és társadalmi életünk, g ma a népi demokráciának mind szélesebb, mind mélyebbre hatoló s következetesebb megvalósítása felé haladunk. Ugyanez a mélyreható demokratikus átalakulás történik a környező államokban: Jugoszláviában. Romániában, Bulgáriában ós Lengyelországban is. Ez a körülmény s »a mi belső átalakulásunk lehetővé tette. (16.30) hogy végre rendezzük közös dolgainkat a szomszédos népekkel és végre megtaláljuk helyünket a világban a békéért, az emberi és társadalmi haladás nagy üg3 7 éért küzdők között. A magyar állam a békeszerződés aláírásával^ az állami és társadalmi élet minden területén visszanyerte teljes szuverenitását, állami és társadalmi életünk teljessége és szuverenitása azonban nem képzelhető el az váj honvédség' a magyar demokratikus népi hadsereg megteremtése nélkül. A magyar demokrácia békét akar, mert ez népünk érdeke* Ahhoz, hogy a megkezdett hatalmas munkát. országunknak a szó igazi értelmében vett újjáépítését tovább tudjuk előrevinui és be is fejezhessük, népünknek békére van szüksége. A m-g "azonban a világban vannak és működnek háborúra uszító és a békét veszélyeztető imperialista erők is, népünk elemi életérdeke azt követeli tőlünk, _ hogy békénk és biztonságunk érdekében mielőbb teremtsük meg az új honvédséget, a demokratikus, jól kiképzett és erős népi hadsereget, a mi hadseregünket. T. Országgyűlés! A honvédelmi tárca előttünk fekvő 1947/48. évi Költségvetése még nem biztosítja az előttünk álló feladatok teljesítését, de mesr kell állapítani, hogv ez a^ költségvetés ennek a feladatnak jegyében készült. A honvédelmi tárca költségvetési egyenlege — a nyugellátások nélkül — az előző költségve-. tési évvel szemben 68.713.000 forint többletet mutat. A többletből 5.597.200 forint a központi igazgatásnál, 4,376.300 forint a parancsnokságoknál és hatósáeoknálí 43.165.300 forint a csapatoknál, 15,574.200 forint pedig "az intézeteknél jelentkezik. Itt kell rámutatnom arra hogy az 1947/48. évi honvédelmi költségvetés az összes állami közigazgatás5 kiadásoknak csupán 3.38, azi ösz«zes .állami közigazgatási személyi kiadásoknak pedig csupán 7.66%-a. Ehhe>z jellemző adatként felhozom, hosry 1925-től kezdve a honvédelmi tárca költségvetése sohasem volt 14%-on alul. Az 1947: XVIII. tc.-kel becikkelyezett békeszerződésben megállapított honvédségi létszám elérésének határt szab elsősorban nyilvánvalóan adott gazdasági helyzetünk és az újjáépítési beruházási sorrend is, amely a hároméves terv keretében jut kifejezésre. Ezen túl azonban tekintetbe kell vennünk azt is. hogy 18
