Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-48
269 Az országgyűlés 48. ülése 1948. évi február hó 18-án, szerdán. 270 is sokszor későn adják oda. Tény. hogy akik gyermeket visanek ki a gyermekmenhelyről, rendszerint a munkateljesítményre baziroznak, nem pedig arra, hogy őt felruházzák é& gyermekhez méltó nevelést adjanak neki. Ezzel kapcsolatban kitérek az U j Dunántúl című lap januári számában megjelent egyik újságcikkre és erre felhivom a népjóléti miniszter úr, továbbá a népjóléti minisztériumban dolgozók figyelmét. A cikk címe a következő: »Cigányoknoz helyezték ki ós bőrbajt kaptak a pécsi gyermekmenhely gondozottai.« Azt hiszem, erről tud a népjóléti ^minisztérium és ezért ezt nem i& taglalom bővebben. Valóban előfordul, hogy .az ilyen kivitt, elhelyezett gyermekekről néha nagyon elfeledkeznek, szegények igen szomorú sorsban tengődnek, s sok ütés-verésben részesülnek. Legyen szabad még kitérnem a paraszitfiaítialság üdültetésének kérdésére is. Nagyon jól tudjuk, hogy a parasztság fiataljai májustól, illetőlég április közepétől esrészen a fagy beálltáig el vannak foglalva a nyári munkával, a kapálással, az aratással és a többi mezőgazdasági munkákkal. Szeretném, ha a népjóléti minisztérium tervbevenné az arra érdemei par-asztfiatalság téli üdültetését és annak mielőbbi megvalósítását. Ezzel megint előbbre mennénk a demokrácia életében és megint egy valódi szociális intézkedést tennénk. Nagyon figyelemreméltó esemény volt és ezért nem lehet szó nélkül elmenni mellette, amikor előadó képviselőtársam teernap azt mondotta: 87 óvoda és 400 dajka beállítása, továbbá napközi otthonok szervezése válik lehetővé. Ezt örömmel vesszük tudomásul és örömmel üdvözlünk minden ilyen intenciót. T. Országgyűlés! Ezeket a kérdéseket voltam bátor felvetni a népjóléti minisztérium költségvetésének tárgyalásánál. Arra kérem a népjóléti miníiszter urat és az OTT-t, hogy amennyire lehetséges a legmeisszebbuienőleg hassanak oda, hogy a szegény parasztság, a volt uradalmi cselédség és a béresek, de különösképpen az a 70.000 öreg paraszt mezőgazdasági biztosított minél előbb felemelt baleseti, illetőleg öregségii járadékot^kapjon. A költségvetés tárgyalás alatt álló címét mind pártom, mind a magam nevében elfogadom. (Taps a kormánypártokon.) ELNÖK: A címhez több szónok nincs feliratkozva, a vitát bezárom, a. tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal, (KISS Ferenc (félegyházA) (ind!): Határozatképtelenek vagyunk! A kérdés felte veséhez kérek szót!) ELNÖK: Tessék! KISS FERENC (félegyházii). (md): A házszabályok 69. §-ára való hivatkozáissal kérem a határozatképtelenség megállapítását. ELNÖK:.Elrendelem a határozatképesség megállapítását. Kérem jegyző képviselőtársunkat, szíveskedjék a jelenlévőket megszámlálni. SZABQ PIROSKA jegyző (megszámlálván a jelenlévőket 1 ): Nyolcvanegy! ELNÖK: Megállapítom, hogy •& Ház nem , határozatképes. Az ülést öt percre felfüggesz" tem. (Szünet: 15.49—16.66.) ELNÖK: T. Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom, Elrendelem a jelenlévők összeszámolását. SZABÓ PIROSKA jegyző (me-számlálja a jelenlévő képviselőket.) ELNÖK: Megállapítom, hogy 108 képviselő van jelen, így az országgyűlés határozatképes. Következik a határozathozatal. Kérdem a . t. Országgyűlést, méltóztatnalk-e a 6. címet elfogadni? (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a 6. címet elfogadja. Krém jegyző urat, szíveskedjék a népjóléti tárca 7. címét felolvasná. POLÁNYI ISTVÁN jegyző (felolvassa a 7. címet, amelyet a z országgyűlés hozzászólás nélkül^elfogad. — Felolvassa a 8. címet.) ELNÖK: Szólásra következik a címhez feliratkozott szónokok közül? POLÁNYI ISTVÁN jegyző: Kiss Lajos! KISS LAJOS (pp): T. Országgyűlés! Amikor ehhez a címhez feliratkoztam, hogy részleteiben is^ hozzászóljak a népjóléti minisztérúum költségvetéséhez, nem mint szakember tettem ezt, hanem azért, mert éreztem, hogy talán ez a cím az, amely a parasztságot, a dolgozó nép fiait, gyermekeit és özvegyeit a legközelebbről érinti. A legközelebbről érinti őket a hadigondozás azért üiS, mert az elmúlt időkben a harcterekre mindig a parasztság és- a munkásság gyermekeit, fiait és férfiait vitték. Nem akarom túlságosan részletezni ezt a kérdést, miivel elég sokan beszéltek már rólaha nem is ehhez a címhez szóltak hozzá. Meg szeretnék azonban említeni néhány .fontos adatot amelyeket éppen saját elgondolásom, de a parasztság és a munkásság szempontjából is a legfontosabbnak tartok. Mivel egészen _ röviden szeretném elmondani mindazt, amit ehhez a címhez hozzá akarok fűzni, nem konkrét számadatokkal fogok jönníi k nem lesznek fontosak azok a statisztikai adatok, amelyeket elmondok, hiszen a sok hozzászólás- és a miniszter úr ígérete után mindenki úgyis láthatja, hogy sokkal több költséget fordítanak a hadigondozásra, mint •az 1946/47-es esztendőben. ' Á magam és pártom nevében megelégedéssel fogadom el a népjóléti miniszter úr 1947/48. évi költségvetését, melyet az országgyűléshez jóváhagyás végett beterjesztett. Ez a költségvetés megnyugtatja mindazokat, akik a népjóléti tárcátok várják megsegítésüket és a megsegítés eszközét adja_ azoknak a kezébe, akik felelős helyem, a hivatalokban a hadigondozottak segítségére lehetnek. A multévi 101,844.670 forintos összeggel szemben a mostani költsógveltésben 233612-000 forintos összegeit látunk. Ez a nagy különbség is mutatja, hogy milyen nagy gondot alkar fordítatni a népjóléti miniszter tir a hadigondozottak felemelésére, hogy ők is észrevegyék megérezzék, hogy niépi demokrácia és szociális intézkedés van ebben az országban- Mi is láthatjuk!, hogy nem a múlt rendszelr módján akarják kezelni, tanítani, nevein;. hadirokkantjainkat, hadiözvegyeinket és hadiárváinkat. (Elnök: KÉTELY ANNA._.—16-13.) Nem célom az, hogy részletesen felsoroljam, hogyan, oszlik meg a tárca 1947/48-ias költségvetésének főösszege, csak azt- emelem ki. hogy például a hadigondozása célokra is a /
