Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-48

267 Az országgyűlés 48. ülése 1948. évi február hó 18-án, szerdán. 268 másképpen magyarázni, hogy ne kelljen a mezőgazdasági biztosítottak után fizetni, illetve a bélyegköltséget leróni. Igaz, elismerem, hogy ebben a kérdésiben tovább kell mennünk. Tovább is fogunk menni; úgy ahogyan a magyar mezőgazdaságii élet fej­lődik, ugyanúgy szociálpolitikánknak is fej­lődnie kell kieili minden tekintetben, mert hi­szen nem lehet más a cél, mint a népbiztosítás. Nem lehet má, s a cél, csak az, hogy a nemzet minden fiáról gondoskodjék akkor, amikor el­esett, tehetetlenné válik. Ez a célunk tehát és ezen az úton haladunk. T. Országgyűlés! Ami orvosi ellátásunk hiányosságát illeti, ez is a múltnak , a bűne, ame­lyet -mint mondottam, nehéz helyrehozni,' mert. a vidéken olyan állap ótok vannak, hogy az or­vos nem szívesen megy vidékre. Nem szívesen van vidéken az orvos, mert hiszen sem meg­felelő rendelő, sem megfelelő közlekedési esz­köz, sem megfelelő utak nem állnak rendelke­zésére. Amikor vidéken vagyok és felkeresem az orvosokat, számtalanszor tapasztalom, hogy milyen körülmények között élnek és milyen körülmények között végz% munkájukat. Min­dent e] fogunk azonban követni — és kérem a miniszter urat is, hogy ezen a, téren mindent kövessen el, hogy az orvosi továbbképzés minél tökéletesebb legyen. Azok az orvosok, akik vi­déken élnek, magukra vannak hagyatva, na­gyon sokszor szembetalálják magukat problé­mákkal, amelyekbein neon tudják magukat ki­ismerni. Gondoskodnunk kell róla, hogy meg Jegyen" a lehetőség arra, hogy az orvosok adódó problémáikat közöljék, megtanácskozhassák a többi orvossal, a magyar nép egészségéniek megvédésére. Régi problémánk a gyógyszertárak kérdése is. A gyógyszertárak államosítása, illetőleg a magánforgalomból való kivétele. A szülőottho­nok építése terén is még nagyon sok teendőnk van. Ezeket a kérdéseket 'termeszetiesen nem le­het máról~holnapra megoldani. A szülőotthonok igen -fontosak és szükséges, hogy égésziséges kö­rülmények között szakszerű emberek álljanak rendelkezésére az új életet adó anyáknak. Itt van a tüdő- és nemibeteggondozó intéze­tek létesítése. Az utóbbi időben a tüdőbetegség ismét nagy problémája a magyar dolgozóknak. Sajnos, még nincs elegendő, megfelelő tüdő­beteg-szanatóriumunk. A társadalombiztosító intézet lervbevette egy 500 ágyas szanatórium felépítését. Persze ennek létesítése nem olyan egyszerű. Szólnom kell még a igyógyíthatalan beteg­ségekről, a rákról. Ezen a téren is hamarosan tenni kell valamit. Ez nem magyar probléma, "magyar specialitás, hanem világprobléma. Ha figyelték képviselőtársaim az utóbbi hetekben a lapokat, olvashatták, hogy egy hónap alatt több mint 130 ember halt meg rákban. Ezeknek az embereknek halálát hosszú szenvedés előzi; meg. Szükséges tehát egy olyan kórház felállí­tása, ahol a, rákbetegeket gyógyítják, Illetőleg ápolják halálak napjai®. T. Országgyűlés! Az idő rövidsége miatt nem állott módomban sok olyan problémát fel­vetni, amelyet szerettem volna idehozni. Ugy érzem azonban, hogy elmondottam azt, ami a legszükségesebb Mivel úgy a kormány, mint a népjóléti mi­niszter úr iránt a legnagyobb bizalommal va­gyok, a költségvetést részleteiben a, magáin és pártom nevében elfogadom, (Taps a kormány-. Vártokon.) ELNÖK: Szólásra következik a címhez fel­iratkozott szónokok közül! SZABÓ PIROSKA jegyző: Nyiri Sándor! NYÍRI SÁNDOR (pp): T. Országgyűlés! Előttem szólott képviselőtársaim annyiriai ki­merítették már ezt a témakört, hogy én csak egészen röviden szorítkozom mondanivalóimra. A demokrácia alkotóerejét az a tény dicséri, hogy a mezőgazdasági biztosítás immár abba a stádiumba^jutott, hogy két esztendő alatt meg tudott valósulni Ezt mi örömmel nézzük és örömmel állapítjuk meg. Tény az, hogy van mezőgazdasági biztosítás és a további fejlődés folyamán mindenesetre mind jobban és jobban tudunk belekapcsolódni a társadalombiztosí­tásba. Szólnom kell a mezőgazdasági öregségi biztosítottakról, akiknek járuléka elég mini­mális. Szóvá kell tennem ezt kérdést azért is, mért a mezőgazdasági napszámosok, cselédek, öreg napjaikban csupán 30 forintot kapnak havonta, mint járadékot, ami igen-igen kevés egy öreg, elaggott 65—70 éves vagy ennél is, idősebb férfinak vagy nőnek. Nagyon jól tud­juk, hogy a 70.000 mezőgazdasági biztosított között valóban vannak egy kicsit jobbmódúak is, de túlnyomórészük mind szegény, napszá­mosból, uradalmi cselédből került ki Ezt! az uradalmi cselédi rendszert azi uri Magyaror­szág hagyta szomorú örökségül ránk. Ezeket a járadékot az állam vállalta magára, de a járadékok folyósítása céljaira csupán 6 mil­lió forintot bocsát az OTI rendelkezésére. Mi ezt egy kissé keyeseljük. Nagyon is tisztában vagyunk a nehézségekkel, tisztában vagyunk azzal, hogy szörnyű nehézségek vannak ebben az országban, de ugyanakkor meg kell állapí­tanunk, hogy a mezőgazdasági biztosítás cél­jaira rendelkezésre bocsátott 6 millió forint túlkevésnek látszik. Reméljük, hogy a nép­jóléti miniszter úr oda fog hatni, hogy eZ a'z összeg a lehető legnagyobb mértékben fel­emeltessék. Bátor vagyok egy szerény javaslatot tenni. Mondottam, hogy ismerjük a nehézségeket, de ugyanakkor meg kell mondanom azt is, hogy szorgalmazni "kell a mezőgazdasági öregségi biztosítást. Ha ebben a költségvetési évben nem is>, de a" következő költségvetési évben leg­alább ötszörösére • kellene ennek az összegét felemelni. Többször hangoztattuk már és most újból megismételjük, hogy a mezőgazdasági biztosítottak családtagjaik után még mindig nem részesülnek családi pótlékban. Ugyancsak nem részesülnek házastársuk után sem csa­ládi pótlékban. Pedig ezek a túlnyomó rész­ben nincstelen szegény parasztok ennen olyan értékes termelő dolgozói a demokráciának, mint más dolgozók. Legyen szabad itt egy rövid összehason­lítást tennem aa öregségi biztosítással kapcso­latban. Az öregségi biztosítási és a. rokkant­sági járadék legkisebb összege havi 60 forint, legnagyobb összege pedig havi 85 forint. Ez­zel, szemben a mezőgazdasági öregségi jára­dék havonta egységesen 30 forint. Ez az arány nem igen változik az özvegyi és az árvasági járadék terén sem, de ugyanígy nem változik a baleseti járadék terén sem. Legyen szabad megemlítenem egy nagyon : fontos, kérdést, amely ligy érzem, beleillik a népjóléti minisztérium költségvetésének 6. cí­mébe. Erről már volt szó. Ez a nagyon fontos kérdés a gyermekmenhelyek kérdése. Nagyon fontos azért is, mert havi 15—18 forintot fi­zetnek ezekért a gyermekekért és a ruházatot

Next

/
Oldalképek
Tartalom