Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-48
245 Az országgyűlés 48. ülése 1948. olyan abszurd dolog felvetni azt a gondolatot, hogy igenis, az állam foglalkozzék ilyen rovarirtószerek tömeges, a szükségletnek ^megfelelő miértékben való előállításával. Azt hiszem, nem kell tovább bizonygatíionn mit 'jelentene az? ha ezen a téren olyan eredményeket tudnánk elérni, mint amilyeneket a tropikus vidékeiken küzdő hadseregek értek el. Meg vagyok győződve arról, ha a Közegészségügyi Tainács_ kezébe venné ezt a kérdést a magyar higiénikus gárda, a magyar kémikus gárda, valamint a magyar /'kémiai ipar bevonásával, akkor ez a probléma megoldható volna- Természetesen ezenkívül minden egyéb biológiai védekező •módszert is mozgósítani kellené. A másik kérdés, amelyet fel takarok vetni, nem nagyon gusztusos, de az ország házában mindenről kell beszélni, ami a népnek .bajt okoz. Egyik legnagyobb csapása a magyar vidéknek egészségügyi szempontból a csatornázás hiánya, ami azzal jár, hogy Magyarország legtöbb városában és falujában az emberi ürülékek eltávolítása terén még mindig a pöcegödör-rendszernéil tartunk. Ezen a helyzeten hamarosan változtani gazdasági okokból nem lehet. De a modern" higiéné ezen a téren is talált egy eszközt a bajok kiküszöbölésére. Kezemben van HAJDU fővárosi • tisztiorvos egy kis tanulmánya a tőzegnek e célra való alkalmazásáról, amelyet a múlt esztendőben a pécsi higiénikus vándorgyűlésen adott elő és amelyben ezt a kérdést röviden, nagyon világosan exponálja. Rámutat arra, hogy az országban körűibe 1 ^ hat millió ember él még ja pöcegödrös rendszer mellett. Elmondja, milyen "veszélyes és milyen ártalmakat okoz ez a talaj, a kutak megfertőzése, a legyek elszaporodása, továbbá a járványok terjedése szempontjából. A pöcegödrös rendszer fenntartása mellett, de a tőzeghasználat kötelező bevezetésével nemcsak meg lehetne szüntetni ezeknek az ártah máknak legnagyobb részét, hanem az emberi ürüléket a mezőcrazdasági termelésben hasznosítható trágyává lehetne változtani, Az említett két kérdés tálam laikusok sze ' mében nem látszanak nagy jelen tőségűeknefc, < de mégis tény, hogy ezeknek megoldása, az ország közegészségügvét néhány év alatt óriási léptekkel vinné előre. Sok más ilyen munkaterület is volna. ;A Közegészségügyi Tiainács működését én ilyen kezdeményező szervező irányban képzelem el ...Azért javasoltam annak átszervezését, hogy a mai, úgyszólván kizáró- . lag adminisztratív, illetőleg felülbíráló munkát végző szerepe, helyett- teljesítsen felfrissített állapotában ilyén funkciót, akkor az eddi; ginéi sokkal hasznosabb munkát fog végezni az, ország közegészségügyének szolgálatában. Pótlólag jegyzem meg azt, amit az általános vitában nem volt időm megmondani, hogy a népjóléti tárca költségvetését általánosságban is elfogadom. (Helyeslés és taps.) ELNÖK: A vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a 2. címet elfogadni? (Igen!) Akkor kimondom . ia határozatot, hogy az országgyűlés a 2. címet .elfogadta. Következik a 3. cím. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a címet fb'lolvasni. POLÁNYI ISTVÁN jegyző (felolvassa a 3—í. címekei, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Felolvassa a:z 5. címet.) évi február hó 18-án, szerdán. 246 ELNÖK: Ki van -a címhez feliratkozva'? POLÁNYI ISTVÁN jegyző: Szegedi Albertnél " . SZEGEDI ALBERTNÉ (kp): T. Országgyűlés! A magyar demokrácia népjóléti kor-, mányzata a felszabadulás után többszörös feladatok ellátására vállalkozott. Nemcsak a fasiszta rendszer maradványait és a háború okozta sebeket kellett begyógyítania, hanem a fasiszta rablás által leromlott szociális ós egészségügyi szervezőteket is' újjá kellett építenie. De nemcsk ez a munka, hárult rá, hanem ugyanakkor ezeket a szervezeteket minőségileg, tehát más módon, más elvek alapján is kellett, felépítenie, mint ahogyan a felszabadulás előtt voltak. A népjóléti kormányzat elsőiiendü feladata, hogy ennél az építésnél (MM) a magyar dolgozók érdekeit szem előtt tartsa. Minden új létesítménynek és intézkedésnek elsősorban a dolgozó nép legégetőbb problémáit kellett megoldani és a gazdasági helyzet javulásával! fokozatosan a bajok orvoslásán felül a dolgozó nép életnívóját kellett feieme'lni. (Elnök: IMF LOM FERENC. MM) Ennek a nép érdekében folytatott munkának^ egyik alapja az, hogy e munkában maga a nép is résztvegyen, vagyis az államhatalom az erre alkalmas népi szerveken keresztül közvetlen kontaktusba kerüljön azokkal, akikről gondoskodik és ily módon a népet az egész munka irányításába bevonja. Az országban működő szociálpolitikai és közegészségügyi bizottságok, valamint a népegészségőrök mind ezt a célt szolgálják, és bár kétségtelen, hogy munkájukat még nagy mértékben meg kell javítani, mégis ezek a bizottságok alkalmasak arra, hogy a dolgozó nép kívánságainak teljesítése szempontjából befolyásukat az állami nép jóléti gépezetben közvetlenül gyakorolják. Ezeken a bizottságokon kívül azonban egyre kifejezettebb a népjóléti minisztérium' munkájának összeforrása a demokratikus társadalmi szervezetekkel. Mint jó példát megemlíthetem az étkeztetést és a napközi otthonok mozgalmát, amely valóban egyre fokozottabban népi mozgalomnak tekinthető: ezeknek szervezését s fenntartását a társadalmi szervezetek — ezek közül elsősorban még keli említenem a Magyar Nők Demokratikus Szövetségét ós Nemzeti Segélyt, mint a társadalmat képviselő szervezeteket, — a népjóléti minisztériummal karöltve, szép eredményekkel végzik. Ennél a kérdésnél örömmel kell megállapítanom, hogy a költségvetés messzemenő hala-dást mutat jennek az egészséges, természetesen kialakuflt népi mozgalomnak támogatásáraEbben a kérdésben is világosan mutatkozik meg az, hogy itt valóban a város és a falu dolgozóinak legközvetlenebb életszükséglete nyer kielégítést: gyermekeinknek szakszerű, egészségi és szellemi téren megfelelő gondozása a szülők munkaideje alatt. i • A napközi otthonok kérdése mellett azonban, mondhat jxik, a gyermekvédelem egész területén elsőrendű kórdós az, hogy a költségvetés mind fokozottabban biztosítsa a gyermekekről való gondoskodásnak demokratikus célkitűzését, amely abban áll."hogy egyrészt megakadályozzuk a gyermekek elzüHését, elhagyottá válását, másrészt pedig a múlt rendszerből 16*
