Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-48
Ö59 Az országgyűlés 48. ülése 1948 lem lazulásával, a termelő erők csökkentésé- • vei. Kettős érdeke tehát az ipari és. mezőgazdasági munkásnak egyaránt a táppérizvisszaélések leleplezése és megszüntetése. A valóban beteg dolgozóknak a betegségükből minél har maribb történő felgyógyulása erdekében szűk-' iségesnek tartom, hogy a táppénzek összegét a mai 55%-ról felemeljék. A tanoncok és fiatalkorúak fokozottabb üdültetése, érdekében kívánatosnak tartom* hogy a népjóléti miniszter úr hasson oda, hogy az elhagyott kastélyok "mielőbb az intézet rendelkezésére álljanak. Néhány szóval foglalkoznom kell, társada lombiztosításunk szervezeti 'kérdéseivel is. Betegségi biztosítáisi szervezetünk nagymértékű széttagoltsága közismert, ami semmiesetre sem egyeztethető össze a tervszerű gazdáikon dás követelményeivel. Nem csupán a különböző foglalkozási ágak rendelkeznek önálló betegbiztosítási intézette!, de ugyanazon a foglalkozási ágon belül, mint például a 60.000 főt számláló bányászoknál is> tizenkétfelé tagolt betegbiztosítási szervezettel találkozunk. Előfordul, hogy egy családon belül a család tag- . ,1ai különféle intézeteknél vannak biztosítva, aminielk következtében a gyógyszert író orvos a család részére nem ritka esetben ötféle vényt kénytelen tartani. Ugy vélem, ezen mielőbb segíteni kell. A legcélszerűbbnek azt tartanám, ha egységesítenék az intézeteket. Azou túlmenően- hogy a széttagoltság a betegségi biztosítottak hátrányára van, az ügykezeié® költségeit is megsokszorozza, mert a különböző intézetek egységesítése következtében a megtakarított adminisztrációs költségeket a _ betegségi biztosítottak javára lehet fordítani. Hasznosnak tartanám, hogy a bányászok, akik a biztosítási gondolat élharcosai, ismét utat mutassanak a fejlődésre ési tömörüljenek a bányatárspénztárak szövetségébe, önállóságuk és önkormányzatuk fenntartása mellett. (A beszédidő leteltét jelző lámpa kigyullad. — Az elnök csenget.) Befejezem. Ez a tömörülés a közös feladatok, de elsősorban a tervszerű beruházások megoldása szempontjából is alkalmas. Mivel a népjóléti minisztérium eddigi, elvitathatatlanul eredményes munkája nyomán — amelyről még sokat lehetne beszélni, de sajnos, az idő rövidsége miatt nem ^ áll módomban, — biztosítva látom a fennálló hiányosságok pótlását, a költségvetés 6- címét partom és a magam nevében elfogadom. ELNÖK: Szólásra következik a címhez feliratkozott szónokok közül? SZABÓ PIROSKA jegyző: Polányi István! POLÁNYI ISTVÁN (kg): T. Országgyűlés! A népjóléti minisztérium most tárgyalás alatt lévő költségvetésének egyes fejezeteit előttem szólott képviselőtársaim már résziéte<sen taglalták. Én jelenleg a, költségvetés^ társadalmi biztosítáisi részét kívánom felszólalásomban érinteni. Felfogásom szerint a »társadalom« szóban benne foglaltatik a magyar nép egész rétege. így tehát ha az * ezzel kapcsolatos biztosításról, vagyis a társadalombiztosításról beszélünk, akkor szerintem tulajdonképpen ez alá <s a cím alá be lehetne sűríteni a népjóléti minisztérium egész adminisztrációját. Engem mégis azért érdekel jelenleg köze- • lebbről külön a társadalombiztosítási fejezet ! évi február hó 18-án, szerdán. 260 mert ebben van. feltüntetve a hozzájárulás a gazdasági munkavállalók társadalombiztosítási költségeihez. A mezőgazdasági munkavállalók szociális biztosításának megvalósítása ellen főként a múltbeli kormányzatoknak e téren való antiszociális magatartása miatt merült fel aggály mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részéről. r • Midőn a magam részéről bizonyos elégtétellel áljiapítomi meg, hogy a jelenlegi kormány a múlt évi költségvetéssel szemben a mezőgazdasági munkavállalók társadalombiztosítási költségeit körülbelül 100 százalékkal emelte, mégis meg keli említenem, hogy az így megállapított és a jelenlegi költségvetésbe felvett hatmillió forint nem eiiégséges, a népjóléti minisztérium különböző osztályai között erre van előirányozva a legcsekélyebb összeg, pedig meg vagyok róla győződve,, hogy az így előálló költségeket, kiadásokat, a mezőgazdasági munkáltatókra, még kevésbbé a munkavállalókra nem lehet áthárítani. Igtaz ugyan, hogy a miniszter úr ezt maga is megállapítja a költségvetés, indokolásában, midőn azt mondja, hogy a gazdasági munkavállalók társadalombiztosításával ^kapcsolatos költségek a munkavállalók által fizetett társadalombiztosítási díjakból teljes egészükben nem fedezhetők. Éppen ezért már beszédem elején ennek a ténynek a megállapítása alapján kérnem kell a miniszter urat, hogy ha arra mód..van, ezt az összeget, a jövőben emelni szíveskedjék. Ez szerintem annyival is inkább szükséges, mert úgy gondolom, hogy a miniszter úr által megállapított 70-000 főnyi öregségi és özvegyi mezőgazdasági járadékosok száma alacsonyan van megállapítva, de szükséges lesz azért is. mert a mezőgazdasági munkavállalók segélyének mértéke mind a baleseti, mind az öregségi biztosításnál messze elmarad az ipari munkavállalók azonos biztosításával járó segélyek mértékétől. Ez valószinűleg aizért van, inert óvatosan vigyáztak arra, hogy a mezőgazdasági termelést ezen a címen elviselhetetlen terhekkel ne sújtsák. Vallószínűlég ezt az állapotot kívánta enyhíteni demokratikus kormányzatunk a 6180/1945. .számú rendelét megalkotásával, amely rendeltet Magyarország egész területére kiterjedően rendezte a mezőgazdasági munkavállalók baleseti és öregségi biztosítását, és ezzel a letűnt korszak kormányainak e téren való hanyagságát határozottan nagy százalékban rendezte, sőt mondhatnám, hogy az ipiairi és kereskedelmi, valamint a mezőgazdasági munkavállallók biztosítása között addig fennálló ellentéteket igyekezett a viszonyokhoz mérten kiküszöbölni és ezeket a biztosításokat közös nevezőre hozni. Számításba vette a kormány a demokratikus idők alatt felmerült aggályokat is, mégpedig mind a munkáltatók, mind a munkavállalók aggályait, amikor az idézett rendelet 15. §-ában kimondottál, hogy a társadalombiztosítási díj kulcsa gazdasági viszonylatban nem haladhatja meg lényegében iái munkavállaló javadalmazásának 10 százalékát. Mégis megtörtént e rendelet ellenére az az eset. hogy az OTI, amelyre a biztosítás ellátását hárították, a betegségi bizosítsára vonatkozó rendelkezéseket egyáltalán nem hajtotta végre, a baleseti ós öreigségi járulékokat pedig
