Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-45
1Ö8Ö Az országgyűlés 45. ülése 1948. bíráskodásinak egyik legfontosabb része a jog' érzék, és ez sokszor nagyobb mértékben t van benne a népben, amelynek gondolikozásmódját nem rontotta meg a paragrafus-fetisizmusTehát azt ' remeiéin, hogy ez a két elem, a szakbíró éís ,a laikus bíró, teremti meg azt az igazságos ítélkezést, amelyet itt sokan reklamálnak. (ERÖSS János (kg): Es polgári ügyeknél?*) A másaik az. hogy mennyiségileg nagyon sok jogászunk van, minőségileg azonban nagyon kevés, tehát minden eszközzel emelni 'keli az igazságügyi szolgálatban működő bírák és ügyvédek jogi képesítését ós az ügyvédi és bírói vizsga keretébe kell beszorítani azokat az ismer eteket,, amelyeket- az egyetemen inem kaptak meg.. „ Nem tudom elfogadni azt, hogy ha valaki az egyetemen megszerezte a doktorátust, akkor p abbahagyhat mindent, s nem kell többé egy könyvet sem elolvasnia, mert ő már kész jogtudós. Ez inem «igaz! Az egyetem ezt nem is tudja smegadini neki, tehát meg kell követelni, hogy azokkal a tárgya;k ! kal ( , amelyek a jogi gondolkodás kifejlődését szolgálják, foglalkozzék az egyetemi tanulmányok befejezése után s az ügyvédi és- bírói vizsgán tessék ezeklblől vizsgáznia). Lehetetlenség, hogy amikor a magyar állani átalakul't népi köztársasággá, az ügyvédi vizsgán egy-két 'kérdéssel melléktárgyként kérdezik a közjogot. JLgy formailag elképzelhető, hogy valaki leteszi az egységes(bírói és ügyvédi vizsgát és nem isimeri a magyar kormányformát, nem ismeri a magyar aikoítmány-törvényt. (18.00) Ma. még megtörténik, hogy az ügyvédi vizsgán ahelyett, hogy a jelölttői munkaügyi problémákat kérdeznének, hitbizományi problémákkal nyaggatják, (Derültség. — Egy hang» a kommunistapárton: Szellemi szabotázs!) akkor, amikor a földbiritokreform megszüntette a mezőgazdaságban a hltbizomámyt, és a közeli napok egyikében nyújtom be a hitbizományok teljes megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot. (Helyeslés a magyar demokrtttapárt soraiban.) Ezeken a dolgokon egyelőre nem tudunk másként segíteni» és én előre kérem képviselőtársaimat, hogy ha majd az ügyvédjelöltek és a bírósági jegyzők protekcióért szaladnak, tessék nekik szigorúan és keményen megmondani: a kormányzat megmásíthatatlan szándéka, hogy tüzzei-vassal demokratikus jogászokat neveljünk. Nem lesz olyan nagy baj, ha a jogászi oklevelet nehezebb lesz megszerezni, mert ez mind a bírák, mind az ügyészek tekintélyét nagy mértékben emelni fogja. Igazságtalan bírálatok érik a bíróságotmondotta az egyik szónok. Természetesen, vannak 'túlzások és igazságtalanságok a • bírálatnál, de a védelemnél is vannak igazságtalanságok és túlzások. Aki figyelemmel kíséri a .bíróságok ítéleteit, nemcsak büntetőügyekben, hanem polgári perekben is, annak meg kell álkpíltania, hogy bizony nagyon sok kívánnivaló- van ezen a téren. Megtörtént például az, hogy nem egy vidéki járásbíróság" . nak, hanem a budapesti _ büntetőtörvényszéknek egyik tanácsa itéletileg állapítottál meg valakinek az ügyében, akinek 1944 végén a törvényes hatóság adott át egy zsidó panziót, hogy nem tartozik másnak• elszámolni, mint az akkori hatóságnak, tehát ha eladïta iaz ingóságokat, az eredeti tulajdonosi nem jelentheti évi február hó 13-án, pénteken. 1086 fel sikkasztásért, mert hiszen ő hatósági, megbízásból járt el. x . Amikor az ilyen ítéletek igen t. Országgyűlés., nem is sporadikusiak, hanem nagyon gyakoriak, akkor nekünk, akik felelősek vagyunk a magyar igazságszolgáltatásért, igenis, jogunk van megmondanunk, hogy ez így nem mehet tovább. (LUKÁCS Vilmos (md) : El kell csapni!) Most már nem lehet itt összeülni • és bizot'tságosdit játszani, és protekció, vagy nem protekció alapján eldönteni, hogy ki vethet részt tovább a bíráskodásban» hanem igenis, meg -kell tisztítani ezektől az elemektől a magyar bírói kart. (KÖVES András (kp): Na, Vészy úr, mit szól hozzál — Derültség.-^VÉSZY Mátyás (pk): Helyeslem!) Nem olyan kis kérdés ez, mert állítom, meglehetne, állapítani azt, hogy a hitlerizmus ural^ mái hány százalékban segítették elő a német bíróságok. (ALVINCZY Inure (md): így van ! ) Tessék megTiézd a német bíráskodás történetét. Elrettentő kép tárul elénk. Nos, hát mi nem engedjük ennyire jutni a dolgokat! Egy német regényíró, Ottwald írta meg egyik könyvében a német bíróságok működését; legjellemzőbb a könyv címe: »Denn sie wissen, was sie wollen«» ők tudták, hogy mit akarnak és ezek a reakciós bírák is mind tudják, hogy mit akarnak: (ZENTAI Béla (kp): Mi is tudjuk!) a demokráciát akarják elvágni. Nekünk ez ellen kell védekeznünk és ennek a védekezésnek eszköze az a törvéjnyjaviafelatj amelyet benyújtottunk, amelyről majd akkor nyilatkozom, ha tárgyalásra^ kerül. De a védekezésnek ezt a módját nem Is mi találtuk fel; az 1943:1. tc.-ben ugyanez volt. (ALVINCZY Imre (md): De helytelen volt!) Az ő szempontjukból nem volt helytelen, mert ők a demokratikus bírákat akiajrták eltávolítani, má pedig a magunk szempontjából csináljuk meg a törvényt, mert mi a régi rend bíráit akarjuk eltávolítani. Igen t. Országgyűlés! Röviden ennyit óhajtottani mondani aiz iígazságszolgálítatás szervezetéről. Most a. fellebbezési fórumokra akarok kitenni. Nemcsak a perek megrövidítéséről van szó, hanem arról ils, hogy egy olyan kis ország, mint Magyarország, nem bírja el ezt az igazságügyi szervezetet. Azt mondja Halász kép, viselőtáíisam, hogy Magyarországon kell az, hogy az emberiek feleblbezhessenefc. Én azt mondom, nem kalll, le lehet okét szoktatni róla, (HALÁSZ Aladár (r): Ott van a perújítás!) Majd arról is beszélek. Ha jó aiz elísőbíróság\ akkor megvalósítható az a perjogi elmélet, hogy \&z elsőbíró legyen a ténymegállapító bíró, aki a megállapított tények alapján ítéletet hoz és a fellebbezési fórum mindig — polgári perekben is — egy senimitőszékszerű fórum legyen, amely jogászi szempontból bírálja "felül az alsóbíróság ítéletét. A perújítást méltóztatottt említeni. Majd a perújításon is segítünk. Csak olyan tények lalapján lehet majd perújítással élni, — ami ' most_ benne van a perrendtartásban a második perújításra vonatkozólag — amelyeket az illetőnek az alapeljárásban nem volt módjában felhozni és akkor rögtön kikerüljük azt, hogy a perújítás egy fellebbezési eljárás pótlása légyen. Elég-, ha egy elsőbíróságunk van és semmi szükség sincs többre. Most van községi bíróság, van járásbíróság és van törvényszék, mini elsőfokú bíróság. Fellebbezési bíróság a járásbíróság", ai törvényszék, a táMa, mint fellebbe-
