Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-45

1069 Az országgyűlés 45. ülése 1948. gítenünk kell. (ERÖSS János (kg): Jó jogsza­bályalkotással! Csaik azzal lehet!) T. képviselő úr, a jó jogszabályok mellett a jogtört éneiéin lel jegyzése szerint minidig és minden korban megszülettek a »Justizmord ok«. Jó jogszabályok mellett még mindig volt alkalma az arra haj­lamos személynek, hogy kiélje azt a be neon vallott, sőt sokszor letagadott politikai tenden­ciáját, amely adott esetben a rendszer ellenébe állította őt és egész tevékenységét és amelyet azon a síkon fejtett ki, ahová őt a jóhiszemű rendszer állította. - Jó jogszabályok egyedüli követelése mel­lett, valóban elégséges volna azaz automatikus bíró, akire —i azt hiszem — Orbán képviselőtár­sam utalt. Ne áltassuk magunkat és mi, akiik jogászok vagyunk, ne kicsinyeljük le annak a szokásjognak az erejét, amely a bírói gyakor­latban tükröződik vissza. Ne a jogszabályok hiányáról beszéljünk, főleg amikor tudjuk azt, hogy a jó jogszabályok létrehozása hosszú időt vesz igénybe, márpedig igazságszolgáltatásra és a szó legnemesebb értelmében vett igazság­szolgáltatásra ma is szükségünk van, mielőtt még a végleges és jó jogszabályok kódexsze­rűen megjelenőiének a törvénytárban. És, ne He­gyünk olyan szerények igényeinkben, amelye­ket bíráinkkaí szemben felállítunk, hogy meg­engedjük társadalmunik rovására azt, hogy az a joggyakorlatépítő munka, amelyre a bíró köteles, és amelyet a magyar jogkereső közön­ség és. maga a bíróság is felhaszuáF, egyoldalú legyen és a jó jogszabályok hiányának örökös fe^panaszolásával ürügyül és bicskául legyen felhasználható esetleg maga a demokrácia „ellen. Az igazságügyi kormányzat ezután foko­zottabb mértékben lehet majd felelős a bírói •működésért, éppen.a most beterjesztett tör­vényjavaslat alapján, mert módja lesz arra, itogy kirívó esetekben és olyan esetekben, ame­lyekbe va'ó belenyúlás a demokráciának ér­deke, pontot tehessen egyes funkciók, egyes működések végére és meg tudja akadályozni azt, hogy a bírák egészen egyszerűen elefánt­csonttoronyba elzárkózva, a való élettel semmi közösséget nem tartva hozzák meg a maguk ítéleteit és építsék a maguk joggyakorlatát. Ebben a szellemben valóban örömmel üdvö­zöljük az elénik kerülő törvényjavaslatot és vár­juk tőle — amint várja pártom is — azoknak az anomal iáknak és másfelől a nyomukban járó szigorú bírálatnak megszűnését, amely anomá­liákat > a helytelein bírói gyakorlat, a helytele­nül kiértéke 1 ő jogi szemlélet, a múltba néző elvi ós politikai magatartás eredményez és amelyeket, mint panaszokat, az igazságszolgál­tatás ellen fel szoktak hozni. A személyi változásokon keresztül várhat­juk igenis aizt, hogy az 1869:IV. te. bástyái mögé húzódó haladásellenes szellem megsemmi­síthető lesz és szilárd meggyőződésünk, hogy ennek a törvénynek gyakorlatbavételét rend­kívül gyors ütemben fogják követni a meg­változott; szellemű, a mai élettel és a holnap felé "iia'adó élettel rokonságot és szellemi kö­zösséget tartó . bírói ítéletek. Ennek hatásai nemcsak a politikai életben, de a gazdasági életben is érezhetők lesznek. T . Országgyűlés! Szándékosan nem men : tem bele és nem foglalkoztam azoknak a tör­vényeknek, törvényjavaslatoknak vagy tör­vénytervezeteknek az értékelésivel, amelyek e pillanatban — a. költségvetés indokolásából kitünőleg — az igazságügymiinasiztériuni előtt évi február hó 13-án, pénteken. 107.0, fekszenek. Nem lenne ennek különösebb gya­korlati értelme, de van és kell lennie egy elvi síknak, amelyen állva szemlélhetjük eigy kor­mányzati szektor működését és éppen azért, mert az az elvi sík, amelyen az igazságügy­minisztérium munkáját eddig kifejtette és az a tiszta vonalvezetés, amely ebben a munká­ban három .esztendő óta töretlenül megnyil­vánult, tökéletesen azonos a&zal a tiszta elvi felfogással, amelyet pártom képvisel, ama bizalomtól eltelve, amelyet az igazság ügy­miniszter úr személye és a kormány iránt érzek, pártom és a magam nevében a költség­vetésnek ezt a fejezetét elfogadom. (Helyeslés és taps a szociáldemakrataparton, a kommu­nistapárton és m parasztpárton.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt „ szónokok közüli HEGYESI JÁNOS jegyző: Kovács Máté! KOVÁCS MÁTÉ (pp): T. Országgyűlés! Előttem szólott képviselőtársaim részletesen foglalkoztak az igazságügyminisztérium egyik legfontosabb feladatával, a jogszabályalkotás­sal. Valóban ma, amikor társadalmunk átala­kulóban van, ennél fontosabb, ennél nagyobb­jelemtőségű kérdés^ alig van életünkben. A. kormányzat és a nép viszonyát minden körül­mények között — más alkalommal is — első­sorban az határozza meg, hogy a jogszabály­alkotásban és a jogszolgáltatásban milyen •mértékig érvényesülhet a nép érdeke és igé­nye, és élppen ezért ez a_ legérdekesebb, a leg­izgalmasabb kérdés e pillanatban számunkra is. Nem akarom kiegészíteni — mert nem is szükséges — azoknak az elvi megállapítások­nak a sorát, amelyet előttem szólott képvi­selőtársaim > már megtett, csak szeretném fel­hívni a figyelmet arra, hogy az a felemás állapot, amelyben ma jogi életünk van, még számtalan nehézséget jelent számunkra. A felemás állapot abból származik, hogy a sok ós jó törvény hozása mellett is nagyon sok régi és nem jó törvényünk van, amelyeket lehetne jól is alkalmazni, de lehet természete­sen rosszul 1» alkalmazni. Éppen ezért örömmel üdvözlöm a magam és a pártom részéről az igazságügyminiszter úrnak azt a kilátásba helyezett tervét, amely a költségvetés indokolásából kétségtelenül ki­derül, hogy kövekezetes munkával egész jog­rendszerünket át akarja dolgozni, hogy abban valóban érvényre juthasson a nép igénye és érdeke úgy, ahogyan azt mai társadalmi és gazdasági életünk is megkívánja. (FAKKAS György (dn) : Az igazság!) Természetesen az igaizság is, mert hiszen a nép és a többség érdeke és igénye .az igazságot is jelenti. Ez nyilvánvaló. (Közbeszólások a néppárton; Nem mindig!) Aki demokratikus alapon áll, nyilvánvalóan elismeri, hogy lehet másként is felfogni a kérdést. Azért is fontos ez, mert ha sikerül kiépí : teni az egész jogrendszerünket a nép mai igényeinek és érdekeinek megfelelően, akkor a reakciós rémhírterjesztés alól a deszkát ki fogia húzni az igazságügyminiszter úr. ki pedig azért, mert addig, amíg jogszabályokban nem foglalnak intézkedéseket és terveket, ad­dig alkalom kínálkozik arra, hogy minden­féle híreket,' aggodalmakat terjesszenek, de mihelyt jogszabályokban mintegy objektivá­lódott a kormányzat szándéka, abban a pilla­natban elül a vihar, eliil a rémhírterjesztés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom