Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-45

1087 Az országgyűlés 45, ülése 19í8. t zési fórum és azután jön a Kúria, írnint felülvizsgálati bíróság. Erre seinimi szükség sincs. Le kell szögeznenií azt, hogy nálunk sok a ? bíró. Ez mem azt jeleníti, hogy a mai viszonyok között nemi kell gondoskodni több bíróról, de az ország lakosainlak számához képest» ha fi" gyelembei vesszük, hogy a közel ötmilliós Ausztriának hatszáz bírája van, a 'nyolc és félmilliós Magyarországnak túlsóik az ezerhétszáz bíró. (HALÁSZ. Aladár (r): De a restanciához nem sok\f Azért van restancia, mert nem jó a perrendtartásunk ési nem jó az la szervezet, amettfy ezt a perrendtartást kezeli. Igenis, ragaszkodnunk keli tehát ahhoz.hogy a bírói szervezetet egyszerűsítsük és a fórumokat iiis egy kissé megnyirbáljuk. (Pl ÁBRAHÁM Dezső (mid) : A 222. §-it ismeri a miniszter úr! Az' intézkedik a per gyors lefolytatásáról!). De azt mondja meg iiekem a képviselő úr: hányszor alkalmazták azt Magyarországon?! (P. ÁBRAHÁM Dezső (md) : Ez a helytelen! Tessék egy ilyen bírói gyakorlatot bevezetni!) Néni teinnéini' meg a laikus bíráskodásinál azt a megkülönböztetésit, amelyet Vészy képviselőtársam tesz a politikai és nem politikai pereiknél. Ilyen megkülönböztetést nem lehet tenmi azért, mert ez újra kifejlesztené a politikai peinek bíráinak intézményét. De nines is semmi szükség rá, meirt eigy gyilkossáigti per is lehet politikai per, egy súlyos testi sértési, egy magán'liaksértési per is lehet politikai per. Ezt a megkülönböztetést tehát mem lehet megtenni, mert akkor tessék nekem megmondani: hogyan állapítja meg az ügyész, hogy egy per politikai per, vagy nem politikai per? (Mozgás.) Nekünk a laikus bíráskodásit — ahogyan felszólalásom elején mondottam. — be keCJl vinnünk a bíráskodás egész területére, tehát ai politikai perek, területére is, természetes, hogy óvatosan és előrelátással. Nézetem szerint azonban: a büntetőperek egész, területére be ütehet vinni, mert — és ezt a mai 'demokratikus rendszer büszkém mondhat jai — minden egyébbi eredménye mellett a népbíróságoknak az volt a nagy hatásuk, hogy megtanították a népet bíráskodásra, felkeltették a laikus elemek érdeklődéséit ai bíráskodás technikai részével szemben is. S ha a munkásbíróságok jól működnek, — mert minden ellenkező itt elhangzott érvvel szemben is kijelentem, hogy jól működnek, — a bíráskodás jóságát vagy rosszaságát nem az ítéletek súlyossága, hanem a bűncselekmények megállapítása jelzi és ezt iái munkásbíróságok meglepő módon kifogástalanul! csinálják — ennek sem kevéssé oka az, hogy meigelőzte a munkásbíróságot a népbíráskodás. Nyugodtan mondhatjuk tehát, hogy a laikus elemek bevitele az igazságszolgáltatásba nemhogy rontaná, hanem emelni fogja az igazságszolgáltatás nívóját. Ami az anyagi jogallkotásokat iüileti, ter-> mészetes,_ mint ahogyan itt elismerték a felszólalók is, hogy átfogó kódexeket nem lehet hetek és hónapok alatt alkotni,- de viszont nem kell egy kódex elkészítésének pontosan ötven évig tartania ugyanis a magánjogi törvénykönyv azt hiszem régebben készül, mint ötven év óta. Mi volt azonban ennek az oka? A régi kapitalista világban az akkor fennállott rendszert, különösen amikor Magyar- * országon és Európában a kapitalizmus felfelé fejlődött, örökös rendszernek tartották. Meg voltak tehát győződve arról, hogy az a magánjogi törvénykönyv, amelyet talán 1894-ben kezdtek készíteni, 1950-ben is olyan friss les z, vi február hó 13-án, pénteken. 1088 mint amikor megkezdték az t elkészítését. Mi nagyon jól tudjuk, hogy a világ fejlődése, az emberiség fejlődése állandó mozgás és ennek megfelelően törvénykönyveink is állandóan változni fognak, de a törvénykönyveket meg kell alkotni és ezek mellett az irányelvek mellett, minthogy a megalkotásuk sürgős, sürgősen és gyorsan el fogja készíteni az igazságügyminisztérium az új magánjogi , törvénykönyvet is, A magánjogot át fogjuk dolgozni, de talán a javaslat indokolásától eltérően nem annyira a kötelmi, mint a dologi jogot, mert a földbirtokreformmal kapcsolatban a magyar magánjognak ez a legfontosabb része. Ez egyszersmind szimbolizálni fogja azt is, hogy a magyar demokratikus rendszer a földreformot véglegesnek és megváltoztathatatlannak tekinti. (Helyeslés az ellenzéken.) Ami a földreformmal kapcsolatban a telekkönyveziéist illeti, ez tisztára pénz és munkaerő kérdése. A Gazdasági Főtanács a pénzt azt mondhatnám korlátlanul, olyan mértékben bocsátotta az igazságügyminisztérium rendelkezésére a telekkönyvezés kérdésében, mint amilyen mértékben szükségünk volt rá. Hogy mégsem tudtuk még a tefekkönyvezést befejezni, ez egy áthidalhatatlan akadálynak, éspedig a munkaerőnek kérdése volt. Nem kell mondanom az igen t. Országgyűlésnek, hogy a telekkönyvezés a legkényesebb kérdések egyike az egész jog területén, ott csak szakembereket lehet használni, mert ha egy telek* könyvet 'rosszul csinálnak meg, akkor ez év" tizedeken keresztül mutatja a hatását. Mi tehát össze-fzedtük a Magyarországon található szakembereket), akár nyugdíjban voltak, akár nem és olyan gyorsan csináltattuk a telekikönyvezést, amilyen gyorsan csak lehetett. Azt hiszem, ha a képviselő urak megnézik az eredményt, akkor látják, hogy az teljesen kielégítő (ERÖSS János (kg): jó is legyen!) és azt hiszem, egészen rövid időn belül jelenthetem, hogy teljesen befejeztük a felosztott földbirtokok telekkönyvezését. Az a felsorolás, amely a költségvetés indokolásában van, nem végleges és eninéil sóikkal több történik az igazságügyminisztériumban, mert hiszen ott is, ahol nem tudunk új törvényt alkotni, igyekszünk belevinni az új kor szellemét az igazságszolgáltatásba, és novelláikkal, egyes törvényes rendelkezések átszövegezésével — ez nem sértés, ha azt mondom — akarjuk nevelni a bírókat a demokratikus gondolkozásra. Ideális lenne, ha a>z egész jogterületet, a magyar jogéletet át tudnánk demokratikusan építeni, de addig is, amíg erre alkalom és mód nyilik, ilyen módon kell a bírókat és a jogászokat i». demokratikus gondolkodásra nevelnünk. Ezenkívül pedig az igazságügymwiisztérium kodifikál a többi minisztérium részére is, tehát azt mondhatnám, hogy az a munka, amelyet végzünk, illetőleg amit végez az igazságügyminisztérium, sokkal több annál, mint ami a törvény indokolásában benne van, és az az apparátus, amely ott bent a minisztériumban dolgozik, már felfogásánál fogva is — ezt nyugodtam merem állítani — mindem erővel a magyar demokrácia felépítésén ee megerősítésén dolgozik. Kérem a költségvetés elfogadását, (Taps a kormánypártokon.) z ELNÖK: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t- Országgyűlést, méltóztatnak-e az igazságügyi tárca költségvetését általánosságban,