Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-48

253 Áz országgyűlés 48. ülése 194 ELNÖK: Kíván valaki még a címhez szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, & vitát (bezárom, is a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem ia t. Ors'zágg'yűléist, méltóztatnak'e az 5. címet elfogadni? (Igen!) Kimondom a. határozatot, "hogy az iországgyűlés az 5. címet elfogadta. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a nóp

j jóléti tárca 6. címét felolvasná. POLÁNYI ISTVÁN jegyző (felolvassa a 6. címet). ELNÖK: Szólásra következik a feliratkozott szónokok köztilf POLÁNYI ISTVÁN jegyző: Kiss Ferenc! KISS FERENC (félegyházi) (md): T. Ház! A mezőgazdasági munkavállalók biztosítása ügyében a demokratikus kormányzat az első lépést az általa kiadott 6180. és a 95.000számú rendelettel tette. meg. A rendelet kimondotta, hogy a munkavállalók eddigi segélvezébét végző Országos Mezőgazdaság^ Biztosító Intézetet az Országos Társadalombiztosító Intézetbe olvasztja be, átadva annak összes vagyonát, terheivel együtt. Ezt iá, 1 epést követték az 1947-ben kiadott 3050. sz., valamint az ugyanezen évben kiadott 72.000 számú rendeletek, amelyek lerakták alapját annak, hogy a mezőgazdasági munkaválllailók is részesülj ének a betegségi és baleseti biztosítási ágazatok előnyeiben. Az Országos Társadalombiztosító Intézetnek önkormányzata lévén, annak ügyvitelével, költségvetésének összeállításává'i, felhasználásával az országgyűlés nem foglalkozhat, de úgy érzeln. mivel a költégvetésben 6 millió forint van felvéve hozzájárulás címén, — hiszfen a 3050. számú miniszterelnöki rendeletben a földbirtok egészen nagy összeggel járul hozzá adó formájában az ügyvitelhez; 300 aranykoronáig 50%-ot, azon fepül 60%-ot fizet be társadalombiztosítási díj címén, és mert ezeket az összegeket adó foirmájáblin hajtjuk be — ezzel a kérdéssel foglalkozni^ az országgyűlésnek nemcsak joga. de kötelessége is. Foglalkozni kell e kérdéssel azért is, mert oz az intézmény csak úgy tudja megvalósiitani célját, ha ebbe az intézménybe életet viszünk bele, ha bele visszük & vidéki élietet, amely nagyon is más, mint az ipari dolgozók betegse-. gélyezési biztosítása esetében. De foglalkozni kell ezzel azért is, mert ha a hibákat megmutatva, az idők folyamán azokat orvosolni tudjuk és kiküszöböljük, akkor jutunk el a végső célhoz, ahhoz, hogy a mezőgazdasági munkavállalók millióinak betegség esetén valóban orvosságot, orvost, rokkantság, vagy elaggottság esetén segítséget nyújtsunk, hí* lál esetén pedig tisztességes temetést tudjunk számukra biztosítani. Az országos társadalombiztosító intézmény nem újkeletü. Csak a mezőgazdasági munkavállalók részére#az. Valljuk meg őszintén, hogy ez alatt az egy év alatt, amely most lepergett, nem százszázalékosan „értette meg a mezőgazdasági munkásság, amely erre az intézményre rá van szorulva, ennek az intézménynek a célját, és így az Országos Társadalombiztosító Intézet nem tudott ez aPátt az egy év alatt valami nagy népszerűséget szerezni magának. Keresni kell tehát a módokat, hogyan lehet ezt sz intézményt népszerűvé és céljának megfelelővé tenni, s valóban hivatása teljesítésére felhasználni. Népszerűvé tenni '. évi február hó 18*án, 'szerdán. 2t>4 csak ügy tudjuk, ha eloszlatjuk azokat a tudatlanságokat, lamelyek a betegsegélyezés kérdése körül fennforognak. Az eloszlatás pedig másként nem megy, mint tanítással, példaadással, felvilágosítással.. Szükségét látom annak, hogy minden egyes munkaadó füzet alakjában kapja meg az útmutatást, arra. hogy tulajdonképpen mi is a kötelessége, s hogy a munkavállalóknak mi is a joguk Meg kell állapítani, hogy a különböző, áíiltjilám később felsorolandó kerületi pénztárak más ,éé más szempontokból iiéíiik meg, illetőleg bírálják el a kérdéseket. Ez a sok bizonytalanság nagyban hozzá.< járul ahhoz, hogy ez a

z intézmény nem népszerűvé, hanem inkább gyülöLté vált. Magát az intéaményt tulajdonképpen felvilágosító tanfolyamokon kellene népszerűsíteni, 'tanítás alakjában, olyan tanfolyamokon, mint amilyenek a mezőgazdasági tanfolyamok, de nem ártana az iskolákban, különösen az általános iskolák felsőbb agozataiban is ugyancsak tantárgyként tanítani és felvilágosítani az érdekelteket. Igen jó hatást tenne, ha sikerülne ennek az Országom Társadalombiztosító Intézetnek az önkormányzatát felállítani, mégpedig válasz-as útján, mert köziuudomású. hogy a munkaadó mindenkinél jobban hisz az ő munkaadó-társának, viszont a munkavállaló is jobban elhiszi azt, amit aa ő munkavállaló társa mond neki. (KŐMŰVES József (szd): Benne van a munkavállaló és* a munkaadó is, tehát mindkét érdekelt!) Ezek csak kiküldött tagok, akik nem százszázalékig fejezik ki az önkormányzati utón. választás utján beküldhető tagok véleményét, tehát mindenesetre az önkormányzati választásokat kellene megtartaoii, hogy az új kiküldötteket bizalommal fogadják mind a munkavállalók, mind a munkaadók, hogy tudják, milyen célokra használják fel azokat az adófilléreket, amiket oda befizetnek, s hogy érezzék: a társadalombiz/tosr - tát' mai állapotában jobbat, többet nem tud adni, mint amit adhat, merít ők mint beküldöttek, önkormányzati alapon választva, ezt valóban ellenőrzik. A másik igen fontos kérdés az, hogy a, mai biztosítási kötelezettség és annak értéke holdszámban van megállapítva. Márpedig az aranykoronának megvan a visszatérő célja, hogy úgy mondjam; a hold nem fejezi ki -tel''jesen azt, amit tulajdonképpen ki kellene fejeznie; a megéihetést. Az a célja a társadalombiztosításunknak, hogy az arra rászorultakat segíteni tudjuk. Megtörténhetik az. hogy egy ötholdas, 15—20 aranykoronás földdel rendelkező gazda a sajábmaga és családtagjai megélhetését biztosítani tudja, belterjes gazdálkodással nem szorul arra, hogy napszámmal keresse meg kenyerét, mint munkavállaló tehát biztosításra nem is veszik fel. Viszont előfordulhat az, hogy egy hatholdas. de csak kéthárom aranykoronás föld tulajdonosa kényszerítve van*a rossz futóhomokos földje miatt arra, r hogy elmenjen a mezőgazdaságban munkát vállalni, ámde 6 holdas gazda lévén, nem kötelezhető biztosításnA Igen nagy célt érnénk el tehát a biztosítási terén azzal, ha nem a holdak számához, hanem a kataszteri jövedelem aranykoronáinak egy meghattátrozott összegéhez! kötnénk a biztosítási kötelezettséget iái munkavállók részére. Sok munkaalkalmat szalasztanák el. azzal, ami\ nagyon hátrányos, hogy a rendelkezés

1 szerint a munkaadó köteles a munkavállalóját