Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-48

247 Az országgyűlés 48. ülése 1948. örökségül ránk maradt nagyszámú elhagyott gyermeket visszavezessük a társadalomba ' és belőlük a társadaSlom teljes értékű dolgozóit neveljük- Az elzüllés megelőzése tekintetében kétségtelen M döntő jelentőségű az előbb vázolt napközi otthon-mozgalom, mind -az üzemek, mind a városok és falvak dolgozó asszonyai részére. Mi, asszonyok érezzük a legjobban a népjóié ti minisztérium e munkájának áldásai s mi tudjuk asszonyi szemmel azt a legerősebben értékelni. A múlt rendszerben úgy a gyárakban dolgozó asszonyok, mint a falusi ast-zonyok künn a réten látástól-vakulásig dolgoztak, gyermekeikre azonban nem volt senki, aki vigyázzon s nem egyszer szerencsétlenség érte gyermekeiket. A szerencsétlenség után kétségbeesetten hívták haza az édesanyát, hogy gyermeke meghalt: magára gyújtotta a házat, vagy marónátront vagy más mérget ivott, vagy érnél súlyosabb esetek is fordulhattak elő, például az otthon hagyott csecsemő magára rántotta a dunyhát vagy idősebb piciny testvére betakarta és véletlenül .megfojtotta- Évűikor azt tapasztaltuk, hogy nem elég volt a fájdalom, ameíy bennünket anyákat ért, hanem jött még a felelősségrevonás. A múlt rendszer bűnös urai nem látták be, hogy nekünk dolgozó anyáknak szükségünk_ van arra, hogy gyermekeinkre valaki gondoljon addig, amíg mi dolgozunk, ezért örömmel üdvözlöm a népjóléti miniszter rumnak ezt a munkáját, és örömmel állapítom meg, hogy amíg a múlt rendszerben alig volt néhány napközi otthon, addig 1947 ben ezeknek a szama már 1300-ra emelkedett. Különösen értékelnünk kell itt a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének a népjóléti minisztérium támogatásával folyó munkáját, amelyet ezen a téren kifejtett. A demokratikus nőszövetség asszonyai ugyanis úgy avárosokban* mint a falvakban és az üzemekben, jahol szükségesnek látják, hogy napközi otthont kell felállítani, azonnali hozzáfognak a munkához: a napközi otthont megszervezik, vagy indítványozzák, a népjóléti minisztériumhoz kérvényt adnak be, és igyekszenek keresztülvinni azt, • hogy lathol erre a legégetőbb szükség! van, azokra a helyekre napközi otthonok kerüljenekAmikor azonban a gyermekek elzüllésének veszélyét tilhárítottuk, meg kell keresni iái módját annak is, hogy a 35000 elhagyott gyermek sorsát rendezzük, akik a múlt bűnös és hibás szociálpolitikája folytán váltak elhagyatottakká, és akikről most a demokratikus Magyarországnak kell gondoskodnia), örömmel láthatjuk, hogy ma már az elhagyott gyermekek száma jóval csökkent, mégpedig 24-000-re, részint a földosztás következtében — mint ahogy a népjóléti miniszter úr már mondotta —. részint pedig a menhelyekben és napközi otthonokban való elhelyezéssel. Az elhagyott gyermekeknek a menhelyi rendszerben való elhelyezése á múltban azt je^ lentette, hogy kegyes jótékonysági jelszavak mellett azok a gyermekek egész életükre megbélyegzetten, anyagilag'és szellemileg a^ legszomorúbb körülmények között nyomorgó tagjaivá váltak a társadalomnak. A múlt rendszer nemcsak hogy nem tudta, de nemi: is akarta, hogy az elhagyott gyermekeket a társadalom teljes értékű dolgozóivá neveljékA menhelyi rendszer fokozatos átszervezéévi február hó 18-án, szer kán. 248 séveL a dolgozó szülők állandó ellenőrzésével es az elhagyott gyermekek anyagi és tanulási lehetőségeinek fokozásával el kell érnünk azt, hogy ezek a gyermekek mindazt megkaphassák, amit az*átlagos dolgozó gyermekek nevelésük folytán megkapnak. De ezen túlmenően különös figyelmet kell fordítani arra. amit a demokratikus intézmények, valamint a népjóléti kormányzat Hajdnhadházán valósított meg: a gyermekek városára. Ezen az intéznfónyen keresztül — az anyagi és tanulási lehető- , ségek biztosítása; mellett — valóban el tudjuk érni azt, hogy az elhagyott gyermekek teljes értékű dolgozókként kapcsolódhassanak bele a társadalom .munkájába. T. Országgyűlés! A népjóléti kormányzat szociális munkájának célkitűzésével elvben azonos kell hogy legyen egészségvédelmi munkája is. Az egészségvédelemnél a széles dolgozó néprétegek problémáit kell megoldani, és elsősorban a 'dolgozó népet fenyegető betegségek elleni munkát kell összpontosítani. A magyar orvosok és védőnők munkája iái demokráciában mind lényegesebb és nagyobb eredményt mutat fel. Ha tekintetbe vesszük.azt, hogy 1947-ben kereken másfélmillió ember jelent meg az egészségügyi tanácsadáson, és hogy az 1946.' igi 1947. esztendőnek a csecsemőhalandóságot jelző százaléka kisebb volt, mint a múlt rendszerben bármikor, akkor elmondhatjuk, hogy ezen a téren komoly és nagyértékű előrehaladás mutatkozik. Ebben a munkában is szorosan összeforrott a koirmányzatnak és a demokratikus szerveknek a munkája. T. Országgyűlés! Rá kell itt mutatnom a demokratikus nőszövetség munkájára, amelyen -belül elsőrendű jelentőségük volt az egészségügyi A^ándorautóknak. Azt hiszem, tavasszal a sajtón keresztül mindnyájan értesültünk arról, hogy a demokratikus nőszövetség vándorautókat indított útnak a »falu dolgozóiért« című akció során. A vándorautók orvosai közel félmillió beteget vizsgáltak meg és láttak el orvossággal. A Magyar Nők Demokratikusi Szövetségének ezt az akcióját erről a helyről is megköszönöm és felkérem őket. hogy a, jövőben még fokozottabban forduljanak a falu dolgozó asszonyai és emberei felé mindaddig, amíg a népjóléti kormányzatnak nem. áll rendelkezésére elegendő anyagi lehetőség ahhoz, hogy ezeket a feladatokat intézményesen megoldja. Széles néprétegek érdekeit célozta és komoly eredményeket ért el a népjóléti kormányzat a. népbetegségek elleni küzdelemben. Ennek komoly méretei azzal a példával jellemezhetők a legvilágosabban, hogy az ország területén ma több tüdőbeteg- és nemibeteggondozó intézet működik, mint bármikor a felszabadulás előtt. De ezen tálmenőleg nagyméretű kezdeményezések is történtek a népet fenyegető betegségek leküzdésére: í^y< m múlt évben végzett tömeges tuberkulózis-elleni védőoltások, valamint a nemibetegségek leküzdésével kapcsolatban a penicillin komoly mértékben való bevezetése. •• Nincs mód anra. hogy ebben a .rövid összefogkiLásban a nép jóléti * kormányzat munkájának' egyéb részleteire is kitérjek, kétségtelen azonban, hogy a költségvetés tételeinek növekedéséből az bontakozik ki- hogy a minisztérium fejleszteni és- fokozni kívánja a nép érdekében végzett munkáját. Különösen szembe-