Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-48
261 Áz országgyűlés 48. ülése 1.948. a mezőigazdasági munkavállalók számára az egyéb munka vállalókat megillető járadékoknál jelentékenyen kisebb összegben állapította mejg» illetve fizette ki.' Ez a helyzet 1947. óv elejéig állott fenn. A népjóléti miniszter úr akkor újabb rendelettervezetet készített* amelyet 1947 február végén a minsztetrtanács elé is terjesztett. Ez a rendelet bizonyos huzavona után; alig két hónapja, hogy hatályba .lépett* de e két hónap alatt is beigazolódott az, hogy egyes helyekről, közületeiktől és szervektől, így közvetlenül pártoktól; a kisgazdapárttól is beérkezett aggályok, amelyek a [rendelettervezet alkalmával felmerültek' ia gyakorlatban máris beigazolódtak. Éppen azért említeni. meg ezeket a tényeket, mert ezek alátámasztják a miniszter árhoz intézendő azon kérelmem és felhívásom alaposságát, hoigy mintán a mezőgazdasgi munkavállalók társadalombiztosítása lényegében még most sincs rendezve, az e téren kívánatos intézkedések megtörténte', előtt ebben az ügyben elsősorban magukat a mezőgazdasági munkaadókat és munkavállalókat, illetve ezeknek a saervezeteit hallgassák meg. Abban a gondolatban, hogy ez meg fog történni, én most számszerűleg nem kívánom felisorolni az idevonatkozó azon adatokat, amelyek alapján okvetlenül, szükséges a társa- * dalombiztosítás újabb és demokráciánk elgondolásának megfelelő rendezése. Az én hozzávetőleges számításom szerint, mezőigazdasági téren körülbelüli 300000 azoknak a száma, akik biztosítási kötelezettség alá fognak tartozni. A 300.000 biztosítottat én abban az esetben számítottam összegszerűleg kiemelni, ha a biztosítási kötelezettség nemcsal azokra a munkavállalókra terjed" ki, akiknek egy katasztrális holdnál nagyobb terjedelmű birtoka nincs, amint a jelenben érvényes vonatkozó rendelet megálllapítja. Ez a rendelet azt állapítja meg, hogy 150 (aranykoronánál már járulékot tartozik az illető fizetni. Ha például békés vármegyei viszonylatban nézzük ezt a számot, meg kelti állapítanom azt, hogy akinek már hat hoild földje van, az járulékot fiaiét, önmaga azonban még nem biztosított. Kérem a miniszter urait, hogy ezt a kérdést olyanformán szíveskedjék megoldani, hogy legalább 200 aranykoronáig emelje fel a ha-,, tárt, ne pedig a holdak száma szabja ezt mieg. A szociális teher viselése szempontjából éppen ezért •elengedhetetlenül szükségesnek tartom, hogy miként az ipari biztosításban, úgy a mezőgazdasági biztosításban is az így előálló terhek neesak a mezőgazdasági munkáltatók vagy munkavállalók által fizettessenek meg, hanem ezeknek az összegleknek áthárítása a miniszter úr gondoskodásának legfőbb tárgya legyen. Az .áthárítás egyik módja szerintem az lenne, hogy az exportra kerülő mezőgazdasági termények • árának * arányosításával, illetve innen is biztosítandó jövedelemtöbbletből befolyó összeg e célra legyen fordítandó. Mindenesetre azonban az ennek a célnak fedezésére szükséges összeget úgy kell előteremteni, hogy a társadalombiztosítási teher semmi körülmények között se terhelje magasabb öszszeggel akár a mezőgazdasági munkáltatókat, akár a mezőgazdasági munkavállalókat, mint amennyit azok valójábíasn ki is birnak. évi február hó 18-án, szerdán. 262 Amennyiben az így lerovandó teher továbbra is. részben bélyegrendszer formájában 'történik, úgy rá kell mutatnom arra, hogy a munkáltatóknak a jelenben is legalább hatféle bélyeget kell állandóan beszerezniök, maguknál készen tartaniok, ós a hatféle Jbélyeg közül kell kiválasztaniuk, hogy időnkint, lesetleg naponkint milyen bélyeget ragasszanak a munkáltató bélyeglapjára. Ez pedig — ismerve paraszttársadalmi rétegünket — határozottan nehézkéssé teszi (KISS Ferenc (félegyházi) (md): Pénztelenek!) és tenné a jövőben is az ilyenmódon való kötelezettség teljesítését. Véleményem szemit a bélyegrendszer szerinti lerovás mellőzendő volna. Rá kívánok mutatni arra is, ami szerintem sérelmes, hogy a gazdasági munkavállalók és családtagjaik a betegségi biztosítás" szolgálatára csak abban a,z esetben jogosultak, h a a munkáltató a munkavállaló munkalapján a megelőző két hónapban, legalább négyheti társadalombiztosítási díjat lerótt. Köztudomású az, hogy a magyar, mezőgazdasági munkavállalók a jelen pillanatban is tömegével ülik meg a falvak gyomrát, mint munkanélküliekHa most ez a rendelet így intézkedik, akkor elérjük azt, hogy a mezőgazdasági munkavállalók többé-kevésbbé nem lesznek biztosítva. Azért kérem ennek a rendelkezésnek olyformán való módosítását, hogy eltekintve attóL hogy végzett-e a múltban munkát vagy nem, általánosságban legyen az illető biztosítva. A társadalombiztosításban teljesen ismeretlen a jogok szerzésének a munkáltató fizetési kötelezettségének teljesítéséhez való fűzése. Az iparj biztosításban ilyen korlátozás nincs, ne legyen tehát a mezőgazdasági biztosításban semEz az egyszerű példa is igazolja azt a feltevést, hogy az ipari munkásság gazdasági, egészségügyi, stb. viszonyai teljesen eltérőek a mezőgazdasági munkavállalók azonos viszonyaitól. Éppen ez teszi indokolttá, beszédem elején hangoztatott azt a kívánságomat, hogy a mezőgazdasági biztosítás ujabb szabályozása, a teherviselési és ügyviteli munka megállapítása, valamint minden politikai vonatkozásiban a lehetőséghez, mérten való legkielégítőbb ujabb szabályozása alkalmával a mezőgazdasági munkáltatók és munkavállalók megkérdeztesenek, illetve ott jelen legyenek, mert csak így fog megszűnni a két munka vállalóréteg között a különbség, amely a mezőgazdasági munkásoknak ma egyik igen égető, fájó sebe. Ne értsenek félre, nem az ipari munkásság járadékát sokállom, hanem keveslem a kisebb összegű mezőgazdasági járadékot. T. Országgyűlés! Habár nem tartozik is közvetlenül a beszédem tárgyát képező, társadalombiztosításihoz, mégisi csak fel kívánom hívni a miniszter úr figyelmét a társadalmi gyermekvédelem és a napközi otthonok kiadásaira együttesen felvett 10 millió forintos összegtre. Az )a kérésem, hogy a vidéken lévő társadalmi gyermekvédelmi intézményeknek nyújtandó összeget a legszélső határig emelje fel--.a miniszter njr. Teszem ezt a felhívást azért, mert az a tapasztalatom, hogy míg általában városokban jobban vannak megszervezve és anyagi 'eredményekben! is többet produkálnak a társadalmi segélyező intézmények, addig bizony vidéken főként kisebb falvakban ezen, a téremmég sok á kívánnivaló. M Ezekben az intézményekben a költségvetés indokolása szerint is 45.000 gyermeket gondoz-. 17*