Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-48

255 Az országgyűlés 48. ülése 1948. évi február hó 18-án, >szerdán. Ö56 kihallgatni, illetőleg megkérdezni, hoer Tan-e biztosítási könyve vagy nincs. A munkavállalónak sok esetben nines biztosítási "igazolványa, lehet azonban, hogy fél a valóságot elárulni &> esetleg letagadja, hosry biztosításra kötelezett. A munkaadó köteles 48 órán belül, akár tag az illető, akár nem; vagy pótlappal, vagy rendes bejelentéssel az illetékes munkás/biztosííóhoz fordulni és bejelenteni ezt a bizonyos munkábaállást, (KŐMŰVES József szd): Nincs' bejelentési kötelezettség:, képviselő úr!) | A 72.000 számú rendelet 8. W szabja ezt meg. (KŐMŰVES József (szd): Tessék elöl-, vásni, meg tets&ik látni, hogy egészen másról van szó!) Mármost ezekben a bizonyos tanyai körzetekben élők, akik 10—15 kilométerre vannak a váróstul és akiknek postájuk nincs, aligha fognak bemenni a városba, mert eszel munkát mulasztanak el. Legfeljebb a hetipiacra mennek be. (KŐMŰVES József (szd): Be mondom, képviselő úr, hogy nincs bejelentési kötelezettség. Nem kell bejelenteni- — Zaj.) Méltóztassék a 72.000-es rendeleteit elolvasni. (KŐMŰVES József (szd): Tessék elolvasni jól, mindjárt mást talál benne.) Elolvastam már néhányszor. (KŐMŰVES József (szd): Ott a bélyegrendszerről van szó!) Nem a bélyegek lerovásáról van szó, hanem a munkábaállást kell a munkaadónak bejelenteni. (Felkiáltások a kisgazdapártról és a magyar demokraiapártról: Ezt be kell jelenteni!) Kedves Kőműves képviselőtársain a 72.000-es számú rendelet 8. §-a ekként szól: (olvassa): »Abban az esetben, ha a munkavállaló a munka megkezdésekor bélyefflauot nem ad át, a' munkáltató köteles kérdést intézni hozaá arra nézve, hogy biztosítási kötelezettség alá esik-e vagy sem. Ha a munkavállaló biztosításra kötelezettnek vallja magát, de bélyeglapját a munkáltató felhívása ellenére sem adja át, a .munkáltató ierovási kötelezettségének a jelen rendelet V. számú mellékletének megfelelő pótbélyeglapon köteles eleget tenni.« »A miunkáltató a lerovás teljesítése után a pótbélyeglapot az intézetnek a biztosításra kötelezett lakóhelye szerint illetékes helyi szerv címére tartozik megküldenie »Ha a munkavállaló — közlése eszerint — biztosítási kötelezettség alá nem esik, a munkáltató ezt a körülményt az intézet helyi szervének bejelenteni köteles« ... mint az utána következő 9. § mondja, a munkábalépéstől számított 48 órán belül. (Mozgás és zaj. — Az ellenzéken többen ismétlik: Tehát bejelenteni köteles! — KŐMŰVES József (szd): Ez megint más.) Ez a baj, hogy így magyarázták. Kőműves képviselőtársam sem tudja százszázalékos pontossággal, pedig ő az OTI-nak egyik felelős vezetője, hát még az hogy tudja, aki nem fog

1lakozik vele! (DÉNES István (md): Át kell. alakítani a rendeletet. Nyilván hibás a rendelet, mert ellenkezik az OTI szándékaival.) Ha összeírják ezeket a munkavállalókat és hivatalból ellátják ily ön bélyeglappal,' akkor ez a lehetőség nem fordul elő, a munkaadónak pedig nem kell bejelentést teljesítenie, mert a munkavállalónak megvan a lapja. Abibam semr mi nehézség niaies. hogy 18 éves korban, amikor valaki munkát vállal, ezt a bélyeglapot kikézbesítsék számára. (DÉNES István (md): Értelmes gyakorlati indítvány, meg kell szívlelni!).. , A nagy hiba tulajdonképpen az, hogy a tanyán Lakó és nagy távolságra lévő munkavállalók aiem .tudnak -az orvoshoz hozzájutnij (DÉNES István (md): Ezen van a hangsúly!) mert tudvalevőleg nagy rétegek a tanyán élnek, ahonnan egy töréssel vagy vérző sebbel az orvoshoz bejutni majdnem képtelenségj, út. hiány, yasuthiány és igen sokszor előálló kocsihiány miatt is. Ezért tehát azok, akik megbetegszenek vagy sérültek, nem tudnak az orvoshoz bejutni, s így akaratukon' kívül nem tudják élvezni azt, amit a társadalombiztosító nyújtana számukra, ha az orvoshoz be tudnának jutni. Itt tehát visszatérünk azokra a kérdésekre, hogy igenis intézményesen biztosítani kell azt, hogy a végzett orvosok, akik kötelesek kórházi szolgálatban tölteni bizonyos időt, legyenek kötelezve tanyai vagy tanyaközponti szolgálattételre; termeszetesen ezeknek az orvosoknak a fizetéséről és ellátásáról az államnak kell gondioslkíoidni. Isimételieim hiába fizeti a munkaadó a betegségbiztosítási • díjat, ha egyszer az a munkavállaló nem juthat orvoshoz a tanyákról* vagy megélhetési helyéről, a távolság miatt. (Helyeslés az ellenzéken.) Megoldásra vár az a fontos kérdés is,- hogy a szabad orvosválasztás intézményesen biztosi tasisiék valamiképpen. Állandóan • vislsziatérő pamasz az, hogy az orvos, mondjuk 8 tói 10-ig rendel, a másik 10-től 12-ig, és^ akkor is a magánbeteget fogadja előbb. Elvégre az orvois is ember. Amit az,. OTI állandóain nagyon heiy«sen mond, hogy panaszra menjünk hozzá, az nehéz dolog, mert az az ember máskor is beteg lehet' s fél attól, hogy az orvosra panaszkodjék, mert azt gondolja, hogy máskor is rászorulhat ugyanerre az orvosra és akkor nem lesz jól kiszolgálva. Azért lenne jó, ha ahhoz az orvoshoz mehetne a beteg, akit ő bizalmával megtisztel. ELNÖK: A képviselő úr beszédideje lejárt. (DÉNES István (md): Kár, okosan beszélt!) r KISS FERENC (félegyházi) (md): A beszédidőm nagyon rövid volt, mert elbeszélgettünk Kőműves képviselő úrral. (Élénk derültség.) Miután egy tizedrészét sem tudtam elmondani mondanivalómnak, a költségvetést nem fogadom el. (Derüttség. — Taps az ellenzéken.) ELNÖK: Az igaaságügyminiszter úr kíván szólni. KIES ISTVÁN miniszter: T. Országgyűlés! Van szerencsém benyújtani a hitbizományok megszüntetéséről szóló törvény javaslatot. (Taps. - LUKÁCS Vilmos (md): Jóval előbb kellett volna!) Kérem a törvény javaslatinak előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett az az igazságügyi bizottsághoz utasítását. (DÉNES István (md): Éljen! Hogy ezt is megértük!) ELNÖK: A miniszter úr által benyújtott törvényjavaslatot az országgyűlés kinyomatja, tagjai között szétosztatja s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett átadja az igazságügyi bizottságnak. * Szólásra következik a címhez feliratkozott szónokok közüli SZABÓ PIROSKA jegyző: Szipka József! SZIPKA JÓZSEF (kp): T. Országgyűlés! A tárca 6. címének tárgyalása folyamán a tarlósa dalombiztosítás egyes kérdéseiről szeretnék én is beszélni. Bár nagyon jól tudjuk azt, hogy erőnk-